A világ leggazdagabb országai (2014) Gyerekvállalás az EU országaiban: szabadságok és járandóságok - infografika Infografika a 0-8 éves gyermekek médiafogyasztási szokásairól Mámor és Instagram - infografika

Megosztás

2012. okt. 13.

Elemzés a külföldi munkavállalásról a Google Trends segítségével

Az MKIK GVI (Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet - Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) ismét  egy érdekes elemzést közölt. A kutatók megállapították, hogy a 2010 vége 2011 eleje óta számottevő  növekedésnek indult a külföldi munkavállalás iránti érdeklődés a magyar lakosság körében. (korábbi tanulmányuk: A Google Insight Search alkalmazhatósága gazdasági mutatók előrejelzésében)
Kutatásuk során a Google Trends alapján a kivándorlási hajlandóság változását bizonyos, a külföldi munkavállalással kapcsolatos internetes keresési kifejezések lekérdezésének gyakorisága alapján vizsgálták. Feltételezésük szerint ugyanis a migrációt megelőző tájékozódás jelentős része az Internet, illetve a Google keresőmotorja segítségével történik, így a keresési forgalmak releváns információt hordoznak a migrációval kapcsolatos tendenciák számítását illetően.
Részletek:
Bevezetés
Menni vagy maradni?
A  külföldi  munkavállalás,  az  ország  elhagyása  és  a  kivándorlás  sokrétű problémájáról  –  úgy  tűnik  -  több  hír,  tudósítás  jelenik  meg  a  magyar  sajtóban  az  utóbbi időben,  mint  korábban. Különösen  a  2008-as  világgazdasági  válságot  (a  Nagy-,  vagy Hosszú Válságot) és a 2010-es kormányváltást követően szaporodtak meg érezhetően a migrációval kapcsolatos híradások Magyarországon. De valóságos folyamatokról tudósítanak-e a hírek?
Nem  tudjuk,  hogy  a  híradásokat  mennyire  támasztják  alá  valós  adatok:  a  válság előtti évekhez képest ténylegesen mennyire nőtt meg a kivándorlás Magyarországról. Az alábbi  rövid  elemzésben  szeretnénk  olyan  tényeket felszínre  hozni,  amelyek  segítenek e kérdésre való válaszadásban. Az  országból  való  elvándorlás  az  EU  csatlakozást  követően  az  osztrák  német,  és francia munkaerőpiac megnyitása után új kontextusba került: a külföldön munkát keresők lehetőségei ugrásszerűen  megnőttek,  és  megnőtt  annak  valószínűsége  is,  hogy  a külföldön munkát találók nemcsak ideiglenesen, hanem véglegesen elhagyják az országot, külföldön telepednek le.
A külföldön való boldogulás, elvándorlás másik mozgatórugója Magyarországon az elhúzódó  gazdasági  válság:  a  2009-es,  majd  a  2012-es  gazdasági  visszaesés,  a megélhetéssel,  a  munkalehetőségekkel  kapcsolatos  bizonytalanság  növekedése hozzájárulhat ahhoz, hogy egyre többen keresnek külföldön boldogulást.
A  magyar  lakosság  elvándorlási  szándékairól  viszonylag  pontos  képünk  lehet lakossági  kérdőíves  felvételek  eredményei  alapján.  Ezek  a  vizsgálatok  az  un.  “migrációs potenciál” növekedéséről tudósítanak.  A  növekvő  migrációs  szándékok  a  Nagy  Válságot  követő  társadalmi-gazdasági folyamatok ismeretében nem meglepőek. Hazai kutatások szerint a válság előtti migrációs
szándékok  és  más  rendelkezésre  álló  adatok  alapján  nem  volt  várható  komolyabb elvándorlás,  de  megfogalmazódott  az  a  feltételezés  is,  hogy  a  gazdasági  visszaesés,  az életszínvonalat illető romló kilátások mind az elvándorlást ösztönözhetik (Hárs, 2008). A  “migrációs  potenciál”  azonban  csak  a  lakosság  migrációval  kapcsolatos véleményéről  tudósít,  nem  a  migráció  valódi  mértékéről.  Ha  közelebb  akarunk  jutni  az utóbbihoz,  akkor  pontosabb  és  a  valóságos  folyamatokat  jobban  tükröző  mutatókat  kell keresnünk.
Úgy  gondoljuk,  hogy  a  külföldi  munkavállalást,  letelepedés  változását  jobban megfigyelhetjük, ha magát a munkakeresés, munkavállalás folyamatát figyeljük meg, nem pedig  az  erre  vonatkozó  szándékok  változását,  és  az  előbbiből  következtetünk  majd  a tényleges  munkavállalásra,  letelepedésre.  E  kutatási  stratégia  megvalósításában  nagy segítségünkre  lehet  az  internet,  hiszen  manapság  a  külföldi  munkavállalási  feltételekről való  tájékozódásban,  és  valamennyire  a  munkakeresésben  is  –  feltételezésünk  szerint  – az internet központi szerepet játszik.
Elemzésünkben  a  kivándorlási  hajlandóság  változását  bizonyos,  a  külföldi munkavállalással kapcsolatos internetes keresési kifejezések lekérdezésének gyakorisága alapján  mutatjuk  be  a  Google  Trends  adatai  alapján,  megpróbálván  megválaszolni  azt  a kérdést,  hogy  mi  történhetett  2008  óta  e  téren.  A  priori  feltételezésünk  szerint  ugyanis  a migrációt megelőző tájékozódás jelentős része az Internet, illetve a Google keresőmotorja segítségével  történik,  így  a  keresési  forgalmak  releváns  információt  hordoznak  a migrációval  kapcsolatos  tendenciák  számítását  illetően.  Hasonló  feltevések  alapján  a Gazdaság-  és  Vállalkozáskutató  Intézet  munkatársai  már  több  sikeres  előrejelzést készítettek.
Adatok

A Google Trends rendszere lehetőséget biztosít olyan idősoros adatok letöltésére, amelyek  a  különböző  keresési  kifejezések  lekérdezésének  gyakoriságát  jellemzik  a Google  keresőszolgáltatásában,  amennyiben  az  adott  keresési  kifejezés  forgalma meghalad  egy  bizonyos,  a  Google  által  meghatározott  küszöbértéket.  Az  adatok aggregáltsági  szintje  leszűkíthető  országokra,  sőt,  bizonyos  országokon  belül  regionális bontásban is elérhetőek. Időben a Google Trends 2004 januárjáig visszamenően képes a keresési  gyakoriságok  elemzésére,  a  forgalom  mértékétől  függően  havi  vagy  akár  heti szinten is.
A  kulcsszavak,  kifejezések  keresési  gyakoriságait  a  Google  Trends  egy  0  és  100 közötti  pontszámmal  jellemzi,  amely  kifejezi,  hogy  az  adott  kifejezést  az  összes kereséshez  képest  hányszor  kérdezték  le  a  Google  keresőjében.  A  skála  100-as  értéke jelképezi a legintenzívebb keresési gyakoriságot, míg a többi pontszám ehhez viszonyítva fejezi  ki  a  vizsgált  kulcsszavak  lekérdezésének  forgalmát.  Nullás  értéket  láthatunk  az idősorban,  ha  a  lekérdezések  gyakorisága  alulmúlja  a  Google  küszöbértékét  – amennyiben  a  keresési  mennyiségek  az  idősor  teljes  hosszán  ezen  küszöbérték  alatt maradnak, az alkalmazás egyáltalán ad ki adatokat. A nagyobb forgalmú lekérdezéseket heti  bontású,  míg  a  ritkábban  előforduló  keresési  kifejezéseket  havi  szintű  idősorokkal jellemzi  a  rendszer,  továbbá  kellően  magas  keresési  mennyiség  esetén  a  Google  a vizsgált  lekérdezéshez  kapcsolódó  legnépszerűbb  keresési  kifejezéseket  is  kilistázza. Idősoros  elemzéseinkben  2007-ig  tekintünk  vissza,  ugyanis  a  korábbi  éveket  illetően
gyakran adathiánnyal szembesültünk.
Hasonló  skálán  értékeli  a  Google  a  keresési  forgalmak  területi  megoszlását  is, amelyre  szintén  kitérünk  elemzésünkben.  100-as  értékkel  az  a  területi  egység  – Magyarországon  megye  –  jellemezhető,  ahonnan  a  legtöbb  lekérdezés  indult  a  vizsgált kifejezést  illetően.  A  térbeli  különbségek  kirajzolásához  az  online  futtatható Erőforrástérkép  programot  használtuk  fel,  amely  kifejezetten  a  területi  bontású  adatok bemutatását, elemzését, ábrázolását hivatott segíteni.
A Google Trends számos lehetőséget ad az elemzések finomítására, így akár több keresési  kifejezés  együttes  forgalmának  vizsgálata  is  kivitelezhető  különböző szűrőfeltételek  megadása  mellett.  Továbbá  a  Google  adatai  letölthetőek,  miáltal részletesebb  matematikai-statisztikai  analízis  alá  vonhatóak  a  megfelelő  szoftverekkel.
Munkánk  során  a  Google  rendszeréből  a  vizsgált  országokhoz  kötődő,  különböző,  a
munkakereséssel  kapcsolatos  keresési  kifejezések  forgalmát  jellemző  adatokat országonként töltöttük le, tehát a lehetséges elvándorlási célpontotokat egy-egy idősorral jellemezzük.  Mindemellett  a  külföldi  munkával  kapcsolatos  általános,  országokhoz  nem köthető  keresési  kifejezésekből  is  képeztünk  egy  általános  érdeklődést  reprezentáló idősort. Az adatgyűjtés és -letöltés részletes metódusát a Mellékletben ismertetjük.

Eredmények

Az utóbbi években megnőtt az általános érdeklődés a külföldi munka iránt

Az  általános,  tehát  célországokhoz  nem  köthető  külföldi  munkavállalással  kapcsolatos keresési  kifejezések  (a  kifejezések  pontos  listáját  lásd  a  Mellékletben)  lekérdezésének gyakorisága  a  vizsgált  időszakban,  2007  januárja  és  2012  szeptembere  között  2012 januárjában csúcsosodott ki, míg 2010 októberében érte el a minimumát. Matematikai  statisztikai  eszközökkel  vizsgálva  az  idősort  megállapíthatjuk,  hogy  éppen ekkor,  2010  decemberében  trendfordulás  történt: a vizsgált  időszak  eleje  óta  csökkenő tendencia  ekkor  növekedésnek  indult  (a  statisztikai  elemzés  részleteit  lásd  a Mellékletben). Ezek  szerint  2011  januárja  óta  számottevően  megnőtt  a  külföldi  munka  iránt érdeklődők, külföldön munkát keresők száma Magyarországon.
Megállapítható továbbá, hogy a vizsgált időszak során Nógrád megyéből indult a legtöbb releváns keresés, valamint Tolna és Komárom-Esztergom megyék internet-felhasználói is kiemelkedő általános érdeklődést mutattak a külföldi munkavállalás iránt (lásd a 2. ábrát).



A legkeresettebb célpontok: Ausztria, Németország és Anglia

Az idősorok aggregáltsági szintje és a számításba vehető – tehát a kiértékeléshez elégséges gyakorisággal lekérdezett – keresési kifejezések száma alapján megállapítható, hogy a külföldi munkavállalást tervezők vagy legalábbis az ez iránt érdeklődők leginkább Ausztria, Németország és Anglia felől igyekeztek tájékozódni. Mindhárom  ország  esetében  világosan  látható,  hogy  2012-re  megnövekedett  az ottani munkalehetőségek iránti érdeklődés, a keresési forgalmak idén januárjában tetőztek. A matematikai statisztikai tesztek alapján kijelenthető, hogy az idősorok trendjei  az  osztrák  munkalehetőségek  iránti  érdeklődés  esetében  2010  augusztusában, míg a németországi állások tekintetében 2010 novemberében, az angol munkák esetében pedig már 2010 júniusában sztochasztikus változást követően kezdtek növekedni. Területi  szempontból  vizsgálva  az  érdeklődést  elmondható,  hogy  az  ausztriai  munkavégzés leginkább az ország nyugati megyéiben (Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala) élők figyelmét keltette  fel,  míg  a  németországi  kilátásokat  tekintve  ugyanez  a  megállapítás  Komárom-Esztergom  és  Tolna  megyék  lakosaira  jellemző,  az  angol  lehetőségek  pedig  az  észak-keleti  országrészben  (Borsod-Abaúj-Zemplén  és  Szabolcs-Szatmár-Bereg  megyék) tartottak számot a legnagyobb érdeklődésre a vizsgált időszakban.
Kimutatható érdeklő dés: Franciaország, Olaszország, Svájc, Svédország és az USA

Az  adatgyűjtés  tapasztalatai  alapján  elmondhatjuk,  hogy  Franciaország, Olaszország,  Svájc,  Svédország  és  az  Egyesült  Államok  munkakínálatát  illetően  is  még értékelhető  mértékű  keresési  forgalom  zajlott  az  elmúlt  néhány  évben.  Látható,  hogy  a lekérdezések  gyakoriságai  2011-2012-re  megemelkedtek,  azonban  részletesebb matematikai  statisztikai  elemzéssel  ezen  állításunkat  a  ritka  forgalom  és  a  gyakori adathiány  miatt  nem  támaszthatjuk  alá.  Értékelhető  mennyiségű lekérdezést a Google csak Budapest körzetéből regisztrált ezen országok esetében.


Ausztriát kivéve a környező  országokban nem keresnek munkát a magyarok 

Megvizsgáltuk a környező országokba való munkavállalás változásait is. Szlovákia,  Ukrajna,  Románia,  Szerbia,  Horvátország  és  Szlovénia  esetében  a  Google nem  regisztrált  az  elemzéshez  szükséges  mennyiségű  munkakereséssel  kapcsolatos lekérdezést.  Ebből  arra  következtethetünk,  hogy  a  magyar  internetezők  inkább  a  nyugat-európai országok  munkaerő-piacai  felé  fordulnak,  még  ha  esetleg  azok  távolabb  is  esnek otthonuktól mind földrajzi mind kulturális tekintetben.

Összegzés

A fentieket  összefoglalva  megállapíthatjuk, hogy  a  2010  vége  2011  eleje  óta  számottevő  növekedésnek  indult  a  külföldi  munkavállalás  iránti  érdeklődés  a  magyar  lakosság körében. A statisztikai elemzések szerint 2011 januárjában trendforduló figyelhető meg a külföldi  munkavállalásban:  ezt  követően  számottevően  megnőtt  a  fontosabb célországokban (Németország, Ausztria, Angila) munkát keresők száma. Feltehető,  hogy  ez  a  tendenciaváltás  a  Magyarországról  való  kivándorlás  erősödését  is jelzi.  Azt  azonban  még  nem  tudjuk,  nem  tudhatjuk,  hogy  egy  új  magyar  exodus  elé  kell néznünk, vagy csak rövid távon érvényesülő és a jövőben tovább nem erősödő folyamatról lesz szó.

Az adatgyű jtés módszertana 

A  Google  Trends  rendszeréből  különálló  idősorokként  gyűjtöttük  le  a  lehetséges célországokhoz  kapcsolódó  keresési  kifejezések  forgalmát  a  következő  lépéseket végrehajtva minden ország esetében:
1)  lekértük  az  „[országnév]  munka”  keresési  kifejezés  forgalmát  Magyarországra szűrve, 2004 januárjától kezdve;
2)  a  lekérdezett  keresési  kifejezést  a  Google  Trends  által  kilistázott,  az  adott országhoz  és  a  munkakereséshez  köthető  legnépszerűbb  kapcsolódó kifejezésekkel  bővítettük  a  következőképpen  „[országnév]  munka  +  [1. legnépszerűbb kapcsolódó kifejezés] + [2. legnépszerűbb kapcsolódó kifejezés]...”;
3)  lekértük  a  2)  lépést  követően  összeállított  keresési  kifejezés  forgalmát  az  1) pontban ismertetett feltételekkel;
4)  amennyiben  további  releváns  kapcsolódó  kifejezéseket  listázott  a  rendszer, bővítettük  a  lekérdezésünket  a  2)  pont  szerint,  majd  újra  lekértük  az  adatokat,  és mindezt  ismételtük  egészen  addig,  amikor  már  nem  listázott  releváns  kapcsolódó kifejezéseket a rendszer;
5)  a  végleges  keresési  kifejezés  idősorát  2007  januárjától,  Magyarországra  szűrve letöltöttük.
A  célországhoz  nem  köthető  külföldi  munka  iránti  érdeklődés  vizsgálata  esetében  az országnév  helyet  a  „külföld”  szót  használtuk,  kerülve  az  országokra  utaló  kifejezések beépítését a legnépszerűbb kapcsolódó kifejezések közül.

További részletek, ábrák és módszertani ismertető a letölthető tanulmányban.
Forrás, illetve a teljes tanulmány elérhetősége: MKIK   Gazdaság-   és   Vállalkozáskutató   Nonprofit   Kft.:Új Magyar Exodus felé? Elemzés a külföldi munkavállalással kapcsolatos internetes keresések forgalmáról a Google Trends alapján
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.