A boldogság világnapja alkalmából (március 20.) az Európa Pont blogján egy érdekes írás jelent meg a boldogság méréséről.
Két éve nyilvánította az ENSZ Közgyűlése
március 20-át a boldogság nemzetközi világnapjává, ezzel hangsúlyozva,
hogy „boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja”.
A kezdeményezés attól a különleges országtól, Bhutántól származik,
amely már 2008-ban alkotmányba foglalta, hogy az állam feladata
polgárai boldogságának előmozdítása, összhangban az országban 1972-ben
bevezetett bruttó nemzeti boldogság
mérőszámával. Az ország ugyanis a világ minden táján használatos GDP
mutatója helyett ezt tekinti fejlettsége mércéjének, amelynek növelése a
mindenkori döntéshozók felelőssége.
A gondolat nem újszerű, hogy egy
ország fejlettségét, a benne élők jólétét ne az adott évben az országban
megtermelt javak mennyiségével kössük össze, hanem azzal, hogy az adott
ország népessége mennyire elégedett az életével. A nemzetközi
szervezetek már évtizedek óta használnak különböző alternatív
fejlettségi mutatókat, mint amilyen például az ENSZ által bevezetett
emberi fejlettségi index, a HDI, amely a várható élettartam, az
írástudás, az oktatás és az életszínvonal szintjét együttesen mutatja.
Emellett az ENSZ nemrégiben felmérte és egy átfogó kutatás
eredményeképpen először ismertette tagállamainak összetett
boldogságindexét (Global Happiness Report). A boldogságindexben a GDP mellett számít a családok helyzete, az egészségügy állapota vagy a korrupció szintje.
Hasonló komplex mutatót készített
el egy másik nemzetközi szervezet, a világ 34 országát tömörítő OECD is;
a szintén számos szempontot figyelembe vevő „jobb élet indexet”
(better life index). Ez az index 11 dimenziót vizsgál, hogy felmérje az
országok jólétét: a lakáshelyzetet, a jövedelmet, a munkahelyet, a
társadalmi kapcsolatokat, az oktatást, a környezetvédelmet, a
kormányzást, az egészségügyet, az általános elégedettséget, a
közbiztonságot valamint a családi élet és a munka közötti egyensúlyt. (A
szervezet a mutatóhoz egy nagyon hasznos és érdekes interaktív adatbázist
is készített, amely vizuálisan – egy-egy virággal – szimbolizálja, hogy
melyik ország milyen szinten van e komplex mutató szempontjából.)
Ez a törekvés tetten érhető az EU-ban is. Itt is egyre nagyobb figyelmet kapnak a hagyományos gazdasági mutatók mellett olyan új indexek is,
amelyek sokat elárulnak egy adott társadalom jólétéről,
életminőségéről, szubjektív boldogságérzetéről. Ilyen adatokra alapozva
készített az EU ügynöksége, az Eurofound már 3 átfogó jelentést az uniós
polgárok boldogságáról (a legutolsó, 2012-es felmérés eredményei szintén látványosan vizualizálva
érhetők el.) Ilyen emellett például a 8+1 dimenziót vizsgáló
életminőségi mutatósor, amely olyan objektív faktorokat vizsgál, mint az
emberek anyagi helyzete, az egészségügy, az oktatás színvonala, a
szabadidő és a társas kapcsolatok helyzete, a gazdasági és fizikai
biztonság, alapvető jogok és az életkörülmények, valamint plusz egy
szubjektív tényezőként a „mindennapok minősége” (overall experience of life). Az egyének ezzel kapcsolatos megítélése pedig leginkább három területtel
függ össze: az élettel való általános elégedettséggel; a pozitív
érzések meglétével vagy a rosszak hiányával; valamint azzal, hogy egy
egyén mennyire érzi, hogy életének van értelme (eudaimónia).
Úgy tűnik, nem cáfolunk rá a
sok közhelyre a magyar nép pesszimizmusával és búskomorságával
kapcsolatban: sajnos a legtöbb mutató alapján a magyar nem nevezethető
túl boldog népnek. Viszont a mai nap nem arra van, hogy ezen a tényen
tovább búslakodjunk, sokkal inkább arra, hogy ezeket a mutatókat
megismerve arra is rájöjjünk – amelyet mindezen mutatók és a hozzájuk
kapcsolódó elemzések is bizonyítanak –, hogy a boldogság nagyon nagy
részben szubjektív dolog, ismét csak közhelyesen „a fejben dől el”, és
nem feltétlenül és nem minden szinten vág egybe az anyagi jóléttel.
Forrás: © Európai Unió, 1995-2014
További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.