Az európai lakosság véleménye a levegőminőségről

A legújabb felmérések szerint az európai polgárok többsége (56%-a) úgy véli, a levegő minősége romlott az elmúlt tíz évben. Olaszországban a lakosok 81%-a osztja ezt a nézetet, és Cipruson, Franciaországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Spanyolországban a megkérdezettek 70–75%-a vallja ugyanezt.  

Az Attitudes of Europeans towards Air Quality (Az európaiak hozzáállása a levegőminőséghez) című Eurobarométer felmérés szerint a lakosság túlnyomó része támogatná a további uniós fellépéseket ezen a területen. A résztvevők csaknem négyötöde (79%) szerint az EU-nak újabb intézkedéseket kellene javasolnia a légszennyezettség csökkentésére. A felmérés során megkérdezték a résztvevőket arról, hogy ismerik-e az uniós levegőminőségi előírásokat és a nemzeti kibocsátási határértékeket, és az igennel válaszolók (mindkét esetben 25%) közül a többség (58% és 51%) úgy gondolta, ezeket szigorítani kell.

A felmérés szerint az emberek általában elégedetlenek a levegőminőséggel kapcsolatos problémák megoldására jelenleg érvényben lévő intézkedésekkel, az európaiak 72%-a nincs megelégedve a levegő tisztaságának javításáért végzett hatósági munkával. Az is kiderült, hogy a többség szerint a levegő minőségéről kevés információ áll rendelkezésre, az európaiak 59%-a nem érzi magát kellően tájékozottnak a levegő minőségével kapcsolatos kérdésekről, és Spanyolországban a válaszadók 31%-a, illetve Luxemburgban, Cipruson és Lettországban 27%-a úgy érzi, semmilyen tájékoztatást nem kap.

Amikor a levegő minőségét leghatékonyabban javító fellépésekről kérdezik őket, 43% szerint kellene szigorúbban szabályozni az ipari és energiaágazati kibocsátásokat. A légszennyezés legfontosabb forrásai között a gépjárművek (96%), az ipar (92%) és a nemzetközi közlekedés (86%) kibocsátásait tartják számon.

A légszennyezés által az egészségre és a természetre gyakorolt hatások szintén sokakat foglalkoztatnak. Tízből kilenc európai szerint a levegő szennyezettségével összefüggő betegségek, mint a légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri bajok komoly gondot jelentenek. Nagyjából tízből nyolc ember szerint komoly probléma az elsavasodás és az eutrofizáció.

A megkérdezettek az elektromos autókat és az elektromos-gázolajos hibrideket tartják a legelőnyösebbnek a levegő tisztasága szempontjából, az otthonok fűtésére pedig az elektromos fűtést tartják a legkörnyezetbarátabbnak, amit a fa eredetű biomassza, a gáz és a biomassza pellet követ a sorban. Tízből hét ember szerint előtérbe kell helyezni a megújuló energiákat, mert ezek a jövő legfontosabb energiaforrásai. Az európai polgárok 85%-a ért egyet az úgynevezett „a szennyező fizet” elvvel, vagyis hogy a szennyezés okozójának fizetnie kell az egészség és a környezet szempontjából káros hatásokért. Amikor a felmérés résztvevőit megkérdezték, mit tehetnének személyesen a levegő minőségének javításáért, legtöbben azt válaszolták: az autójukat kellene kevesebbet használniuk (63%), illetve elöregedett energiafogyasztó berendezéseiket kellene hatékonyabbra cserélniük (54%) a kevesebb szennyezés érdekében.

A magyarországi eredményekből

Tájékozottság a levegőminőségről

Az EU teljes lakosságát tekintve tízből négyen érzik magukat kellően tájékozottnak a levegő minőségével kapcsolatos kérdésekben. Nálunk lényegesen többen vannak, akik úgy érzik megfelelően informáltak a témában, a magyarok 6/10-e állította ezt. Ennél jobb eredményt csak Finnországban mértek a kutatók, ott a lakosság 68%-a nyilatkozott így.

Az elmúlt 10 évben történt változások és az intézkedés szintje

A magyar lakosság 3/4-e (75%) véli úgy, hogy az elmúlt 10 évben romlott a levegő minősége Magyarországon. Az EU teljes lakosságát tekintve, a megkérdezettek 56%-a mondta, hogy hazájában rosszabb lett a levegő minősége. Nálunk magyaroknál csak az olaszoknak rosszabb a véleménye a témában (81%). A legkevesebben Írországban (29%) tapasztalták a levegőminőség romlását, ugyanakkor a legtöbben Csehországban (37%) érezték úgy, hogy a vizsgált időszakban ez nemcsak, hogy nem romlott, de javult is.

Mind a magyar lakosság, mind a teljes EU lakosság többsége úgy gondolja, a légszennyezéssel kapcsolatos kihívásokat európai szinten lehet a legjobban kezelni.

A levegőminőségi problémák leghatékonyabb kezelési módszerei

A válaszadók összesen három olyan megoldást választhattak, amelyek szerintük leghatékonyabbak a probléma megoldásában. A legtöbben a szigorúbb szennyezési ellenőrzésekben bíznak - igaz ez az EU-ra és Magyarországra nézve is. Egy jelentősebb különbség volt a véleményekben, míg az összes válaszadó 17%-a gondolja azt, hogy a légszennyező tevékenységekre  kivetett adók növelése jó módszer lenne, addig a magyaroknak csak 9%-a.

Az EU szerepe a levegőhöz kapcsolódó problémák kezelésében

Annak ellenére, hogy a magyarok körében lényegesen többen vannak, akik szerint romlott a levegőminőség az elmúlt 10 évben (Mo.: 75%, EU: 56%), hazánkban valamivel kevesebben vannak, akik úgy vélik, hogy az EU-nak további intézkedéseket kellene javasolnia a probléma megoldására (Mo.: 74%, EU: 59%).

Ha az EU kidolgozna egy stratégiát a légszennyezés kezelésére, annak fő prioritása mind a teljes Eu-s lakosság, mind pedig a magyarok szerint az ipari légszennyezés kellene, hogy legyen. A második legfontosabbnak a közlekedésből adódó légszennyezést jelölték meg a válaszadók.

Egy érdekes különbség, hogy az EU teljes lakosságának 20%-a szerint a fő prioritások között kellene, hogy szerepeljen más országok/régiók légszennyezése, hazánkban viszont csak a megkérdezettek 12%-a gondolja ezt.

A levegő minőségével kapcsolatos legújabb Eurobarométer felmérést 2012 őszén az összes tagállamban elvégezték, összesen 25525 (Magyarországon 1003) tizenöt éves vagy annál idősebb uniós polgár válaszolt számos levegőminőséggel összefüggő kérdésre. Az eredmények többek között az uniós levegőminőségi szakpolitika felülvizsgálata során kerülnek felhasználásra.

Forrás:  http://europa.eu/rapid/press-release_IP-13-6_hu.htm, http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_360_fact_hu_hu.pdf, http://ec.europa.eu/public_opinion/images/lang_en3.gif

Fotó: pixabay

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás