Az Attitudes of Europeans towards Air Quality (Az európaiak hozzáállása a levegőminőséghez) című Eurobarométer felmérés szerint a lakosság túlnyomó része támogatná a további uniós fellépéseket ezen a területen. A
résztvevők csaknem négyötöde (79%) szerint az EU-nak újabb
intézkedéseket kellene javasolnia a légszennyezettség csökkentésére. A
felmérés során megkérdezték a résztvevőket arról, hogy ismerik-e az
uniós levegőminőségi előírásokat és a nemzeti kibocsátási
határértékeket, és az igennel válaszolók (mindkét esetben 25%) közül a
többség (58% és 51%) úgy gondolta, ezeket szigorítani kell.
A felmérés
szerint az emberek általában elégedetlenek a levegőminőséggel
kapcsolatos problémák megoldására jelenleg érvényben lévő
intézkedésekkel, az európaiak 72%-a nincs megelégedve a levegő
tisztaságának javításáért végzett hatósági munkával. Az is kiderült, hogy a többség szerint a levegő minőségéről kevés információ áll rendelkezésre, az
európaiak 59%-a nem érzi magát kellően tájékozottnak a levegő
minőségével kapcsolatos kérdésekről, és Spanyolországban a válaszadók
31%-a, illetve Luxemburgban, Cipruson és Lettországban 27%-a úgy érzi,
semmilyen tájékoztatást nem kap.
Amikor a levegő
minőségét leghatékonyabban javító fellépésekről kérdezik őket, 43%
szerint kellene szigorúbban szabályozni az ipari és energiaágazati kibocsátásokat. A
légszennyezés legfontosabb forrásai között a gépjárművek (96%), az ipar
(92%) és a nemzetközi közlekedés (86%) kibocsátásait tartják számon.
A légszennyezés által az egészségre és a természetre gyakorolt hatások szintén sokakat foglalkoztatnak. Tízből
kilenc európai szerint a levegő szennyezettségével összefüggő
betegségek, mint a légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri bajok
komoly gondot jelentenek. Nagyjából tízből nyolc ember szerint komoly probléma az elsavasodás és az eutrofizáció.
A megkérdezettek az
elektromos autókat és az elektromos-gázolajos hibrideket tartják a
legelőnyösebbnek a levegő tisztasága szempontjából, az otthonok fűtésére
pedig az elektromos fűtést tartják a legkörnyezetbarátabbnak, amit a fa
eredetű biomassza, a gáz és a biomassza pellet követ a sorban. Tízből hét ember szerint előtérbe kell helyezni a megújuló energiákat, mert ezek a jövő legfontosabb energiaforrásai. Az
európai polgárok 85%-a ért egyet az úgynevezett „a szennyező fizet”
elvvel, vagyis hogy a szennyezés okozójának fizetnie kell az egészség és
a környezet szempontjából káros hatásokért. Amikor
a felmérés résztvevőit megkérdezték, mit tehetnének személyesen a
levegő minőségének javításáért, legtöbben azt válaszolták: az autójukat
kellene kevesebbet használniuk (63%), illetve elöregedett
energiafogyasztó berendezéseiket kellene hatékonyabbra cserélniük (54%) a
kevesebb szennyezés érdekében.
A magyarországi eredményekből
Tájékozottság a levegőminőségről
Az EU teljes lakosságát tekintve tízből négyen érzik magukat kellően tájékozottnak a levegő minőségével kapcsolatos kérdésekben. Nálunk lényegesen többen vannak, akik úgy érzik megfelelően informáltak a témában, a magyarok 6/10-e állította ezt. Ennél jobb eredményt csak Finnországban mértek a kutatók, ott a lakosság 68%-a nyilatkozott így.
Az elmúlt 10 évben történt változások és az intézkedés szintje
A magyar lakosság 3/4-e (75%) véli úgy, hogy az elmúlt 10 évben romlott a levegő minősége Magyarországon. Az EU teljes lakosságát tekintve, a megkérdezettek 56%-a mondta, hogy hazájában rosszabb lett a levegő minősége. Nálunk magyaroknál csak az olaszoknak rosszabb a véleménye a témában (81%). A legkevesebben Írországban (29%) tapasztalták a levegőminőség romlását, ugyanakkor a legtöbben Csehországban (37%) érezték úgy, hogy a vizsgált időszakban ez nemcsak, hogy nem romlott, de javult is.
Mind a magyar lakosság, mind a teljes EU lakosság többsége úgy gondolja, a légszennyezéssel kapcsolatos kihívásokat európai szinten lehet a legjobban kezelni.
A levegőminőségi problémák leghatékonyabb kezelési módszerei
A válaszadók összesen három olyan megoldást választhattak, amelyek szerintük leghatékonyabbak a probléma megoldásában. A legtöbben a szigorúbb szennyezési ellenőrzésekben bíznak - igaz ez az EU-ra és Magyarországra nézve is. Egy jelentősebb különbség volt a véleményekben, míg az összes válaszadó 17%-a gondolja azt, hogy a légszennyező tevékenységekre kivetett adók növelése jó módszer lenne, addig a magyaroknak csak 9%-a.
Az EU szerepe a levegőhöz kapcsolódó problémák kezelésében
Annak ellenére, hogy a magyarok körében lényegesen többen vannak, akik szerint romlott a levegőminőség az elmúlt 10 évben (Mo.: 75%, EU: 56%), hazánkban valamivel kevesebben vannak, akik úgy vélik, hogy az EU-nak további intézkedéseket kellene javasolnia a probléma megoldására (Mo.: 74%, EU: 59%).
Ha az EU kidolgozna egy stratégiát a légszennyezés kezelésére, annak fő prioritása mind a teljes Eu-s lakosság, mind pedig a magyarok szerint az ipari légszennyezés kellene, hogy legyen. A második legfontosabbnak a közlekedésből adódó légszennyezést jelölték meg a válaszadók.
Egy érdekes különbség, hogy az EU teljes lakosságának 20%-a szerint a fő prioritások között kellene, hogy szerepeljen más országok/régiók légszennyezése, hazánkban viszont csak a megkérdezettek 12%-a gondolja ezt.
A levegő
minőségével kapcsolatos legújabb Eurobarométer felmérést 2012 őszén az
összes tagállamban elvégezték, összesen 25525 (Magyarországon 1003) tizenöt éves vagy annál idősebb uniós polgár válaszolt
számos levegőminőséggel összefüggő kérdésre. Az eredmények többek között az uniós levegőminőségi szakpolitika felülvizsgálata során kerülnek felhasználásra.
Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-13-6_hu.htm, http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_360_fact_hu_hu.pdf, http://ec.europa.eu/public_opinion/images/lang_en3.gif
Fotó: pixabay
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.