Az MKIK GVI (Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet - Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) ismét egy érdekes elemzést közölt. A kutatók megállapították, hogy a 2010 vége 2011 eleje óta számottevő növekedésnek indult a külföldi munkavállalás iránti érdeklődés a magyar lakosság körében.
(korábbi tanulmányuk: A Google Insight Search alkalmazhatósága gazdasági mutatók előrejelzésében)
Kutatásuk során a Google Trends alapján a kivándorlási hajlandóság változását bizonyos, a külföldi munkavállalással kapcsolatos internetes keresési kifejezések lekérdezésének gyakorisága alapján vizsgálták. Feltételezésük szerint
ugyanis a migrációt megelőző tájékozódás jelentős része az Internet, illetve a
Google keresőmotorja segítségével történik, így a keresési forgalmak releváns
információt hordoznak a migrációval kapcsolatos tendenciák számítását illetően.
Részletek:
Bevezetés
Menni vagy maradni?
A külföldi munkavállalás, az ország elhagyása és a kivándorlás sokrétű problémájáról – úgy tűnik - több hír, tudósítás jelenik meg a magyar sajtóban az utóbbi időben, mint korábban. Különösen a 2008-as világgazdasági válságot (a Nagy-, vagy Hosszú Válságot) és a 2010-es kormányváltást követően szaporodtak meg érezhetően a migrációval kapcsolatos híradások Magyarországon. De valóságos folyamatokról tudósítanak-e a hírek?
Nem tudjuk, hogy a híradásokat mennyire támasztják alá valós adatok: a válság előtti évekhez képest ténylegesen mennyire nőtt meg a kivándorlás Magyarországról. Az alábbi rövid elemzésben szeretnénk olyan tényeket felszínre hozni, amelyek segítenek e kérdésre való válaszadásban. Az országból való elvándorlás az EU csatlakozást követően az osztrák német, és francia munkaerőpiac megnyitása után új kontextusba került: a külföldön munkát keresők lehetőségei ugrásszerűen megnőttek, és megnőtt annak valószínűsége is, hogy a külföldön munkát találók nemcsak ideiglenesen, hanem véglegesen elhagyják az országot, külföldön telepednek le. A külföldön való boldogulás, elvándorlás másik mozgatórugója Magyarországon az elhúzódó gazdasági válság: a 2009-es, majd a 2012-es gazdasági visszaesés, a megélhetéssel, a munkalehetőségekkel kapcsolatos bizonytalanság növekedése hozzájárulhat ahhoz, hogy egyre többen keresnek külföldön boldogulást.
A magyar lakosság elvándorlási szándékairól viszonylag pontos képünk lehet lakossági kérdőíves felvételek eredményei alapján. Ezek a vizsgálatok az un. “migrációs potenciál” növekedéséről tudósítanak. A növekvő migrációs szándékok a Nagy Válságot követő társadalmi-gazdasági folyamatok ismeretében nem meglepőek. Hazai kutatások szerint a válság előtti migrációs
szándékok és más rendelkezésre álló adatok alapján nem volt várható komolyabb elvándorlás, de megfogalmazódott az a feltételezés is, hogy a gazdasági visszaesés, az életszínvonalat illető romló kilátások mind az elvándorlást ösztönözhetik (Hárs, 2008). A “migrációs potenciál” azonban csak a lakosság migrációval kapcsolatos véleményéről tudósít, nem a migráció valódi mértékéről. Ha közelebb akarunk jutni az utóbbihoz, akkor pontosabb és a valóságos folyamatokat jobban tükröző mutatókat kell keresnünk.
Úgy gondoljuk, hogy a külföldi munkavállalást, letelepedés változását jobban megfigyelhetjük, ha magát a munkakeresés, munkavállalás folyamatát figyeljük meg, nem pedig az erre vonatkozó szándékok változását, és az előbbiből következtetünk majd a tényleges munkavállalásra, letelepedésre. E kutatási stratégia megvalósításában nagy segítségünkre lehet az internet, hiszen manapság a külföldi munkavállalási feltételekről való tájékozódásban, és valamennyire a munkakeresésben is – feltételezésünk szerint – az internet központi szerepet játszik.
Elemzésünkben a kivándorlási hajlandóság változását bizonyos, a külföldi munkavállalással kapcsolatos internetes keresési kifejezések lekérdezésének gyakorisága alapján mutatjuk be a Google Trends adatai alapján, megpróbálván megválaszolni azt a kérdést, hogy mi történhetett 2008 óta e téren. A priori feltételezésünk szerint ugyanis a migrációt megelőző tájékozódás jelentős része az Internet, illetve a Google keresőmotorja segítségével történik, így a keresési forgalmak releváns információt hordoznak a migrációval kapcsolatos tendenciák számítását illetően. Hasonló feltevések alapján a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet munkatársai már több sikeres előrejelzést készítettek.
Nem tudjuk, hogy a híradásokat mennyire támasztják alá valós adatok: a válság előtti évekhez képest ténylegesen mennyire nőtt meg a kivándorlás Magyarországról. Az alábbi rövid elemzésben szeretnénk olyan tényeket felszínre hozni, amelyek segítenek e kérdésre való válaszadásban. Az országból való elvándorlás az EU csatlakozást követően az osztrák német, és francia munkaerőpiac megnyitása után új kontextusba került: a külföldön munkát keresők lehetőségei ugrásszerűen megnőttek, és megnőtt annak valószínűsége is, hogy a külföldön munkát találók nemcsak ideiglenesen, hanem véglegesen elhagyják az országot, külföldön telepednek le. A külföldön való boldogulás, elvándorlás másik mozgatórugója Magyarországon az elhúzódó gazdasági válság: a 2009-es, majd a 2012-es gazdasági visszaesés, a megélhetéssel, a munkalehetőségekkel kapcsolatos bizonytalanság növekedése hozzájárulhat ahhoz, hogy egyre többen keresnek külföldön boldogulást.
A magyar lakosság elvándorlási szándékairól viszonylag pontos képünk lehet lakossági kérdőíves felvételek eredményei alapján. Ezek a vizsgálatok az un. “migrációs potenciál” növekedéséről tudósítanak. A növekvő migrációs szándékok a Nagy Válságot követő társadalmi-gazdasági folyamatok ismeretében nem meglepőek. Hazai kutatások szerint a válság előtti migrációs
szándékok és más rendelkezésre álló adatok alapján nem volt várható komolyabb elvándorlás, de megfogalmazódott az a feltételezés is, hogy a gazdasági visszaesés, az életszínvonalat illető romló kilátások mind az elvándorlást ösztönözhetik (Hárs, 2008). A “migrációs potenciál” azonban csak a lakosság migrációval kapcsolatos véleményéről tudósít, nem a migráció valódi mértékéről. Ha közelebb akarunk jutni az utóbbihoz, akkor pontosabb és a valóságos folyamatokat jobban tükröző mutatókat kell keresnünk.
Úgy gondoljuk, hogy a külföldi munkavállalást, letelepedés változását jobban megfigyelhetjük, ha magát a munkakeresés, munkavállalás folyamatát figyeljük meg, nem pedig az erre vonatkozó szándékok változását, és az előbbiből következtetünk majd a tényleges munkavállalásra, letelepedésre. E kutatási stratégia megvalósításában nagy segítségünkre lehet az internet, hiszen manapság a külföldi munkavállalási feltételekről való tájékozódásban, és valamennyire a munkakeresésben is – feltételezésünk szerint – az internet központi szerepet játszik.
Elemzésünkben a kivándorlási hajlandóság változását bizonyos, a külföldi munkavállalással kapcsolatos internetes keresési kifejezések lekérdezésének gyakorisága alapján mutatjuk be a Google Trends adatai alapján, megpróbálván megválaszolni azt a kérdést, hogy mi történhetett 2008 óta e téren. A priori feltételezésünk szerint ugyanis a migrációt megelőző tájékozódás jelentős része az Internet, illetve a Google keresőmotorja segítségével történik, így a keresési forgalmak releváns információt hordoznak a migrációval kapcsolatos tendenciák számítását illetően. Hasonló feltevések alapján a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet munkatársai már több sikeres előrejelzést készítettek.
Adatok
A Google Trends rendszere lehetőséget biztosít olyan idősoros adatok letöltésére, amelyek a különböző keresési kifejezések lekérdezésének gyakoriságát jellemzik a Google keresőszolgáltatásában, amennyiben az adott keresési kifejezés forgalma meghalad egy bizonyos, a Google által meghatározott küszöbértéket. Az adatok aggregáltsági szintje leszűkíthető országokra, sőt, bizonyos országokon belül regionális bontásban is elérhetőek. Időben a Google Trends 2004 januárjáig visszamenően képes a keresési gyakoriságok elemzésére, a forgalom mértékétől függően havi vagy akár heti szinten is.
A kulcsszavak, kifejezések keresési gyakoriságait a Google Trends egy 0 és 100 közötti pontszámmal jellemzi, amely kifejezi, hogy az adott kifejezést az összes kereséshez képest hányszor kérdezték le a Google keresőjében. A skála 100-as értéke jelképezi a legintenzívebb keresési gyakoriságot, míg a többi pontszám ehhez viszonyítva fejezi ki a vizsgált kulcsszavak lekérdezésének forgalmát. Nullás értéket láthatunk az idősorban, ha a lekérdezések gyakorisága alulmúlja a Google küszöbértékét – amennyiben a keresési mennyiségek az idősor teljes hosszán ezen küszöbérték alatt maradnak, az alkalmazás egyáltalán ad ki adatokat. A nagyobb forgalmú lekérdezéseket heti bontású, míg a ritkábban előforduló keresési kifejezéseket havi szintű idősorokkal jellemzi a rendszer, továbbá kellően magas keresési mennyiség esetén a Google a vizsgált lekérdezéshez kapcsolódó legnépszerűbb keresési kifejezéseket is kilistázza. Idősoros elemzéseinkben 2007-ig tekintünk vissza, ugyanis a korábbi éveket illetően
gyakran adathiánnyal szembesültünk.
Hasonló skálán értékeli a Google a keresési forgalmak területi megoszlását is, amelyre szintén kitérünk elemzésünkben. 100-as értékkel az a területi egység – Magyarországon megye – jellemezhető, ahonnan a legtöbb lekérdezés indult a vizsgált kifejezést illetően. A térbeli különbségek kirajzolásához az online futtatható Erőforrástérkép programot használtuk fel, amely kifejezetten a területi bontású adatok bemutatását, elemzését, ábrázolását hivatott segíteni.
A Google Trends rendszere lehetőséget biztosít olyan idősoros adatok letöltésére, amelyek a különböző keresési kifejezések lekérdezésének gyakoriságát jellemzik a Google keresőszolgáltatásában, amennyiben az adott keresési kifejezés forgalma meghalad egy bizonyos, a Google által meghatározott küszöbértéket. Az adatok aggregáltsági szintje leszűkíthető országokra, sőt, bizonyos országokon belül regionális bontásban is elérhetőek. Időben a Google Trends 2004 januárjáig visszamenően képes a keresési gyakoriságok elemzésére, a forgalom mértékétől függően havi vagy akár heti szinten is.
A kulcsszavak, kifejezések keresési gyakoriságait a Google Trends egy 0 és 100 közötti pontszámmal jellemzi, amely kifejezi, hogy az adott kifejezést az összes kereséshez képest hányszor kérdezték le a Google keresőjében. A skála 100-as értéke jelképezi a legintenzívebb keresési gyakoriságot, míg a többi pontszám ehhez viszonyítva fejezi ki a vizsgált kulcsszavak lekérdezésének forgalmát. Nullás értéket láthatunk az idősorban, ha a lekérdezések gyakorisága alulmúlja a Google küszöbértékét – amennyiben a keresési mennyiségek az idősor teljes hosszán ezen küszöbérték alatt maradnak, az alkalmazás egyáltalán ad ki adatokat. A nagyobb forgalmú lekérdezéseket heti bontású, míg a ritkábban előforduló keresési kifejezéseket havi szintű idősorokkal jellemzi a rendszer, továbbá kellően magas keresési mennyiség esetén a Google a vizsgált lekérdezéshez kapcsolódó legnépszerűbb keresési kifejezéseket is kilistázza. Idősoros elemzéseinkben 2007-ig tekintünk vissza, ugyanis a korábbi éveket illetően
gyakran adathiánnyal szembesültünk.
Hasonló skálán értékeli a Google a keresési forgalmak területi megoszlását is, amelyre szintén kitérünk elemzésünkben. 100-as értékkel az a területi egység – Magyarországon megye – jellemezhető, ahonnan a legtöbb lekérdezés indult a vizsgált kifejezést illetően. A térbeli különbségek kirajzolásához az online futtatható Erőforrástérkép programot használtuk fel, amely kifejezetten a területi bontású adatok bemutatását, elemzését, ábrázolását hivatott segíteni.
A Google Trends számos lehetőséget ad az elemzések finomítására, így akár több keresési kifejezés együttes forgalmának vizsgálata is kivitelezhető különböző szűrőfeltételek megadása mellett. Továbbá a Google adatai letölthetőek, miáltal részletesebb matematikai-statisztikai analízis alá vonhatóak a megfelelő szoftverekkel.
Munkánk során a Google rendszeréből a vizsgált országokhoz kötődő, különböző, a
munkakereséssel kapcsolatos keresési kifejezések forgalmát jellemző adatokat országonként töltöttük le, tehát a lehetséges elvándorlási célpontotokat egy-egy idősorral jellemezzük. Mindemellett a külföldi munkával kapcsolatos általános, országokhoz nem köthető keresési kifejezésekből is képeztünk egy általános érdeklődést reprezentáló idősort. Az adatgyűjtés és -letöltés részletes metódusát a Mellékletben ismertetjük.
Munkánk során a Google rendszeréből a vizsgált országokhoz kötődő, különböző, a
munkakereséssel kapcsolatos keresési kifejezések forgalmát jellemző adatokat országonként töltöttük le, tehát a lehetséges elvándorlási célpontotokat egy-egy idősorral jellemezzük. Mindemellett a külföldi munkával kapcsolatos általános, országokhoz nem köthető keresési kifejezésekből is képeztünk egy általános érdeklődést reprezentáló idősort. Az adatgyűjtés és -letöltés részletes metódusát a Mellékletben ismertetjük.
Eredmények
Az utóbbi években megnőtt az általános érdeklődés a külföldi munka iránt
Az általános, tehát célországokhoz nem köthető külföldi munkavállalással kapcsolatos keresési kifejezések (a kifejezések pontos listáját lásd a Mellékletben) lekérdezésének gyakorisága a vizsgált időszakban, 2007 januárja és 2012 szeptembere között 2012 januárjában csúcsosodott ki, míg 2010 októberében érte el a minimumát. Matematikai statisztikai eszközökkel vizsgálva az idősort megállapíthatjuk, hogy éppen ekkor, 2010 decemberében trendfordulás történt: a vizsgált időszak eleje óta csökkenő tendencia ekkor növekedésnek indult (a statisztikai elemzés részleteit lásd a Mellékletben). Ezek szerint 2011 januárja óta számottevően megnőtt a külföldi munka iránt érdeklődők, külföldön munkát keresők száma Magyarországon.
Megállapítható továbbá, hogy a vizsgált időszak során Nógrád megyéből indult a legtöbb releváns keresés, valamint Tolna és Komárom-Esztergom megyék internet-felhasználói is kiemelkedő általános érdeklődést mutattak a külföldi munkavállalás iránt (lásd a 2. ábrát).
A legkeresettebb célpontok: Ausztria, Németország és Anglia
Az idősorok aggregáltsági szintje és a számításba vehető – tehát a kiértékeléshez elégséges gyakorisággal lekérdezett – keresési kifejezések száma alapján megállapítható, hogy a külföldi munkavállalást tervezők vagy legalábbis az ez iránt érdeklődők leginkább Ausztria, Németország és Anglia felől igyekeztek tájékozódni. Mindhárom ország esetében világosan látható, hogy 2012-re megnövekedett az ottani munkalehetőségek iránti érdeklődés, a keresési forgalmak idén januárjában tetőztek. A matematikai statisztikai tesztek alapján kijelenthető, hogy az idősorok trendjei az osztrák munkalehetőségek iránti érdeklődés esetében 2010 augusztusában, míg a németországi állások tekintetében 2010 novemberében, az angol munkák esetében pedig már 2010 júniusában sztochasztikus változást követően kezdtek növekedni. Területi szempontból vizsgálva az érdeklődést elmondható, hogy az ausztriai munkavégzés leginkább az ország nyugati megyéiben (Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala) élők figyelmét keltette fel, míg a németországi kilátásokat tekintve ugyanez a megállapítás Komárom-Esztergom és Tolna megyék lakosaira jellemző, az angol lehetőségek pedig az észak-keleti országrészben (Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék) tartottak számot a legnagyobb érdeklődésre a vizsgált időszakban.
Kimutatható érdeklő dés: Franciaország, Olaszország, Svájc, Svédország és az USA
Az adatgyűjtés tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy Franciaország, Olaszország, Svájc, Svédország és az Egyesült Államok munkakínálatát illetően is még értékelhető mértékű keresési forgalom zajlott az elmúlt néhány évben. Látható, hogy a lekérdezések gyakoriságai 2011-2012-re megemelkedtek, azonban részletesebb matematikai statisztikai elemzéssel ezen állításunkat a ritka forgalom és a gyakori adathiány miatt nem támaszthatjuk alá. Értékelhető mennyiségű lekérdezést a Google csak Budapest körzetéből regisztrált ezen országok esetében.
Ausztriát kivéve a környező országokban nem keresnek munkát a magyarok
Megvizsgáltuk a környező országokba való munkavállalás változásait is. Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia esetében a Google nem regisztrált az elemzéshez szükséges mennyiségű munkakereséssel kapcsolatos lekérdezést. Ebből arra következtethetünk, hogy a magyar internetezők inkább a nyugat-európai országok munkaerő-piacai felé fordulnak, még ha esetleg azok távolabb is esnek otthonuktól mind földrajzi mind kulturális tekintetben.
Összegzés
A fentieket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a 2010 vége 2011 eleje óta számottevő növekedésnek indult a külföldi munkavállalás iránti érdeklődés a magyar lakosság körében. A statisztikai elemzések szerint 2011 januárjában trendforduló figyelhető meg a külföldi munkavállalásban: ezt követően számottevően megnőtt a fontosabb célországokban (Németország, Ausztria, Angila) munkát keresők száma. Feltehető, hogy ez a tendenciaváltás a Magyarországról való kivándorlás erősödését is jelzi. Azt azonban még nem tudjuk, nem tudhatjuk, hogy egy új magyar exodus elé kell néznünk, vagy csak rövid távon érvényesülő és a jövőben tovább nem erősödő folyamatról lesz szó.
Az adatgyű jtés módszertana
A Google Trends rendszeréből különálló idősorokként gyűjtöttük le a lehetséges célországokhoz kapcsolódó keresési kifejezések forgalmát a következő lépéseket végrehajtva minden ország esetében:
1) lekértük az „[országnév] munka” keresési kifejezés forgalmát Magyarországra szűrve, 2004 januárjától kezdve;
2) a lekérdezett keresési kifejezést a Google Trends által kilistázott, az adott országhoz és a munkakereséshez köthető legnépszerűbb kapcsolódó kifejezésekkel bővítettük a következőképpen „[országnév] munka + [1. legnépszerűbb kapcsolódó kifejezés] + [2. legnépszerűbb kapcsolódó kifejezés]...”;
3) lekértük a 2) lépést követően összeállított keresési kifejezés forgalmát az 1) pontban ismertetett feltételekkel;
4) amennyiben további releváns kapcsolódó kifejezéseket listázott a rendszer, bővítettük a lekérdezésünket a 2) pont szerint, majd újra lekértük az adatokat, és mindezt ismételtük egészen addig, amikor már nem listázott releváns kapcsolódó kifejezéseket a rendszer;
5) a végleges keresési kifejezés idősorát 2007 januárjától, Magyarországra szűrve letöltöttük.
A célországhoz nem köthető külföldi munka iránti érdeklődés vizsgálata esetében az országnév helyet a „külföld” szót használtuk, kerülve az országokra utaló kifejezések beépítését a legnépszerűbb kapcsolódó kifejezések közül.
További részletek, ábrák és módszertani ismertető a letölthető tanulmányban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.