Az utóbbi időben egyre többször jelentek meg az internetes portálokon olyan írások, melyek a közvélemény-kutatások hitelességét támadták, kérdőjelezték meg. A politikusok előszeretettel hivatkoznak a kutatási eredményekre, ugyanakkor nem ritkán fordul elő, hogy más eredményeket meg támadnak. (Néhány cikk a témában: itt, itt, itt, itt és itt. )
Nemrégiben egy konferencián négy magyarországi közvélemény-kutatással foglalkozó szervezet képviselője arról beszélt, hogy a cégek eltérő módszertana ellenére a pártok támogatottságában mért trendek, kisebb eltérésekkel ugyan, de megegyeznek.
Az Ipsos, a Medián, a Nézőpont Intézet és a Tárki képviselőinek részvételével megtartott rendezvényen a cégek ismertették adatfelvételi módszereiket, és arról is vitáztak, melyik adhat hitelesebb és pontosabb eredményt: a személyes vagy a telefonos megkeresés, illetve a nyitott vagy a zárt kérdezés. (Az utóbbiak közötti különbség lényege, hogy a nyitott esetében a megkérdezett például megkötöttség nélkül említhet pártot, míg a zártnál egy listáról választhatja ki a számára szimpatikus pártot a "kire szavazna, ha most vasárnap lennének a választások?" kérdésre.)
Többen is arra hívták fel a figyelmet, hogy az adatfelvételnél már a kérdések sorrendje is befolyásolhatja a megkérdezettet, ezért a közvélemény-kutatók - különböző szakmai indokok alapján - a más témákat is tartalmazó kérdőív közepén, illetve végén helyezik el a pártokra vonatkozó kérdéseiket.
Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója elmondta, 1991 óta végeznek havonta pártpreferencia-méréseket 1500 ember megkérdezésével, személyes interjúban, laptoppal (illetve korábban papíron, kérdőívvel). Jelezte, minden felmérésüknél negyedikként kérdeznek rá a pártpreferenciára. Kitért arra, nyitott és zárt kérdésekkel is végeztek már kutatásokat, továbbá személyesen és telefonon is. Elmondta, azt tapasztalták, hogy telefonon általában aktívabbak az emberek, mint a személyesen, továbbá azt, hogy a nyitott kérdések esetén azok a pártok vannak előnyben, amelyek az adott időszakban gyakrabban szerepelnek a tömegkommunikációban.
Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy 1989-ben alakult meg a cég, és már akkor ősszel elvégezték az első pártpreferencia-mérésüket. Elmondta, a mintavételnél az úgynevezett "véletlen séta" módszert választották. Ekkor egy számítógépes programmal választják ki az úgynevezett kiinduló pontokat - például egy utcasarkot, egy templomot vagy éppen egy kocsmát - ahonnan megkezdik egy adott rend szerint a "sétát". Közölte, az adatfelvételnél csak a "bemelegítő" kérdések után kérdeznek rá a pártpreferenciára, mert az emberek idegenkednek a politikától. Így előbb a médiafogyasztási szokásokról kérdeznek, aztán arról, mennyire érdekli őket a politika, és csak ez után kerül szóba a választás. Elmondta azt is, hogy 2005 óta egy szavazólappal szimulálják az igazi választást. Hann Endre úgy látja, befolyásoló lehet nemcsak a kérdések sorrendje, hanem az is, milyen kérdések előzik meg a politikai szimpátiára vonatkozókat. Véleménye szerint telefonon, nyitott kérdéssel nehéz megbízható választ kapni.
Molnár Csaba Gábor, a Nézőpont Intézet kutatásvezetője arról beszélt, hogy vezetékes és mobiltelefonon végzik kutatásaikat, 1000 felnőtt megkérdezésével, nyitott kérdésekkel. Közölte, szerinte azért jobb a telefonos megkeresés, mert csak 10-15 percig tart, és nem befolyásolja a válaszadót a kérdező megjelenése, illetve jelenléte "nem késztet azonosulásra". Elmondta, a kérdőív végén kérdeznek rá a választási aktivitásra, a pártpreferenciára, mert szavai szerint addigra bizalmi viszony alakulhat ki a kérdező és a kérdezett között, és így őszintébb lehet a válasz. Jelezte azt is, felméréseik során nem találtak jelentős eltérést a zárt és nyitott kérdések módszere között. A telefonos kérdezésekkel kapcsolatban ugyanakkor jelezte azt is, tapasztalataik szerint a legszegényebbeket és a leggazdagabbakat minden módszerrel nehéz elérni, utóbbiakat például azért, mert a villákban a vezetékes telefont gyakran a "takarítónő veszi fel", a csengetésre pedig nem nyitnak ajtót.
Sík Endre, a Tárki vezető kutatója arról beszélt, hogy kutatásaikat havonta, ezer ember megkérdezésével végzik, a véletlen séta módszerével.
Forrás: MTI
Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás
További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.