Az IBM Budapesten rendezett
Storage Fórumot "Adatból információ" címmel, ahol technológiai
távlatokról, alkalmazási területekről és konkrét projektekről is volt szó.
A jövő üzleti sikereihez a hatalmas adattömegek szolgáltatják a megújuló erőforrásokat.
Az okos kereskedő jól ismeri majd vásárlóit, a vásárlók pedig
mobiltelefonjukon keresztül is komplex érzékszervi benyomást
szerezhetnek a nekik ajánlott termékekről.
A Wikibon piaci elemzése szerint a Big Data
2012-ben a világon 11,3 milliárd dollár forgalmat generált, ami 58
százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. Az elemzőcég
hasonló léptékű növekedést jósol a következő két évre is. A piaci
szegmens vezetője az IBM, a vállalat Big Datához kapcsolódó forgalma
tavaly meghaladta az 1,3 milliárd dollárt.
Ismerd meg a vásárlót
Az
IBM Storage Forum 2013 rendezvényén Robyn Schwartz, az IBM egyik vezető
kutatója azokat a távlatokat érzékeltette, amelyeket a nagy adattömeg
elemzése a kereskedelem számára rejteget, és megmutatta a kognitív
fejlesztési irányokat is, amelyek révén elemző készségeink képesek
lehetnek felnőni az adatmennyiség dimenzióihoz. A retail szektor régóta
gyűjti és vizsgálja a vásárlók magatartását jellemző adatokat. Ezek
sokáig a leltárkönyvekben és a piackutatók kérdőívein gyűltek, majd a
hűségkártyák kezdték termelni azokat, de a tengernyi adatból aránylag
kevés paradigmafordító belátás származott. A közeljövő kereskedelmének
logikáját azonban már a Big Data alakítja.
A vállalatok ma már
nem csak a termékről (gyártási láncról, szavatosságról, biztonságról,
raktárkészletről) szeretnének valós időben mindent tudni, hanem a
vásárlóról is. A fogyasztóra nem mint típusra, egy csoport jellegzetes
tagjára kíváncsiak, hanem mint egyedi lényre. Szakszerű
megfogalmazásban: a tapasztalat, információ és lehetőségek
szingularizációja zajlik - a kereskedő nagy pontossággal kívánja tudni,
hogy a vásárló kicsoda, hol tartózkodik, mi fontos neki éppen akkor és
ott.
Big Data a sarki boltban
Robyn Schwartz a kognitív
számítástechnikának is szakértője, vagyis a gondolkodó számítógép
fejlesztési lehetőségeit kutatja. A határ ma ott húzódik, hogy az IBM
Watson nevű szuperszámítógépe már képes értelmezni az emberi nyelven
megfogalmazott kérdéseket, de egyelőre nem képes megérteni egy videó
tartalmát és a többi érzékszervünk működéséhez hasonló adatfeldolgozási
készséggel sem rendelkezik. A jövő számítógépe azonban már átlépi ezt a
határt. Kognitív képességei azt is lehetővé teszik majd, hogy online
vásárlási döntéseinket is minden érzékszervi információ összegyűjtése
után hozzuk meg. A Big Data és a kognitív számítástechnika kéz a kézben
jár: a fejlett adatelemzés megjósolhatja, melyik szín lesz a közelgő
nyár slágere, a kognitív kompjúter pedig képes lesz érzékletesen
közvetíteni a termékek jellemzőit. Például érintőképernyőnk rezgései
szimulálják majd, milyen a cipő tapintása, amelyet megvásárolnánk. A
fejlődés végül online formában teremtheti újra a sarki bolt
bizalmasságát is, ahol nem csak mi ismerjük jól ki magunkat, de a
kereskedő is régóta tisztában van szokásainkkal, kedvenceinkkel, és
mindig azt kínálja, amire szükségünk van.
NAV: több adat, kevesebb papírmunka
A
Storage Fórum 2013 kerekasztal-beszélgetésén állami intézmények és
gazdasági társaságok döntéshozói is azokról a konkrét lépésekről
beszéltek, amelyeket szervezeteik a nagy adattömegek feldolgozásában
most tesznek meg. Vágújhelyi Ferenc, a NAV informatikai szakfőigazgatója
szerint az adatrobbanás mértékét jól érzékelteti, hogy az adóhatóságnál
1988 és 2000 között összesen gyűlt össze annyi adat, mint a legutóbbi
négy hónapban. A feldolgozás már jórészt online folyamat, az évi 80
millió ügyből csak másfél milliót intéznek papíralapon. A szakértő
megerősítette Robyn Schwartz trendjelzését a szingularizáció ügyében. Ma
már a NAV sem csak aggregált adatokkal dolgozik, hanem a tételes ÁFA
esetében például atomizált, nagyszámú eseményekkel is. A beszerzett
petabájtos tároló mellett ehhez pedig egyre bonyolultabb matematikai
modellekre, elemző képességekre van szükség.
Isztambultól Győrig: Nagy Adat magyarul
A
tavalyi év nagy hazai Big Data történetét Kerékgyártó Sándor, az
Educatio ügyvezető igazgatója mutatta be. A magyar népszámlálás 11,4
millió kitöltött kérdőívét ugyanis az Educatio dolgozta fel a KSH
számára, a karakter-felismerés IBM alapokon történt, jelenleg a
statisztikai elemzések zajlanak. A továbblépés lehetősége az adatbázisok
összekötésében rejlik. Például a felsőoktatásban végzettek
elhelyezkedését figyelő, az Educatio által kezelt diplomás pályakövető
rendszer még csak a NAV és az OEP adatbázisaival van összekötve, de ha a
foglalkoztatási hivatal adatbázisával is összekapcsolódna, akkor a
rendszer nem csak regisztrálni tudná, de munkalehetőséget is ajánlana.
Bóday
Tamás, a Vodafone szakértője az IBM és a mobilszolgáltató közös
pilot-projektjéről beszélt. Egy sikeres isztambuli Big Data
együttműködés nyomán a két cég most Győrben is elkezdte feldolgozni a
mobilhasználók anonimizált cellainformációit. A geolokáció segít
pontosan rekonstruálni honnan hová, mikor és hogyan mozognak az emberek a
városban, és így abban is, milyen minták alapján kerülhet sor a
közlekedési rendszer optimalizációjára. Eredmények egy éven belül
várhatók.
Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás
További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.