A jó szándéknak is kell marketing (sajtócikk)

„Az átlagembereknek nincs fogalma a civil szféra működéséről, az önkéntesekről, a működésükről. Jelenleg az iskolákban a közösségi szolgálat is negatívan sült el, kötelező rossznak számít.” – vetette fel a Civilkomp Alapítvány felmérésének egyik válaszadója.

A Civilkomp Alapítvány a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával felmérést készített civil szervezetek körében.  A kutatás célja a civil szervezetek marketingmenedzsment tevékenységének és e területen a képzéssel történő fejlesztés lehetőségeinek feltérképezése volt.

 

Az online felmérés 2014. február 26 és március 14 között zajlott, összesen 95 szervezet válaszolta meg a kérdéseket. Bár a felmérés kis mintán készült és nem reprezentatív, az eredmények elgondolkoztató betekintés nyújtanak a szektor problémáiba. A kutatók az eredmények kiértékelése során a számszerű adatok bemutatása mellett, a megkérdezettek egy-egy jellemző, avagy érdekes válaszát is kiemelték.

A válaszadók a szektor legjellemzőbb nehézségei közt a következőket említették: a civil szervezetek az alacsony társadalmi ismertséggel (és ezáltal elfogadottsággal), a forráshiánnyal és a korrupcióval küzdenek. (Utóbbi alatt értve akár a személyes kapcsolatok jelentőségét, vagy azokat a szervezeteket – mint pl. „Gyermekrák alapítvány”-os eset – amelyek megtépázzák a civil szektor hitelességét.)

A kutatás további eredményei közül néhány:

A válaszadók az általuk képviselt civilszervezetek két legkritikusabb területének a szervezetük pénzügyi teljesítményét és szervezeten belül rendelkezésre álló marketing- és menedzsmenttudást tartják.

A nonprofit szféra képviselői úgy vélik az átlagemberek civil szervezetekről alkotott véleménye közepes (10-ből 5,1-re értékelték). A felmérés során rákérdeztek arra is, hogy amennyiben a válaszadók nem találják jónak a minősítést, mit gondolnak, hogyan lehetne ezen változtatni. A válaszok közül néhány: 

„Gyakran még azok az emberek sem tudják mi az a civil szervezet, akik rendszeresen veszik igénybe egy egyesület vagy alapítvány szolgáltatásait. Nem értik a civilség működését, mozgató rugóit. Ha ezen lehetne változtatni, az sokat segítene.”

 „Sokan valami bújtatott anyagi érdeket látnak benne, és várnak is. Nem látják a különbséget egy egyesület és egy vállalat között. Főleg az idősebb korosztály számára értelmezhetetlen a civil szektor. A fiatalok közt nagy a kontraszthatás. Vannak olyanok, akiket nem érdekelnek a társadalmi célú érdekek, és vannak olyanok is nagyon aktívak. Sajnos a közönyösek képviselik a többséget (valószínű az otthonról hozott sztereotípiák miatt).”

Egy nemzetközi példa:

„Angliában pl. STÁTUSZ az önkéntes civilkedés – ilyen jelvény van:  "A királynő önkéntese”.  Hasonlót kitalálhatnánk mi is, plusz a médiában több ingyenes civil-tevékenység ismertető műsor kéne.”

Van, aki már saját, konkrét példájukkal is előállt:

„Az átlagembereknek nincs fogalma a civil szféra működéséről, az önkéntesekről, a működésükről. Jelenleg az iskolákban a közösségi szolgálat is negatívan sült el, kötelező rossznak számít. Mi jelenleg pozitív élményprogramokkal szeretnénk ezt megfordítani.”

A kutatók egy kérdéssor segítségével feltérképezték azt is, hogy a civil szervezetek képviselői szerint melyek a civil szervezetek és a profitorientált gazdálkodók közötti kapcsolatban a legnagyobb problémák (több választ is megjelölhettek a válaszadók). Ezek alapján a „TOP3” probléma:

1.       A cégek nem látják saját érdekeiket a támogatásban.
2.       Néhány nem korrekt szervezet lejáratja az egész civil szférát.
3.       A civil szférából hiányzik a profi marketing.

A kutatók összegzésükben kiemelték: A felmérés eredményei megerősítették, hogy a szektor problémáinak megoldásához szükség van egy olyan szervezetre, amely képes – többek közt - a következő elvárásoknak megfelelni:  a civil szektor „mentorálása”, olyan fórumok szervezése, amely a civil szervezetek nagyobb elfogadtatásához vezet, a képzés és továbbképzés rendszeréhez az állami támogatásért lobbi-szerep felvállalása. Továbbá a kutatás készítői megjegyezték, hogy – miképp a megkérdezettek közül is többen megfogalmazták-, maguknak a civileknek is nagy szerepük és felelősségük van saját helyzetük megváltoztatásában: ki kellene vetni maguk közül azokat, akik csak visszaélnek mások jó szándékával, hiszékenységével, aktívabban kellene hallatni a hangjukat, akarniuk kell a változtatást, a fejődést. 

A teljes elemzés megtekinthető ITT, az eredményekből készült prezentáció ITT. 

Az eredmények a Filantrópiamarketing konferencián kerültek bemutatásra, az esemény további előadásainak prezentációi EZEN a linken érhetők el.

 

A Civilkomp Alapítvány szakmai irányításával a Magyar Marketing Szövetség által létrehozott Marketing Akadémia közreműködésével a közeljövőben indul egy marketing-, és menedzsmentképzés képzés civil szervezetek részére, mely az elméleti megalapozások mellett hangsúlyosan a gyakorlati példákra koncentrál. További részletek hamarosan a Magyar Marketing Szövetség és a Marketing Akadémia weboldalán.

Vajda Márta – Vasné Dr. Egri Magdolna – Danó Györgyi

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n