Az európaiak véleménye a nemek közötti egyenlőségről a fejlődő országokban

A nemzetközi nőnap  alkalmából az Európai Bizottság Eurobarométer felmérést tett közzé az európai polgároknak a fejlődő országokban a nemek közötti egyenlőséggel és a nők felemelkedésének szükségességével kapcsolatos nézeteiről. A 27 tagállamban több mint 25 000 állampolgárt kérdeztek meg a felmérés során.

A felmérés szerint az európaiak 78%-a véli úgy, hogy a politikai hatalommal rendelkező nők számának növelése pozitív hatást eredményezne a fejlődő országokban. A válaszadók több mint háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy minél több nő vezető szerephez juttatása a fejlődő országokban javítaná az emberi jogok tiszteletben tartását, 72%-uk szerint ez az életkörülményeket is javítaná, és 65 % véli úgy, hogy ez a konfliktusok és háborúk kialakulását is megelőzné. Főként a svéd, finn és ír válaszadók vélték úgy, hogy a befolyásos pozíciókban dolgozó nők pozitív hatást eredményeznének.

Arra vonatkozóan, hogy a fejlődő országokat jellemző problémák milyen hatást gyakorolnak a férfiakra és a nőkre, a válaszadók többsége úgy gondolta, hogy a nők nagyobb mértékben válnak a fizikai erőszak áldozataivá, mint a férfiak (83%), ugyanez igaz az oktatásban való részvétellel kapcsolatos problémákra (63%), az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásának és a jövedelem/munkahely hiányára (mindkettő 61%). Csupán az éhségről és az alultápláltságról (50%), valamint a HIV/AIDS–ről (59 %) vélték úgy az uniós válaszadók, hogy hozzávetőlegesen egyenlő arányban érinti a férfiakat és nőket.

Tíz európai válaszadóból több mint 9 van azon a véleményen, hogy a nemek közötti egyenlőség általában véve javítja a társadalmak működését, és hogy valamennyi támogatási programnak kiemelt figyelmet kell fordítania a nők jogaira. A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos vélemények az EU-n belül meglehetősen kismértékben különböztek, a legmagasabb érték Svédországban, Hollandiában és Romániában született (96%), a legalacsonyabbak pedig Lettországban, Szlovéniában (mindkét országban 87 %), valamint Észtországban (86 %).

A magyarok véleménye

A fejlődő országokban a politikai hatalommal rendelkező nők számának növekedését az EU-s átlagnál valamivel pozitívabbnak ítélték a magyar válaszadók. Négy-négy százalékponttal magasabb a magyarok körében azok aránya, akik szerint ez javítana az emberi jogok tiszteletben tartásán, valamint a konfliktusok és háborúk megelőzésén.

A nők szerepét a konfliktusok és háborúk megelőzésében másképp ítélik meg az egyes demográfiai csoportba tartozók. Mind az összes EU-s válaszadót, mind a magyarokat tekintve megállapítható, hogy az életkorral nőtt azok aránya, akik szerint a nők pozitív hatással lennének a kérdésre. Ugyanakkor érdekesség, hogy a 24 évesen felüliek körében minden korcsoportban nagyobb arányban mondták a magyar válaszadók, hogy a hatalomban lévő nők számának növekedése javítana a helyzeten, a 15-24 évesek körében viszont a magyarok pesszimistábbnak bizonyultak a kérdésben.

Azzal kapcsolatosan, hogy a fejlődő országokat jellemző problémák milyen hatást gyakorolnak a férfiakra és a nőkre több ponton is eltér az Európai Unió teljes lakosságának és a magyaroknak a véleménye. 

Az összes válaszadó 63%-a, míg a magyaroknak csak 42%-a vélekedett úgy, hogy az oktatáshoz való hozzáférés problémái nagyobb hatást gyakorolnak a nőkre. Hasonló különbséget mértek a kutatók az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását illetően is. A teljes európai uniós lakosság 61%-a szerint ennek hiánya problematikusabb a nők esetében, a magyarok közül viszont csak 42% vélekedett így.

A jövedelem/munka hiányát tekintve az összes megkérdezett 6/10-e (61%) véli úgy, hogy ez jobban sújtja a nőket, közel 1/3-uk (28%) szerint a nőkre és a férfiakra is azonos hatást gyakorol, míg 1/10-ük (9%) szerint inkább a férfiakra nézve jelent problémát. Ezzel szemben a magyar válaszadók közül közel ugyanannyian (38% illetve 40%) mondták, hogy a nőkre gyakorol nagyobb hatást gyakorol, illetve hogy mindkét nemre egyformán hat a jövedelem és a munka hiánya. A magyarok 21%-a nyilatkozott úgy, hogy inkább a férfiak ennek az elszenvedői - az összes a kutatásban résztvevő ország közül nálunk mondták ezt a legtöbben.

 

A fejlődő országokban a jövedelem/munka hiányának hatásával kapcsolatosan erősen különbözik az egyes országok lakosságának véleménye. A legtöbben a szomszédos Ausztriában (76%) gondolják, hogy ez a nőket jobban érinti, a legkevesebben pedig a szintén szomszédos Romániában (31%). 

A magyarok és az európai unió lakosságának véleménye lényegében megegyezik a tekintetben, hogy a fejlődő országoknak nyújtott támogatásoknál kiemelt figyelmet kellene fordítania a nők jogait és az esélyegyenlőséget, valamint az illetően is, hogy a nemek közötti egyenlőség javítja a társadalmak működését.

A felmérés az Európai Unió 27 országában, összesen 25559 fő telefonos megkérdezésével készült 2013. február 7 és 9 között. Magyarországon 1001 lakost kérdeztek meg.

Forrás: http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_372_fact_hu_hu.pdf és http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_372_en.pdf

Ld. még a témában (szintén eurobarométer felmérés): A magyar lakosság véleménye a legszegényebb országok iránti szolidaritásról

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n