A Marylandi Egyetem és a Zogby International „Arab közvélemény-kutatásának” keretében 2010 nyarán Egyiptomban, Jordániában, Libanonban, Marokkóban, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben összesen közel 4000 ember véleményét kérdezte meg az USA-ról, Obamáról, az arab-izraeli konfliktusról, az iráni atomfegyverkezésről, a holokausztról, a segély flottilla megtámadásáról, arról, hogy miképp vélekednek a világról, hogyan viszonyulnak az iszlámhoz, valamint médiahasználati szokásaikról. (Az utóbbi három témakör eredményeit a következő részben ismertetjük.)
USA, Obama
Az arabok Obamát negatívabban ítélik meg, mint 2009-ben. Akkor a pozitív válaszok aránya 45% volt, most 20%, míg a negatív véleménnyel lévők aránya 23%-ról 62%-ra nőtt. (Semleges vélemény 2009 28%, 2010: 16%). Amikor arra kérték a válaszadókat, hogy a válasszák ki a felsoroltak közül melyik írja le leginkább Obamáról alkotott véleményüket 51% válaszolta azt, hogy kedvezőtlen véleménnyel van róla és pesszimista külpolitikáját illetően, 38%, hogy az elnök személye szimpatikus, de nem hiszi, hogy az amerikai rendszerben sikeres külpolitikát tud folytatni, míg mindössze 5% mondta azt, hogy Obama szimpatikus számára, és reménykeltőnek találja külpolitikáját is.
Flickr/Beverly & Pack
Az Egyesült Államokat viszont kevésbé negatívan ítélték meg, mint korábban, bár a változás csak abban tapasztalható, hogy a nagyon kedvezőtlen válaszok aránya csökkent, míg az inkább kedvezőtleneké nőtt.
Forrás: Shibley Telhami, University Of Maryland
A legtöbben az Obama adminisztráció külpolitikájával kapcsolatban az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos magatartást kifogásolják. Az összes megkérdezett 61%-a választotta ezt a felkínált válaszlehetőségek közül. A sorban ezután Irak jön (27%), az iszlámhoz való hozzáállás (5%), Afganisztán (4%), majd az emberi jogok, a demokrácia terjesztése, gazdasági segítség (1-1 százalék).
A válaszadók két olyan dolgot nevezhettek meg, amitől javulna véleményük az USA-ról. A válaszok több mint felét (54%) az izraeli-palesztin békekötés tette ki, a második legnépszerűbb (45%) az Irakból történő kivonulás volt, és ettől csak alig maradt el (43%) Izrael támogatásának megszüntetése. A további válaszok megoszlása a következő volt: az Arab-félszigetről történő kivonulás (35%), erőteljesebb törekvés a demokrácia terjesztésére (13%), több gazdasági segítség a régiónak (7%), az arab kormányok támogatásának megszüntetése (2%).
Szintén két dolgot jelölhettek meg a megkérdezettek, amikor azt kérdezték tőlük, mit gondolnak mely tényezők a legfontosabbak Amerika Közel-Kelet politikájában. Izrael védelme alkotta a válaszok 49%-át, az olaj 43%-át, a muszlim világ gyengítése valamint a regionális és globális dominancia megőrzése pedig 33-33 százalékát. A további válaszok megoszlása a következő volt: nukleáris fegyverek terjedésének megelőzése 13%, béke és stabilitás elősegítése 9%, terrorizmus elleni küzdelem 7%, emberi jogok terjesztése 6%, demokrácia elősegítése 5%.
Arab-izraeli konfliktus
Az arab-izraeli konfliktussal kapcsolatban érdekes eredmény, hogy a régióval kapcsolatos izraeli-amerikai együttműködésről a megkérdezettek közel fele (47%) úgy vélekedik, hogy Izrael határozza meg azt és Izrael befolyásolja az USA-t. (Két évvel ezelőtt még fele ennyien – 24% - vélekedtek így.) Egy harmaduk (33%) gondolja azt, hogy a két hatalomnak közös érdekeik vannak, míg 20% szerint Izrael az USA egy eszköze a külpolitikában.
Flickr/gnuckx
Az izraeliek és palesztinok közötti tartós békében a megkérdezettek 54%-a egyáltalán nem hisz, szerintük ez sosem fog bekövetkezni. 40% hiszi, hogy lesz tartós béke, de ez még sok időbe telik, 4% gondolja úgy, hogy ez öt éven belül bekövetkezik.
Segélyflotta elleni támadás
A segélyflotta elleni izraeli támadásról a megkérdezettek úgy vélekednek, hogy annak legfontosabb következményei a feszültség a török-izraeli kapcsolatokban (30%), Izrael egyhangú nemzetközi elítélése (24%), a gázai blokád fókuszba kerülése és megnövekedett esély annak megszüntetésére (24%).
Zsidó holokauszt
A zsidó holokauszttal kapcsolatban ezt kérdezték a kutatók, hogy ha egy ilyen témájú filmet vagy programot néznek, akkor leginkább mit érzenek a megkérdezettek. 59% válaszolta azt, hogy neheztel (úgy érzi ezáltal nő az izraeliekkel szembeni rokonszenv a palesztinok és az arabok kárára), 29%, hogy vegyes érzései vannak, míg 3%, hogy együtt érez a zsidókkal, akik náci uralom alatt szenvedtek. (Az eredmények három éve lényegében változatlanok.) Országok szerinti bontásban nézve Libanonban (21%) és Jordániában (16%) voltak a legtöbben, akik együtt éreztek a holokauszt áldozataival, a neheztelők aránya pedig az Egyesült Arab Emírségekben (99%) és Marokkóban (85%) volt a legmagasabb.
Irán nukleáris programja
Irán nukleáris kutatásaival kapcsolatban a megkérdezettek 35%-a vélte úgy, hogy Irán csupán békés célokra akarja azt felhasználni, míg 57%, hogy fegyverkészítés a valós cél. Két évvel ezelőtt még többen hittek abban, hogy Iránt békés célok vezérlik, akkor 46% válaszolta ezt, míg atomfegyverkezést 39%.
Ettől függetlenül 77% úgy véli, Iránnak joga van nukleáris programjához, és csak 20% gondolja, hogy nyomást kellene gyakorolni az országra, hogy ezt szüntesse be. Ez utóbbit legkevesebben – Irán céljaitól függetlenül - a jordániaiak és a marokkóiak támogatnák.
Azok körében, akik szerint Irán célja békések 92% válaszolta, hogy az országnak joga van a nukleáris kutatásokhoz, de azok körében is, akik szerint fegyvert akarnak fejleszteni magas az arányuk, 70%, akik így vélekedtek.
Ha Iránnak sikerülne atomfegyvert kifejlesztenie, annak a megkérdezettek 57%-a szerint pozitív következménye lenne a Közel-Keletre, 20% szerint viszont semmilyen, 21% szerint pedig negatív következményei lennének.
Fenti írásom eredetileg a zipp.hu-n jelent meg:
http://zipp.hu/kulfold/2010/09/23/mit_gondolnak_az_arabok_iresz_usa_izrael_iran_holokauszt_segely_flottilla_
2010.09.23.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.