A világ leggazdagabb országai (2014) Gyerekvállalás az EU országaiban: szabadságok és járandóságok - infografika Infografika a 0-8 éves gyermekek médiafogyasztási szokásairól Mámor és Instagram - infografika

Megosztás

2012. okt. 20.

A magyar lakosság véleménye a legszegényebb országok iránti szolidaritásról

A napokban a ZIPP.hu beszámolt arról, hogy az Eurobarométer felmérésének eredményei szerint az uniós polgárok 85%-a vélekedik úgy, hogy Európának a gazdasági válság ellenére továbbra is segítenie kell a fejlődő országokat. Magyarországon kevesebben tartják ezt fontosnak: a válaszadók 73 százaléka.
Az alábbiakban részletesebben is bemutatjuk "Az európaiak nézetei a fejlesztési segély politikáról" című kutatás Magyarországra vonatkozó eredményeit, összehasonlítva az uniós átlagokkal.
A fejlődő országok támogatásának fontosságát a magyar válaszadóknál csak a szlovénok értékelték kevéséb fontosnak (72%). A lista végén velünk azonos eredménnyel még az észtek állnak, elején pedig a svédek, akiknek 97%-a tartja fontosnak ezt. Svédország után a sorban Dánia (94%), valamint Németország és Lengyelország áll (mindkettő esetében 90%)
A magyarok közül minden ötödik ember (20%) gondolja azt, hogy a válság ellenére is nagyon fontos a fejlődő országok támogatása, ennél kisebb arányban csak a portugál válaszadók nyilatkozatak így (17%). A másik végletet Svédország és Ciprus képviseli, ahol a válaszadók 70%-a, illetve 63%-a véli nagyon fontosnak.


A felmérés egy kérdése arra vonatkozott, hogy az EU igéretett tett arra, hogy a fejlődő országoknak szánt támogatásokat növelni fogja. A válaszadóknak arról kellett véleményt nyilvánítaniuk, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben, ebben az ügyben hogyan kellene eljárnia az EU-nak. Az EU polgárok 49%-a, a magyarok 44%-a válaszolta azt, hogy az ígéretet be kellene tartani, azt pedig, hogy még ennél is jobban kellene növelni a támogatást 12%, illetve 7% mondta. Az összes válaszadó 17%-a szerint az ígéret ellenére sem kellene növelni a fejlődő országoknak nyújtott segélyeket, a magyarok 21%-a vélekedik így. Vannak, akik szerint mivel már nem tudjuk megengedni magunknak, csökkenteni kellene a támogatásokat, az EU lakosságának 18%-a, a magyarok 26%-a gondolja ezt. A csökkentés mellett legtöbben Bulgáriában foglaltak állást (38%), de sokan gondolkodnak így Szlovéniában (32%) és Görögországban (30%) is. Legkevesebben a svédek közül értenek egyet ezzel (6%). 


Míg az összes válaszadó esetében tízből három vélekedik úgy, hogy az EU-nak segíteni kell a fejlődő országokat, tekintet nélkül arra, hogy nehéz helyzetben vannak-e vagy sem, a magyarok közül csak tízből két megkérdezett mondta ezt. A többség mindkét csoport esetében úgy vélte, hogy a nehéz helyzetekben lévő országokat kellene jobban segíteni (EU átlag: 61%, Magyarország: 72%).
Bár minden országban azok vannak többségben, akik szerint segélyezéskor előnyben kell részesítni a nehéz helyzetben lévő államokat, jelentős az eltérés egyes nemzetek véleménye között. A máltaiak (79%) és az észtek (76%) nálunk is nagyobb arányban szavaztak amellett, hogy szükséges a megkülönböztetés. A romániai lakosoknak viszont csak 38%-a és a lett válaszadóknak is kevesebb, mint a fele (48%) gondolja ezt. A legmagasabb azok aránya, akik szerint nem szükséges vizsgálni, hogy milyen helyzetben vannak az országok, a svédek (42%), a dánok (41%) és a görögök (40%) körében.


A magyar lakosság véleménye nem tér el jelentősen az összes EU-s állampolgárétól atekintetben, hogy szükséges-e segélyezni azokat az országokat (pl. Kína, India, Brazília), ahol a gazdaság gyorsan növekszik ugyan, de a lakosság egy része még mindig szegénységben él. Az összes megkérdezett 39%-a folytatná ezen országok segélyezését, 55%-a nem. A magyarok körében ezek az arányok: 40% és 58%. A legnagyobb arányban szlovének (73%) és a hollandok (71%) utasítják el ezeknek az államoknak a támogatását.



Azzal kapcsolatban, hogy a fejlesztési politikának elsősorban mire kellene helyeznie a hangsúlyt, a válaszadók az általuk három legfontosabbnak ítélt területet jelölhették meg. Az összes EU lakos körében a lista élén a következők állnak: emberi jogok (34%), oktatás (33%), egészség (32%). A magyarok közül legtöbben a mezőgazdaság és élelmiszerellátás biztonságát (43%), a gazdasági növekedést (41%) és az egészséget (28%) választották.

 

Érdekes különbség, hogy míg az unió teljes lakosságának véleménye szerint a szegény országok fejlődését elsősorban a korrupció hátráltatja, addig Magyarországon a legtöbben a pénzügyi források hiányát jelölték meg mint legfőbb akadályt.



Igen nagy a különbség az összes válaszadó és a magyarok közt atekintetben, hogy hajlandóak lennének-e többet fizetni olyan élelmiszerekért vagy termékekért, amelyekkel fejlődő országok lakóin segíthetnek. Az egész Európai Unióban átlagosan 44 % lenne hajlandó erre, míg Magyarországon mindössze 25 %. A legnagyobb a fizetési hajlandóság a svédek (76%), a hollandok (76%) és a luxemburgiak (70%), a legalacsonyabb a lettek (19%), bolgárok (16%) és a portugálok (12%) körében.
A válaszadók kora szerint vizsgálva az eredményeket, az látható, hogy mind az unió teljes lakosságának, mind a magyarok körében csökken a fizetésre való hajlandóság az életkor növekedésével, de a magyarok esetében lényesen nagyobb mértékben, azaz összes válaszadó és a magyarok véleménye között az életkor növekedésével egyre nagyobb a differencia. A különbség a 15-24 évesek esetében 15 százalékpont, az 55 éven felüliek estében viszont már 23 százalékpont.




Sem az unió teljes lakossága, sem pedig a magyar lakosság nem túl tájékozott atekintetben, hogy hova kerülnek a nemzeti, illetve az EU-s fejlesztési segélyek. Az előbbi esetében az unió lakosainak 44%-a nyilatkozott úgy hogy semmit nem tud róla, a magyaroknak pedig 68%-a. Az EU-s segélyek esetében ezek az arányok: 53% és 69%. Azok aránya, akik azt válaszolták, hogy sokat tudnak, egyik esetben sem haladta meg a 4 %-ot.



A felmérés 2012. június 2. és június 17. között zajlott, melynek keretében 26622 legalább 15 éves uniós lakost kérdeztek meg személyesen, ebből Magyarországon 1009 főt.
Forrás: http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_392_en.pdf, http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_392_fact_hu_hu.pdf

Ez az írásom eredetileg a zipp.hu-n jelent meg.

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.