A bölcsesség nem feltétlenül életkorfüggő

Egy kutatás szerint az amerikaiak problémamegoldási képessége az életkor előrehaladtával fejlődik, miközben a japán fiatalok ugyanolyan bölcsek, mint az idősebbek.

Gyakran találkozhatunk azzal a sztereotípiával, hogy a kor előreladtával az emberek bölcsebbek is lesznek. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon mennyi valóságalapja van ennek a feltételezésnek.
Igor Grossmann, a kanadai Waterloo-i Egyetem professzorának két évvel ezelőtti kutatása szerint igenis van kapcsolat az életkor és a bölcsesség között. Az amerikai lakosok között végzett kísérletében kimutatta, hogy a fiatalabbak kevésbé bölcsek, mint az idősebbek - már amennyire mérni lehet az emberi bölcsességet.
A professzor a kutatást most Ázsiára, és ezen belül Japánra is kiterjesztette. Meglepetésére úgy találta, hogy Amerikával ellentétben itt a bölcsesség nem feltétlenül életkorfüggő.
A tanulmányban, amely nemrég jelent meg a Psychological Science-ben, 186, életük különböző szakaszában lévő japán személyt hasonlítottak össze 225 amerikaival. A résztvevőket arra kérték, hogy olvassanak el egy sor ál-újságcikket, amelyek különböző problémákat taglaltak. A cikkek felében csoportok közötti, másik felében pedig egyének közti konfliktushelyzeteket mutattak be. Az egyikben például egy elszegényedett csendes-óceáni sziget lakosai vitatkoztak arról, hogy megengedjék-e egy nemzetközi olajvállalatnak, hogy feltérképezza a helyi kőolajkészletet. A támogatókat a meggazdagodás lehetősége vonzotta, az ellenzők pedig az ökológiai pusztulástól tartottak. Az egyéni cikkek testvérek, barátok vagy házastársak közti konfliktushelyzeteket írtak le. Minden cikk elolvasása után arra kérték az alanyokat, hogy válaszoljanak azokra a kérdésekre, hogy "Mit gondolnak, mi fog ezután történni?" és "Miért gondolják azt, hogy így fog történni?". A válaszaikat felvették, majd a hanganyagot begépelték, a szövegből pedig kivágták az életkorhoz, vagy a nemzetiséghez kötődő információkat. A megszerkesztett verziókat szakértők minősítették. A válaszokat egytől háromig pontozták annak függvényében, hogy mennyire teljesítik a következő kritériumokat: konfliktusmegoldásra való törekvés, kompromisszumkézség, a személyes tudás határainak felismerése, a problémák eltérő perspektíváinak felismerése, illetve, hogy az alany tisztában van azzal, a helyzet időközben tovább romolhat. Az 1-es pontszám azt jelentette, hogy az alany válasza során az illető kritériumot egyáltalán nem vette figyelembe, a 2-es azt jelezte, hogy némileg tekintetbe vette a megfigyelt kritériumot, a 3-as pedig magasfokú odafigyelést jelentett. A résztvevők pontszámát külön-külön összeadták, majd egy 1-től 100-ig terjedő skálára helyezték a kapott értéket, különválasztva a személyközi, illetve a csoportközi "bölcsességet".
A tanulmány eredményei szerint az amerikaiak az életkor előrehaladtával bölcsebbek lesznek. Csoportközi bölcsességük átlaga 45 volt 25 éves korukban és 55 volt 75 éves korukban. A személyközi konfliktusmegoldó osztályzatuk ehhez hasonlóan 46-tól 50-ig emelkedett, ahogy megöregedtek. A japán nemzetiségű alanyok pontszáma azonban erőteljesen szórodott az életkor függvényében, illetve mind a 25, mind a 75 éves generációnak 51 volt a csoportközi pontszáma. Az egyének közti konfliktushelyzetek megoldására 53, illetve 52 pontot kapott a két generáció.
A kutatás eredményei szerint tehát a japánok bölcsessége nem életkorfüggő, hanem velük született "adottság". A kutatást azonban egy paradoxonra is rávilágít. Az amerikai társadalmat individualistának, a japánt pedig inkább kollektivistának tartják számon. A kutatásban azonban a japán pontszám magasabb lett a személyközi problémák megoldása során, amely egy individualistább társadalomra utal. Az amerikaiak, legalábbis az idősebbek, csoportos bölcsességi pontszáma a magasabb: ez pedig kollektív társadalmi tudatra enged következtetni.
Forrás: Transindex/The Economist

Az amerikaiak iszlám ellenesek, negyedük azt gondolja Obama is muszlim

Az amerikaiak közel negyede azt gondolja, hogy Barack Obama elnök muszlim vallású, és tízből hárman vélik úgy, hogy az iszlám követőinek nem szabadna megengedni, hogy induljanak az elnöki székért - derül ki egy a Time magazinban publikált kutatásból.

• Annak ellenére, hogy Obama keresztény templomba jár, és nem egyszer hangoztatta már vallási nézeteit, a megkérdezettek 24%-a véli úgy, hogy elnökük muszlim vallású.
• A válaszadók 46% véli azt, hogy az iszlám, hogy jobban buzdít az erőszakra, mint a többi vallás, 39% szerint nincs különbség e téren, 6% pedig ennek ellenkezőjét állítja.
• 32% szerint nem szabadna engedni, hogy az elnöki székért muszlim hitű ember indulhasson, 28% szerint igaz ez a Legfelsőbb Bíróságon feladatot ellátókra is.
• 25% azt gondolja, a muszlim amerikaiak nem hisznek az amerikai értékekben.
• A nagy vihart kavart, New Yorkban a 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadás helyszínénél megépíteni akart mecsettel kapcsolatban, 23% azt mondta a mecset a vallási toleranciát szimbolizálná, 44% szerint sértés lenne a Szeptember 11-i áldozatokkal szemben, míg 27% szerint mindkét állítás igaz. Összességében a megkérdezettek 26%-a támogatja a mecset felépülését, 61% szerint pedig nem szabadna megépíteni.
• 34% ellenezné azt, hogy otthonától két háztömbön belül muszlim közösségi központ jöjjön létre, de más vallási központokat sem feltétlen szeretnének lakhelyük közelében az amerikaiak. 24% ellenezné a mormon, 18% a zsidó, 14% a katolikus vallási intézményeket.

Fenti írásom eredetileg a zipp.hu-n jelent meg: http://zipp.hu/kulfold/2010/08/22/az_amerikaiak_iszlam_ellenesek_negyeduk_azt_gondolja_obama_is_muszlim
2010.08.22, kép: Flickr/echiner1

Felmérés: legnépszerűbb elnökök

Az amerikaiak körében népszerű Reagan és Clinton, Bush és Obama viszont nem. Az Angus Reid piackutató a leginkább és a legkevésbé kedvelt amerikai elnökökről készített felmérést.

Angus Reid piackutató felmérése szerint az amerikaiak Ronald Reagan-t és Bill Clinton-t találták a legjobb elnöknek 1969 óta. A megkérdezettek 32%-a jelölte meg Reagan-t, 30%-a Clintont. A legrosszabb elnöknek 33% George W. Bush-t, 23% pedig a jelenlegi elnököt Barack Obama-t találta.

A legjobb elnökök rangsora:

1. Ronald Reagan, 32%
2. Bill Clinton, 30%
3. Barack Obama, 7%
4. Jimmy Carter, 5%
5. George W. Bush, 3%
6. Gerald Ford, 2%
7. George H. W. Bush, 2%
8. Richard Nixon, 2%

Nem tudott választani, 16%
A legrosszabb elnökök rangsora:

1. George W. Bush, 33%
2. Barack Obama, 23%
3. George H. W. Bush, 9%
4. Richard Nixon, 7%
5. Bill Clinton, 7%
6. Jimmy Carter, 4%
7. Ronald Reagan, 3%
8. Gerald Ford, 1%

Nem tudott választani, 13%.
A felmérés 1004 amerikai felnőtt megkérdezésével készült június közepén.

Fenti írásom eredetileg a zipp.hu-n jelent meg: http://zipp.hu/kulfold/2010/07/10/felmeres_legnepszerubb_elnokok
2010.07.10

Válság

A gazdasági válság kapcsán egyre több, a témával foglalkozó kutatás lát napvilágot. Az alábbiakban a Gallup az USA-ban végzett két kutatásából néhány eredmény.

2009. februárjában végzett kutatás során arra a nyitott kérdésre*, hogy "Az Ön családjának manapság mi jelenti a legnagyobb pénzügyi problémát?", az amerikaiak 16%-a válaszolta, hogy a pénzhiány/alacsony fizetés és 15%-uk azt, hogy a túl nagy adósság/nincs elég pénz fizetni az adósságokat. Ezt a két választ most tehát az összes megkérdezett 31%-a említette. 2008 áprilisában, júliusában és októberében ez az arány (sorban) 24-17-20% volt.
A 2008-as eredményekhez képest szignifikánsan nőtt a munkanélküliséget/munka elvesztését valamint a befektetéseket/tőzsdét említők aránya, míg csökkent a magas megélhetési költségeket/inflációt és a energia/olaj, gáz árat válaszolók száma.

Érdekesség még, hogy a négy legutóbbi felmérésél az egészségügyi költségek említése mindössze 8-10%-ot tett ki, míg 1 évvel ezelőtt az egyik legjelentősebb probléma volt. 2007 januárjában a megkérdezettek 14%-a, 2007 októberében pedig 19%-a említette.

*nyitott kérdés: nincsenek válaszlehetőségek a megkérdezettek saját szavaikkal válaszolnak a kérdésre

A főbb eredmények táblázatosan:

Szürke mezők: a három legmagasabb százalékos említés.

Részletek és további információk itt.

Egy másik kutatásban (január végén -február elején) a Gallup arról kérdezte a válaszadókat, hogy az elmúlt hat hónapban visszafogták-e kiadásaikat amiatt, mert aggódtak a háztatásuk anyagi helyzete miatt.

Továbbá, hogy amennyiben csökkentették a kiadásaikat, azt milyen mértékben tették, jelentősen, avagy csak kicsit. A válaszok megoszlása a következő volt:

• 38% jelentősen csökkentette
• 36% kis mértékben csökkentette
• 25% nem fogta vissza a kiadásait
• 1% nem válaszolt
  

További részletek itt.

http://www.gallup.com/poll/116452/Debt-Money-Woes-Top-Family-Financial-Problems.aspx, 2009.03.08. http://www.gallup.com/poll/114616/Americans-Reported-Spending-Down-Last-Year.aspx, 2009.03.08.

Vállalati blogok

Két érdekes kutatási eredmény a vállalati blogokkal kapcsolatban:

Amerikai marketing szakemberek néhány éve figyelemmel kísérik a Fortune 500-as vállalatok blogjait. A 2009. február 11-i adatok szerint ezen cégek 11,8%-a rendelkezik vállalati bloggal. Néhány ezek közül: Coca-Cola, Nike, Boeing, eBay a teljes lista megtekinthető itt.
(Fortune 500-as vállalatok: az Egyesült Államok ötszáz legnagyobb árbevételű nyílt részvénytársasága. A kutatás során vállalati blogokat a következő módon definiálták: aktív, nyilvános blog amelyet az adott cég dolgozói szerkesztenek a vállalatról és/vagy annak termékeiről.)

A Forrester Research 2008. második negyedévében egy online kutatás keretében azt vizsgálta, hogy egyes információ forrásokat mennyire tartják megbízhatónak a megkérdezettek. Az értékelt 18 információforrás közül a legkevésbé megbízhatónak a vállalati blogokat találták a válaszadók. Szám szerint azoknak, akik olvasnak vállalati blogot mindössze a 16%-a bízik bennük (5 fokú skálán 4-es és 5-ös értékek).

Megjegyzés: sajnos az nem képezte a vizsgálat tárgyát, hogy a vállalati weboldalakat mennyire tartják megbízhatónak a megkérdezettek, pedig szerintem érdekes lett volna összehasonlítani. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a válaszadók a vállalattól kapott e-mail-t és a direct mail-t lényegesen pozitívabban értékelték a vállalati blognál (28%/25%). Némileg ellentmondásosnak tűnik az is, hogy a fogyasztói értékelést a második legmegbízhatóbbnak tartották a válaszadók, az ilyeneket olvasók 60%-a bízik bennük, míg ez az arány a személyes blogok esetében mindössze 18%. További részletek, és az információforrások (szerintem némiképp meglepő) rangsora itt olvasható.

http://www.socialtext.net/bizblogs/index.cgi, 2009.01.12.
http://pr.typepad.com/, 2009.01.12.
http://www.readwriteweb.com/archives/corporate_blogs_trust.php, 2009.01.12.

Kedvenc ünnep

Az ünnepek környékén számtalan, a legkülönfélébb weboldalon volt szavazás, körkérdés stb. arról, hogy kinek mi a kedvenc ünnepe.
Ez adta az ötletet, hogy keressek a témával foglalkozó kutatásokat. Kíváncsi voltam (lettem volna), vajon a világ különböző részein, milyen eredmények születtek. De alig-alig találtam releváns infót - igaz nem voltam túl kitartó, néhány óra keresgélés után feladtam...

Amit találtam az egy 2007-es USA beli és egy 2003-as kanadai felmérés. Ráadásul míg az előbbi esetben 16, utóbbinál mindössze 7 válaszlehetőség volt. Azért megmutatom az eredményeket:

USA

1. Karácsony
2. Hálaadás
3. Függetlenség Napja
4. Halloween
5. Szilveszter

Kanada

1. Karácsony
2. Szilveszter
3. Húsvét
4. Halloween
5. Anyák napja

Viszont találtam egy másik érdekes kutatást. Az LG Electronics 6 országban végzett online kutatást a karácsonyi ajándékozással kapcsolatban. Részletek a következő bejegyzésben.

http://www.bsu.edu/news/article/0,1370,-1019-56377,00.html, 2009.01.10
http://www.legermarketing.com/documents/SPCLM/031201ENG.pdf, 2009.01.10

Melegházasságok

Míg nálunk a meleg felvonulásokat atrocitások kísérik, a világ számos pontján az azonos neműek házasságkötésének legalizálása megy végbe.

A CBS News 2004 óta készíttett felmérést a témával kapcsolatban az amerikai lakosság körében.

Legutóbbi kutatásuk 2008. május 30 és június 3 között zajlott. Eszerint az amerikaiak többsége a melegek és leszbikus párok valamilyen jogi elismerése mellett foglalt állást, ugyanakkor az azonos neműek házasságkötését csak 30% támogatja. A következő diagramon a 2004. óta készített felmérések eredménye látható.

A legutóbbi kutatás során az egyes demográfiai-társadalmi csoportok vélemények között a következő szignifikáns különbségeket találták a kutatók:

• 
  
  Az egyneműek házasságkötését a nők 36%-a, míg a férfiaknak csak 26%-a támogatja (a házasságkötést és a regisztrált élettársi kapcsolatot együtt véve viszont nincs különbség a nemek között).
• 
  
  Az USA nyugati partján élők között vannak a legtöbben (10-ből 4-en), akik engedélyeznék a melegek házasodását, míg a déli államokban a legkevesebben.
• 
  
  Nem meglepő módón szintén magasabb a támogatók aránya a 30 év alattiak, a felső fokú végzettségűek, a liberálisok és azok körében, akik nem vagy csak évente 1-2 alkalommal járnak templomba.

Ami viszont a katolikus egyház állásfoglalásának ismeretében érdekes, hogy a katolikusok az átlagosnál elfogadóbbnak bizonyultak. 37%-uk válaszolta azt, hogy engedélyezni kellene, hogy a melegek házassági esküt tehessenek, 29%-uk csak a polgári életközösség elismerését pártolja, míg 29% azok aránya, akik egyáltalán nem támogatják az egynemű párok törvényi elfogadását.

Megj.: Magyarországon is lehetőség van arra, hogy egyneműek regisztrált élettársi kapcsolatot létesítsenek. Több katolikus országban házasságot is köthenek pl. az erősen vallásos Spanyolországban is.

http://www.cbsnews.com/stories/2008/06/13/opinion/polls/main4180335.shtml, 2008.07.17.
http://www.cbsnews.com/htdocs/pdf/MAYB-GAYMARRIAGE.pdf, 2008.07.17.