A világ leggazdagabb országai (2014) Gyerekvállalás az EU országaiban: szabadságok és járandóságok - infografika Infografika a 0-8 éves gyermekek médiafogyasztási szokásairól Mámor és Instagram - infografika

Megosztás

2012. júl. 26.

A Google Insight Search alkalmazhatósága gazdasági mutatók előrejelzésében

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) tanulmányában a munkanélküliek és a regisztrált álláskeresők számának rövidtávon várható változását becsüli meg a munkanélküliség múltbeli folyamatai és a Google Insight Search (GIS) által nyújtott információk segítségével. Ehhez olyan modelleket állítottak fel, amelyek a jelenleg rendelkezésre álló információknál pontosabban becslik a munkanélküliek, és a regisztrált álláskeresők számának következő negyedévben és következő hónapban várható alakulását.

Az eredmények szerint a Google keresési aktivitásról közölt adatainak felhasználása hozzásegít a magyarországi munkanélküliség alakulásának pontosabb előrejelzéséhez. A munkanélküliség és keresési aktivitás közti összefüggés empirikus vizsgálatánál a két idősor közötti viszony elemzése után két különböző modellt állítottunk fel. A modellek több variációjának becslése után azt mondható, hogy a GIS adatok felhasználásával becsült modellek jobb illeszkedést érnek el, mintha csak a munkanélküliség múltbeli adatait vették volna figyelembe a várható munkanélküliség becslésénél.

A tanulmányban - kísérletképpen - becslést adnak a munkanélküliek számának második negyedéves alakulására. A GVI által kialakított modellek szerint 465.000 fő és 484.000 fő között lehetett a munkanélküliek száma 2012 második negyedévében. Ez ugyan jelentős csökkenés az első negyedévhez képest, de magasabb a tavalyi második negyedéves értéknél (460.700 fő). A szezonális hatásokat is figyelembe véve, ezek az eredmények arra mutatnak, hogy egy év alatt nem tudott érdemben csökkenni a munkanélküliek száma Magyarországon, sőt, nem kizárt, hogy a tavalyihoz képest némi növekedésről lehet beszélni.


Részletek:

A koncepció

Mint  a  legtöbb  országban,  így  Magyarországon  is  a  munkanélküliségről negyedévente egyszer közöl adatokat a statisztikai hivatal, amely adatok nálunk egy a  lakosság  körében  elvégzett reprezentatív  felmérésen  (KSH  Munkaerő-felvétel) alapulnak.  Ez  az  adat  általában  a  vonatkozó  negyedévet  követő  hónapban  jelenik meg.  Gazdaságpolitikai  szempontból  azonban  kívánatos  volna  már  a  hivatalos adatok megjelenése előtt is tudni valamit a munkanélküliek számának negyedévben várható  alakulásáról.  Ehhez  olyan  megfigyelhető  jellemzőkre  van  szükségünk,
melyek  a  munkanélküliséghez  képest  előremutató  (leading)  szerepet  töltenek  be, vagyis előrejelezhetik a munkanélküliség alakulását.
A  Gazdaság-  és  Vállalkozáskutató  Intézet  (GVI)  tanulmányában  a munkanélküliek és a regisztrált álláskeresők számának rövidtávon várható változását becsüljük  a  munkanélküliség  múltbeli  folyamatai  és  a  Google  Insight  Search  (GIS) által  nyújtott  információk  segítségével.  Ehhez  olyan  modelleket  állítottunk  fel, amelyek  a  jelenleg  rendelkezésre  álló  információknál  pontosabban  becslik  a munkanélküliek, és  a regisztrált  álláskeresők  számának  következő  negyedévben  és következő hónapban várható alakulását.
A  módszer  alapja  az,  hogy  azok,  akik  fenyegetve  érzik  magukat  attól,  hogy rövidesen  elbocsátják  őket,  vagy  azok,  akikkel  ez  már  megtörtént,  illetve  azok  az inaktívak,  akik  be  kívánnak  lépni  a  munkaerő-piacra  és  állást  kezdenek  keresni, felhasználják  az  internet  nyújtotta  lehetőségeket.  Az  álláskeresés  bizonyos  lépéseit részben  az  interneten  keresztül  teszik  meg:  a  google  keresőjét  is  felhasználva tájékozódnak munkalehetőségek után.
A  munkanélküliség  várható  alakulását  becslő  hagyományos  modellek  vagy makrogazdasági  aggregátumok  (bérek,  kibocsátás,  a  munkára  rakódó  közterhek változása,  a  minimálbér  relatív  nagyságának  változása,  stb.)  alapján  kísérlik  meg becsülni  a  munkanélküliség  várható  alakulását,  vagy  vállalati  adatfelvételek segítségével  mérik  fel  a  cégek  várható  munkaerő-keresletét  és  erre  és  más demográfiai,  iskolázottsági  adatokra  alapozó  modellek  segítségével  adnak előrejelzéseket.
Az  általunk  választott  irány  azonban  teljesen  más:  nem  makrogazdasági aggregátumoknak,  illetve  a  gazdasági  szereplők  szándékainak,  hanem  magának  a munkakeresési folyamatnak, a munkát vállalni szándékozók tényleges aktivitásának megfigyelése  nyújt  információt  a  munkanélküliek  és  a  regisztrált  álláskeresők számának becsléséhez.
A  modellépítés  során  az  alábbi  szavak  GIS-ben  való  előfordulását  vizsgáltuk  és összegeztük havonként és negyedenként:
•  „állásajánlat”
•  „állásajánlatok”
•  „álláskeresés”
•  „munkalehetőség”
•  „álláshirdetés”.

Eredmények

Az eredmények szerint a Google keresési aktivitásról közölt adatainak felhasználása hozzásegít  a  magyarországi  munkanélküliség  alakulásának  pontosabb előrejelzéséhez.
A munkanélküliség és keresési aktivitás közti összefüggés empirikus vizsgálatánál a két  idősor  közötti  viszony  elemzése  után  két  különböző  modellt  állítottunk  fel.  A modellek  több  variációjának  becslése  után  azt  mondhatjuk,  hogy  a  GIS  adatok felhasználásával  becsült  modellek  jobb  illeszkedést  érnek  el,  mintha  csak  a munkanélküliség múltbeli adatait vettük volna figyelembe a várható munkanélküliség becslésénél.

Munkanélküliség 2012 második negyedévében

A  tanulmányban  –  kísérletképpen  –  becslést  adtunk  a  munkanélküliek  számának második negyedéves alakulására. A csak múltbéli adatokat felhasználó modellek szerint 2012 második negyedévében némileg  csökkent  a  munkanélküliek  száma:  479.600  fő  és  490.700  fő  közé  tehető (lásd az 1. táblázatot). Ezzel szemben az általunk kialakított – az álláskeresők internetes keresési aktivitását is  figyelembe  vevő  –  előrejelző  modell  szerint  az  álláskeresők  száma  némileg alacsonyabbra  becsülhető.  A  modellek  szerint  465.000  fő  és  484.000  fő  között
lehetett a munkanélküliek száma 2012 második negyedévében. Ez  ugyan  jelentős  csökkenés  az  első  negyedévhez  képest,  de  magasabb  a  tavalyi második negyedéves értéknél (460.700 fő). 
A szezonális hatásokat is figyelembe véve, ezek az eredmények arra mutatnak, hogy egy  év  alatt  nem  tudott  érdemben  csökkenni  a  munkanélküliek  száma Magyarországon,  sőt,  nem  kizárt,  hogy  a  tavalyihoz  képest  némi  növekedésről beszélhetünk (lásd 1. ábrát).

A regisztrált álláskeresők száma 2012 májusban 534.581 fő volt az NFSZ kimutatása szerint1.  Júniusban  csökkent  ez  a  szám:  ekkor  524.354  álláskeresőt  tartottak nyilván. A csak múltbeli adatokra épülő alapmodell szerint júniusban az álláskeresők száma 519-523 ezer közöttire becsülhető. A GVI által kialakított modell is e határok közötti becslést ad júniusra, némileg magasabb felső becslés mellett (lásd 2. táblázatot).

Az adatok arra mutatnak tehát, hogy a szezonális hatásokat is figyelembe véve 2010 óta csökkenő tendencia jellemzi a nyilvántartott álláskeresők számának alakulását. A GVI  modellt  felhasználó  becslésekben  a  ténylegesnél  legtöbbször  némileg alacsonyabb  értéket  kapunk,  csak  a  februári  és  márciusi  becsült  értékek  haladják meg  a  tényleges  értékeket.  Hosszabb  időszakot  figyelembe  véve  a  GVI  modellje alapján  számított  becslés  itt  is  pontosabb,  mintha  csak  a  regisztrált  álláskeresők számának múltbeli adatait vettük volna figyelembe az előrejelzésnél.


A  GVI  modellek  jobb  illeszkedése  alátámasztja  azt,  hogy  érdemes  a munkanélküliség  várható  alakulásánál  figyelembe  venni  a  munkavállalók  interneten keresztüli  munkakeresési  aktivitását  és  az  ebből  adódó  információkat.  Érdemes folytatni  ezt  a  kutatási  irányt  és  negyedévente  a  GIS  adatok  megjelenésével párhuzamosan  frissíteni  a  GVI  modellt,  és  felhasználásával  új  előrejelzéseket készíteni.

 1 http://www.afsz.hu/resource.aspx?ResourceID=stat_afsz_nyilvtartasok_idosorai_orszagos

Forrás: Türei Gergely – Görög Szabolcs – Tóth István János Magyar munkanélküliségi adatok előrejelzése a Google segítségével A Google Insight Search alkalmazhatósága gazdasági mutatók előrejelzésében

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.