Katonai korrupció: a mérsékelt sávban - infografika

Legalább 20 milliárd dollárral növeli évente a világ katonai kiadásait a védelmi ágazatot jellemző korrupció – derül ki a Transparency International legújabb jelentéséből. Az InfoTandem heti infografikája azt is megmutatja, hogy az efféle korrupciónak való kitettsége alapján Magyarország a mérsékelt kockázatú sávba került.

 

Hetvenhét mutató részletes elemzésén alapul a Transparency International (TI) új korrupciós indikátora, amely ezúttal a hadiszektorra koncentrál. A szervezet londoni központjában első körben 82 ország esetében számolták ki az úgynevezett Védelmi Korrupciós Indexet. Erős és reprezentatív mezőnyről van szó, hiszen ezen országokhoz köthető a világ 2011-es katonai kiadásainak 94 százaléka, összesen mintegy 1600 milliárd dollár. A TI kalkulációi szerint e gigantikus summából évente minimum 20 milliárd dollárt emészt fel a korrupció. A rizikó persze igencsak eltérő mértékű. Az említett index alapján a szereplőket hét sávba sorolták, amelyek a korrupciós kockázat különböző szintjeit jelölik, a nagyon alacsonytól (A) egészen a kritikusig (F).
A „nagy kockázatú” derékhadat, amelybe a vizsgált országok 36 százaléka tartozik, a differenciáltabb végeredmény érdekében kettébontották D+ és D- szekcióra. A kockázati szinteket annak alapján határozták meg, hogy az egyes országokban mekkora a korrupció tényleges bekövetkezésének a veszélye, illetve a polgárok milyen gyakran szembesülnek vele. A 77 különböző részindikátor a védelmi politikától és kiadásoktól kezdve az ágazat személyi állományán és működésén át a védelmi beszerzésekig terjed. Az összesítések szerint a megfigyelt államok mindössze 15 százaléka ellenőrzi hatékonyan a védelmi politikát, ami pazarláshoz vezet, ráadásul teret ad a biztonsági fenyegetéseknek.
Nagyon alacsony rizikót mindössze két országnál tapasztaltak az elemzők: Ausztrália és Németország valóban hatékony korrupcióellenes eszközöket tud felmutatni. Náluk a védelmi politika parlamenti kontrollja szoros, az iparággal szemben szigorúak a megfelelőségi követelmények, s a titkosszolgálatokat is következetesen ellenőrzik. Viszonylag alacsony a rizikószint több fejlett európai országban (Nagy-Britannia, Ausztria, Svédország) és az Egyesült Államokban is. A pólus másik végén, a kritikus kockázati sávban, kilenc államot találunk, köztük például Algériát, Egyiptom, Líbiát és Szíriát. E körben a korrupció elleni fellépés legalapvetőbb intézményei is hiányoznak. Valamivel jobb a helyzet, de még mindig nagyon nagy a kockázat egy sor afrikai és ázsiai országban. A két részre bontott, nagy kockázatú mezőny 30 tagja közt már szép számmal találunk európai szereplőket. Szerbia, Ukrajna, Oroszország és Törökország mellett ide tartozik például az EU-tag Ciprus is. A többséget azonban az ázsiai (India, Kína, Malajzia, Thaiföld, Szingapúr) és az afrikai kontinensen (Kenya, Kuvait, Dél-Afrika, Egyesült Arab Emirátusok, Tanzánia) található országok adják. Magyarország, a közép- és kelet-európai uniós tagokkal együtt, a mérsékelt kockázatúak 16-os mezőnyének a tagja. Szintén ide soroltak be több dél-amerikai államot, ugyanakkor e klubba tartoznak például a franciák, a görögök, az olaszok, a spanyolok, valamint a japánok is. Hazánk kedvezőnek mondható besorolása a viszonylag széleskörű kontrollnak köszönhető. A TI szakértői szerint az Országgyűlés illetékes bizottsága érdemben ellenőrzi a védelmi politikát, a honvédség büdzséje is ismert, ugyanakkor az már nem teljesen átlátható, pontosan mire költik az erre szánt pénzt. Ennek egyik oka a titkosítás; az efféle honvédségi beszerzések célszerűségi ellenőrzése nem megoldott. A szervezet azt is sérelmezi, hogy a potenciális beszállítóknál nem számít kizáró oknak a korábbi korrupciós érintettség. Utalnak például a Gripen repülőgépek beszerzésére, amelyet több uniós tagországban is botrány övez, Magyarország mégsem indít vizsgálatot. A TI hazánkban tovább erősítené a védelmi ágazat parlamenti ellenőrzését, s a titkos katonai beszerzések visszaszorítását sürgeti.

Forrás: http://ado.hu/rovatok/cegvilag/katonai-korrupcio-a-mersekelt-savban

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás