Mit gondolnak az arabok? II.rész (világ, identitás, iszlám, média)

Ritkán olvasni arról, hogy az arab országok lakói miként vélekednek. Az alábbiakban egy körükben készített kutatás eredményeit ismertetjük - némelyik meglepő lett. Ebben a részben a világgal, az iszlámmal és a médiával kapcsolatos kérdések.

A Marylandi Egyetem és a Zogby International „Arab közvélemény-kutatásának” keretében 2010 nyarán Egyiptomban, Jordániában, Libanonban, Marokkóban, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben összesen közel 4000 ember véleményét kérdezte meg az USA-ról, Obamáról, az arab-izraeli konfliktusról, az iráni atomfegyverkezésről, a holokausztról, a segély flottilla megtámadásáról, arról, hogy miképp vélekednek a világról, hogyan viszonyulnak az iszlámhoz, valamint médiahasználati szokásaikról. (Itt az utóbbi három témakör eredményei, a többit az első részben ismertettük.)

Világ
Ha a világon csak egy szuper hatalom lenne az arabok 35%-a azt preferálná, hogy ez Franciaország legyen. 16% választotta Kínát, 13% Németországot, 8% Nagy-Britanniát, 8% Oroszországot, 7% az USA-t, 6% Pakisztánt.
Ha ugyanezen országok egyikében kellene élniük, 51% menne Franciaországba, Kínába viszont csak 6%. Ennél is kevesebben költöznének szívesen az oroszokhoz (3%) vagy Pakisztánba (2%).
Ha viszont egy családtag tanulhatna ezekben az államokban 30% választaná a francia, 24% a német, 21% a brit, és 20% az USA beli oktatást.
A saját országaikon kívül kettő olyat nevezhettek meg a válaszadók, melyek szerintük a legkonstruktívabbak a közel-keleti régió érdekeit tekintve.

Forrás: Shibley Telhami, University Of Maryland

Szintén kettőt választhattak, amikor azt kérdezték tőlük, melyik országok azok, melyek a legnagyobb szabadságot és demokráciát biztosítják lakóiknak.

Forrás: Shibley Telhami, University Of Maryland

A három leginkább tisztelt, csodált vezető a világon Recep Erdogan török miniszterelnök (20%), Hugo Chavez venezuelai elnök (13%), Mahmoud Ahmadinejad iráni elnök (12%).  Sárközy és Oszama bin Laden 6-6 százalékot kapott, 2% pedig még mindig Szaddam Husszeint „isteníti”.

Flickr/storymary

Iszlám és identitás
A kutatók azt is megkérdezték, hogy a kérdezettek véleménye szerint amikor kormányuk döntést hoz, leginkább mit kellene szem előtt tartani, az hogy ez a legjobb legyen a muszlimok, saját országuk, az arabok, vagy a világ számára. Tízből négyen (39%) a muszlim közösség érdekeit mindennél előbbre helyezik, 31% gondolja, hogy saját országuk kellene, hogy a legfontosabb legyen, 23% tette le voksát az arabok mellett és mindössze 5% preferálta a világ érdekeit.
Országok szerint nézve messzemenőkig a marokkóiak állnak leginkább a muszlimok érdekei mellett (64%), a legkevésbé pedig a jordániaiak (15%) és a libanoniak (5%). E két ország lakóinak többsége (53% ill. 60%) azt gondolják, hazájukat kell elsősorban szem előtt tartani. Az arabok mellett a legkevesebben a marokkóiak közül szavaztak (4%), legtöbben pedig a szaúd-arábiaiak közül (36%). A világ érdekeit az Egyesült Arab Emirátusok lakói tartják a legfontosabbnak (15%) legkevésbé pedig az egyiptomiak (2%).
Az identitásuk tekintetében 39% tartja legfontosabbnak azt, hogy muszlim, 32%, hogy országának lakója, 25%, hogy arab és 4%, hogy a világ polgára. Az országok szerinti bontás az előző kérdés megoszlásához hasonlatos. Az, hogy muszlimok a marokkóiak számára a legfontosabb, az hogy saját országuknak lakóik az a jordániaiak és libanoniak számára (58% ill. 55%), az, hogy arabok a szaúdiak számára (34%), és az, hogy a világ polgárai az Egyesült Arab Emirátusokban élők számára (11%). A második legfontosabb identitásnak arabságukat tartják a kérdezettek. Összesítve az első és második identitásra vonatkozó kérdések eredményeit, a válaszadók elsősorban muszlimok, másodsorban arabok, és csak ezután jön állampolgárságuk.

Médiafogyasztás
A kutatásból az arab országok lakosainak médiafogyasztásáról  az derült ki, hogy a megkérdezettek 40%-a gyakran, 31%-a ritkán, 28%-a pedig sosem netezik. Utóbbiak aránya 2008-ban még 52% volt.
A gyakori netezők aránya az Egyesült Arab Emirátusokban a legmagasabb (90%), második a sorban Szaúd-Arábia (63%), a sor végén pedig Egyiptom (28%) és Jordánia (23%) áll. Az Egyesült Arab Emirátusokban és Marokkóban alig akadt olyan válaszadó, aki sosem látogat a világhálóra, viszont Jordániában a megkérdezettek 33%-a, Egyiptomban pedig 42%-a egyáltalán nem használ netet.
Amikor interneteznek a megkérdezettek 73%-a a legtöbb időt arab, 13%-a francia, míg 8%-a angol nyelven íródott oldalon tölti. A francia nyelvű oldalak – nem meglepő módon - elsősorban a marokkóiak körében népszerűek.
A nemzetközi hírekről az arabok elsősorban a TV-ből tájékozódnak (85%), 8% azok aránya, akik inkább a netet preferálják ilyenkor, az újságokat és magazinokat pedig 5% választja.
Amerikai vagy európai filmet, show-t, vagy zenés videót a megkérdezettek 51%-a naponta néz.

Fenti írásom eredetileg a zipp.hu-n jelent meg:

http://zipp.hu/kulfold/2010/09/26/mit_gondolnak_az_arabok_ii_vilag_identitas_iszlam_media_

2010.09.26.