A válság nők helyzetére gyakorolt hatása

A gazdasági válság tovább növelte a férfiak és nők keresete közti különbséget, és megnehezítette a munka és magánélet közti egyensúly megteremtését - ez derül ki az Eurobarométer nemzetközi nőnap alkalmából készített felméréséből, amely a válság nők helyzetére gyakorolt hatását is elemzi. 

Az összes EU-s válaszadó is, és a magyar megkérdezettek is úgy érzik a válság a legnagyobb hatással a fiatal végzősök munkaerőpiacra való lépésére (nehézségek az első munkahely megtalálásában, elhúzódó tanulmányok) volt. A válaszlehetőségek közül maximum hármat jelölhettek meg a válaszadók. Az összes Európai Uniós állampolgár közül 46% választotta ezt, a magyarok közül ennél több: 57%. A legtöbben  Spanyolországban (68%), a legkevesebben Németországban (20%) vélekedtek így.

A második legtöbbször említett válasz a magyarok esetében a nem hivatalos és nem bejelentett munka volt (42%), az összes uniós lakosnak viszont csak 29%-a mondta, hogy a válságnak erre volt az egyik legnagyobb hatása. Az összes válaszadót tekintve a második leggyakrabban említett válasz a bizonytalan munka növekedése volt (42%), nálunk ezt 36% választotta.

A lista harmadik helyére az összes válaszadót és csak a magyarokat tekintve is, az a válasz került, hogy a válság miatt néhányan olyan munkahelyen dolgoznak, amely nem felel meg képzettségüknek (EU: 37%, Mo.: 38%). A legnagyobb arányban a litvánok osztják ezt a véleményt (52%), a legkisebb arányban a finnek (16%).

A legnagyobb különbség a magyar és az összes válaszadó véleményében a tekintetben mutatkozott, hogy a válság mennyire sújtotta a munka és a magánélet összeegyeztethetőségét. Hazánk lakosainak 30%-a véli úgy, hogy ez nehezebbé vált, az összes válaszadó körében ez az arány csupán 16%.

A megkérdezettek négy olyan területet jelölhettek meg, amelyet szerintük elsőbbségben kellene részesíteni a válságra tekintettel. Az összes válaszadó 2/3-a (66%), a magyaroknak 3/4-e (76%) véli úgy, hogy a legnagyobb hangsúlyt a munkanélküliség elleni harcra kellene fordítani. A legtöbben Litvániában értenek ezzel egyet (81%), a belgáknak viszont csak 55%-a vélekedik így.

A prioritási sorban második helyre került, mind az EU teljes lakosságánál, mind a magyaroknál az oktatásba és képzésbe való befektetés (mindkét esetben 42% választotta). Legtöbben Nagy-Britanniában és Észtországban (55%-55%) támogatják ezt, míg Görögországban és Szlovéniában a legkevesebben (28%-28%).

A teljes mintát nézve, az harmadik legfontosabb területnek az újításba és K+F tevékenységbe történő befektetés bizonyult (27%) említette, a magyarok ezt viszont kevésbé tartják lényegesnek, csak 16% említette. Ez a terület leginkább a spanyolok szívügye, 39% választotta.

Nálunk 26% mondta, hogy a vásárlóerőre, az infláció elleni harcra kellene koncentrálni, az összes uniós lakosnak 25% vélekedett így. Nálunk ez így a 3. legfontosabb terület lett holtversenyben a lakásüggyel, az EU egészét nézve pedig a negyedik legfontosabb.

Míg a lakásügyet hazánkban a válaszadók 26%-a jelölte meg a top prioritások között, az összes válaszadónak csak 16%-a.

A nemek közötti egyenlőtlenségek területén a vizsgáltak közül a három legfontosabbat jelölhették meg a kérdezettek. A férfiak és nők keresete közti különbséget (38%), a nők elleni erőszakot (34%) valamint, a nők munkájának és magánéletének nehéz összeegyeztethetőségét (34%) tartják legfontosabbnak az uniós polgárok. A fizetések közti különbséget a franciák, az osztrákok és a svédek sérelmezik leginkább (51% említette mindegyik ország esetében), a legkevésbé pedig a románok (23%). A nők elleni erőszakot a portugálok tartják a legfontosabbnak (52%), a lengyelek és a hollandok a legkevésbé (20%-20%). A nők munkájának és magánéletének nehéz összeegyeztethetőségét a németek kritizálják a leginkább (48%), a román válaszadók viszont ezt nem tartják fontos egyenlőtlenségnek (16%).

A felmérés során a kutatók rákérdeztek arra is, hogy a válaszadók szerint a nemek közötti egyenlőtlenség egyes területeit tekintve a válság melyek esetében rontott leginkább a helyzeten. (Ezúttal három választ jelölhettek meg a kérdezettek.)

Legsúlyosabb problémának az EU egészét tekintve, és Magyarországon is azt tartották a válaszadók, hogy a nők számára nehezebbé vált összeegyeztetni a magánéletet és a munkát (EU: 30%, Mo.: 35%). Az EU 27 országában szintén 30% említette, hogy érzi úgy, a válság miatt nőtt a férfiak és nők keresete közti különbség, nálunk 26% mondta ezt. Az EU-ban ez így a két leggyakrabban említett válasz egyike, Magyarországon viszont még két másik problémát is valamivel súlyosabbnak éreztek a válaszadók. A nők elleni erőszak romlását a magyarok 30%-a jelölte meg, a családon belüli felelősségek és feladatok egyenlőtlen eloszlásának romlását a nemek között 29%. Az EU egészét nézve ezek az arányok: 23% és 20%.

A 27 országban megkérdezett válaszadók szerint a munkaadók különböző tényezőket mérlegelnek az állásinterjún attól függően, hogy a jelentkező férfi vagy nő. Közel minden második ember (49%, Magyarországon 61%)  gondolja úgy, hogy női jelentkező esetén az számít a leginkább, hogy van-e gyermeke a pályázónak, míg 40% (Magyarországon 55%) szerint a férfiaknál elsősorban a szakmai tapasztalatot veszik figyelembe. Ezzel szemben a megkérdezetteknek csupán ötöde gondolta úgy, hogy a női jelentkezők esetében a szakmai tapasztalat lenne a legfontosabb szempont a döntésnél. 

Az, hogy egy nőnek van-e gyereke a csehek szerint számít a leginkább (62%), a románok szerint a legkevésbé (23%). A férfiak szakmai tapasztalata a ciprusiak szerint nyom a legtöbbet a latba (58%), a dánoknak viszont csak 32%-a gondolja ezt.

A munkahelyteremtést és munkahely megőrzést célzó vizsgált intézkedések közül ötből négyet (képzés, gyermekgondozási lehetőségek megfizethetősége és hozzáférhetősége, vállalkozás indításának támogatása) lényegesen hatékonyabbnak tart az uniós lakosság, mint a magyar. Egyedül a külföldi munkavállalás megkönnyítésének megítélésében nem különbözik erősen a két csoport véleménye.

A dolgozók rendszeres képzését a máltaiak közül tartják a legtöbben nagyon hatékonynak (81%). Ezt a legnegatívabban mi magyarok ítéljük meg, csupán a lakosság 19% gondolja nagyon hatékonynak. A magyarok véleménye jelentősen eltér a többiekétől, a második legkevésbé pozitívan vélekedő lengyeleknek is 30%-a mondta, hogy ezek a képzések nagyon hatékonyak.

A  gyermekgondozási lehetőségek jobb megfizethetőségét és könnyebb hozzáférhetőségét is a magyar lakosság találta a legkevésbé jó eszköznek, legjobbnak pedig a máltai lakosság. Mindkét esetben a magyarok 13%-a mondta, hogy ez nagyon hatékony. Az EU-s átlag 44%, illetve 45%. A könnyebb hozzáférhetőség esetében Magyarországon kívül egyetlen országban sem volt 20% alatti a nagyon hatékony választ adók aránya. 

A saját vállalkozás indítását legjobban az olaszok preferálják (69% szerint nagyon hatékony), legkevésbé pedig mi magyarok (14% szerint nagyon hatékony).

A külföldi munkavállalás megkönnyítésének hatékonyságát legpozitívabbnak a spanyolok ítélték (31% szerint nagyon hatékony), legnegatívabbnak a finnek (8% szerint nagyon hatékony).

A felmérés az Európai Unió 27 országában, összesen 25556 fő telefonos megkérdezésével készült 2013. február 4 és 7 között. Magyarországon 1005 lakost kérdeztek meg.

Forrás: http://www.europarl.europa.eu/pdf/eurobarometre/2013/femme/synth_en.pdf és http://www.europarl.europa.eu/pdf/eurobarometre/2013/femme/FL371%20Women%20and%20gender%20inequalities%20in%20the%20context%20of%20the%20crisis%20HU%20(HU).pdf

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n