Infografika: nők a felsőoktatásban és a munkaerő-piacon

Forrás: http://www.europarl.europa.eu/news/hu/news-room/content/20150305IFG31557/html/Infografika-nők-a-felsőoktatásban-és-a-munkaerő-piacon

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

Munkaerő-kölcsönzés Magyarországon - infografika

A kölcsönbe vett munkavállalók egynegyedét vették át saját állományukba a hazai munkaerő-kölcsönzőkkel tavaly szerződött foglalkoztatók, amelyek átlagosan 11 embernek adtak ilyen módon munkát. Az InfoTandem infografikája.

Forrás és további részletek: http://ado.hu/rovatok/ado/infografika-aranyok-a-munkaerokolcsonzesben

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Alkalmazottak száma és keresetek - infografika

Az InfoTandem infografika az alkalmazottak számát és a bruttó kereseteket ábrázolja 2013 első kilenc hónapjára vonatkozóan.

A költségvetési szférában többen, a vállalkozásoknál pedig valamivel kevesebben álltak alkalmazásban 2013. első kilenc hónapjában, mint egy évvel ezelőtt, miközben a nonprofit szervezeteknél tizedével zsugorodott a létszám. 

A teljes munkaidősök bruttó havi átlagkeresetei valamennyi csoportban nőttek; a legkevésbé, 3,3 százalékkal a nonprofit szervezeteknél – elérve a 208 ezer forintot –, a leggyorsabban, 3,9 százalékkal pedig a költségvetési körben, 205,4 ezer forintra emelkedve ezzel. A legjobban a megfigyelt vállalkozások dolgozói kerestek, átlagosan bruttó 238,1 ezer forintot, 3,6 százalékkal haladva meg a korábbit.

Ha a közszférában dolgozók közül kivesszük a közfoglalkoztatottakat, akkor bruttóban 223 ezer forintra jön ki a havi átlag, míg utóbbiaknak 77,1 ezer forintos járandósággal kellett beérniük. Átlagos létszámuk egyébiránt január–szeptemberben 88 ezer fő volt, ami másfélszerese az egy évvel ezelőttinek.

Nemzetgazdasági szinten a – családi kedvezmény nélkül számított – nettó átlagkereset 5 százalékkal nőtt január–szeptemberben, s 149 ezer forintot tett ki. Ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103,3 ezer, a szellemieké 197,7 ezer forintra rúgott.

Forrás és további információ: http://ado.hu/rovatok/cegvilag/a-keresetek-bruttoban-3-6-nettoban-5-szazalekkal-nottek-infografika#

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Idén is Munkáltatói Márka Kutatás

A szervezők azt vizsgálják, milyen az egyes vállalatok munkaerőpiaci megítélése, különösen a számukra fontos célcsoportok körében. A legvonzóbb cégek rangsora mellett az Aon Hewitt és az AIESEC kutatásából, többek között az álláskeresők munkahely választási preferenciáira vonatkozóan is egyedülállóan széleskörű információkat nyerhetnek a vállalatok. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján több mint 20000 válaszadó véleményét láthatjuk majd viszont az eredményekben. 

Európában a vállalatok már több mint tíz évvel ezelőtt felismerték a munkáltatói arculat (employer brand) építésének szükségességét, és itthon is egyre többen jelennek meg egységesen kommunikált arculattal és stratégiával, és néhányan már folyamatos kampánnyal biztosítják a vállalat munkáltatói minőségének hangsúlyozását a médiában. Egyre inkább elengedhetetlen, hogy a cégek célzottan monitorozzák környezetüket és munkáltatói márkájuk tudatos építéséhez és fejlesztéséhez tisztában legyenek a számukra kiemelten fontos célcsoportok elvárásaival. A Munkáltatói Márka Kutatás immár ötödik éve ebben nyújt segítséget. 

 A Magyarországon egyedülálló kutatás segítségével a cégek most megtudhatják, mennyire vonzóak a számukra fontos célcsoportok körében, mit gondol róluk az Y generáció, mennyire hatékonyak márka-építési erőfeszítéseik. Kiderül, mennyire érdemes tudatosan foglalkozni azzal, hogy a termékek, szolgáltatások mellett munkáltatóként milyen kép alakult ki, és él róluk a köztudatban. A kutatás nem csupán tematikájában, de a válaszadók számát tekintve is egyedülálló: évről évre több mint 20,000 pályakezdő és tapasztalt munkavállaló nyilvánít véleményt a cégekről, és osztja meg preferenciáit. 

Mit tudtunk meg 2012-ben? 

Az Aon Hewitt szerint napjainkban a vállalatok employer brandjének alakításában a szájreklám és a munkatársi ajánlás ereje a legnagyobb: ahogy a vállalat munkavállalóinak elkötelezettsége nő, úgy lesz egyre nagyobb azok aránya, akik szívesen ajánlják a céget álláskereső ismerőseiknek, ezáltal növekszik a vállalat vonzósága a munkaerőpiacon. Érdekes összefüggés, hogy a munkavállalói ajánlási index és a fogyasztói elégedettség között is erős a korreláció. Ha magas az elkötelezettség, így az ajánlási index is, a kollégák motiváltak a magas teljesítményre, ezáltal nőnek az üzleti eredmények és a minőség, a lánc végén pedig a fogyasztók is elégedettek, és továbbajánlják a terméket vagy szolgáltatást. A tavalyi Munkáltatói Márka Kutatásból az is kiderült, a stabilitás és a fizetés a fiatalabb generációk számára az átlagosnál kevésbé lényegesek – egy munkahely számukra akkor igazán vonzó, ha ott nagyobb figyelmet kap a társadalmi felelősségvállalás és a munka-magánélet egyensúlya. A fiatalabb generációk tagjai ugyanúgy igénylik a márkanevet a karrierválasztás során, mint az áruk kiválasztásakor. Fontos számukra a hasznosság, mások segítése, az ügyfelekkel való együttműködés, mások irányítása és a fejlődés, de egyre fontosabb szerepet kap például a környezetvédelem, illetve az, hogy milyen a hangulat a vállalatnál. 

A kutatás eredményeként a leginkább ismert, népszerű és vágyott munkahelyek rangsorát is kihirdetik a szervezők, a győztesek elnyerik a Legvonzóbb Munkáltató címet. 2012-ben a munkáltatói márkájuk alapján az Audi, a MOL és a Mercedes-Benz voltak a legvonzóbbak az álláskeresők körében. 

A kutatás az Aon Hewitt nemzetközi, humán tanácsadással foglalkozó vállalat, az AIESEC, fiatalok által vezetett nemzetközi nonprofit szervezet és a CV online állásportál együttműködésében valósul meg. 

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

Munkaerő-piaci prognózis 2013-ra

A GVI a napokban közzé tette 2013-ra vonatkozó munkaerő-piaci prognózisát.

2012 szeptember – október között került sor a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. „Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis” kutatásának 2012. évi adatfelvételére, amelynek során az NMH és az MKIK GVI munkatársai 6782 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről.

A legtöbb nemzetközi elemzőcég Magyarországra vonatkozó elemzéseiben rontotta idei előrejelzését. 2012 egészére 1 százalék fölötti GDP-csökkenést várnak, 2013-ra pedig enyhe, kockázatokkal terhelt növekedést, illetve az OECD prognózisa szerint jövő évben is recesszióban lesz a magyar gazdaság ( -0,1 % os növekedési ütem várható). Az adatokból az is látszik, hogy többek között az euróövezet adósságválsága is terheli a kelet-európai gazdaságokat.

A GVI korábbi előrejelzéseket és ezek hibáit is figyelembe vevő becslései szerint 2013-ban a valószínűsíthető forgatókönyv alapján 0,2 százalékkal csökken az alkalmazásban állók száma a versenyszektorban. A pesszimista forgatókönyv szerint 0,8 százalékkal csökken, az optimista forgatókönyv szerint 1 százalékkal nő az alkalmazásban állók létszáma. 

A valószínűsíthető forgatókönyv szerint az iparban 0,5 százalékkal nőhet az alkalmazásban állók létszáma. Ezzel szemben a többi gazdasági ágban csökkenés valószínűsíthető, leginkább a mezőgazdaságban, ahol 1,8 százalékos csökkenést prognosztizálunk. A kutatók fontosnak tartják kiemelni, hogy a mezőgazdaság terén az optimista forgatókönyv szerint is csökkenés várható. A döntően exportra dolgozó vállalati körben 3 százalékos visszaesést valószínűsítenek 2013-ban. Ugyanitt az optimista forgatókönyv szerint 0,8 százalékos növekedés, a pesszimista forgatókönyv szerint 4,5 százalékos csökkenés is bekövetkezhet. A magyar gazdaság növekedése szempontjából kulcsszerepet betöltő, döntően exportáló cégek munkaerő-kereslete gyengébb, és nagyobb bizonytalanságokat tartalmaz, mint a döntően belföldi piacra szállító cégeké.

A GVI oldaláról letölthető a főbb eredmények összefoglalója, az eredményeket bemutató sajtótájékoztató prezentációja, illetve a teljes tanulmány. A tanulmány szerzői: Szerző: Várhalmi Zoltán, Makó Ágnes, Czibik Ágnes, Pál Nóra.

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

Sokan nem érzik jól magukat a munkahelyükön

A magyar munkavállalók bizonytalanok és munkahelyváltáson gondolkodnak, mutat rá a Kelly Services® éves felmérése.

A Kelly Global Workforce Index™ legújabb eredményei

Magyarország szerte sok munkavállaló érzi úgy, hogy már nem igazán kötődik a munkájához, és csak kevesebb, mint a felük tapasztal megbecsülést a munkaadók részéről, ugyanakkor több mint a felük számol be arról, hogy gyakran foglalkoztatja őket a kilépés gondolata – legalábbis a világ egyik vezető munkaerő-piaci megoldásokat nyújtó vállalatának számító Kelly Services® legújabb felmérésének eredményei szerint.

60 százaléknál is magasabb azok aránya, akiknek feltett szándéka, hogy egy éven belül új állás, másik munkahely után nézzenek.

- A munkavállalók korábban soha nem látott mértékű gazdasági zűrzavart tapasztalnak maguk körül, és ennek eredményeként jövőbeni karrier célkitűzéseiket illetően is elbizonytalanodnak. Ha a munkaadók nem képesek tartalmas munkát és folyamatos növekedési, fejlődési lehetőséget kínálni, számos munkavállaló érezheti úgy, hogy azzal szolgálja legjobban saját érdekeit, ha karrierjét illetően egyfajta folyamatos mozgásban marad – kommentálta a felmérés eredményeit Jónás Anikó, a Kelly Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

A megállapítások a Kelly Global Workforce Index (KGWI), a Kelly Services által évente elvégzett munkaerő-piaci felmérés legfrissebb eredményei. A felmérésben 30 ország majdnem 170.000 dolgozója vett részt, köztük mintegy 8.500 magyar munkavállaló.

A felmérés azt vizsgálja, milyen tényezők alapján értékelik a munkavállalók a potenciális munkáltatókat, kiknek a véleményét veszik figyelembe a karrierválasztásban, illetve mennyire használják a közösségi médiát munkahellyel kapcsolatos döntéseik meghozatalánál.

A felmérés magyarországi eredményeiből az alábbiak állapíthatók meg:

• A munkaerőt alkotó legfontosabb korosztályok közül az ún. „X” generáció (a 31-48 éves korosztály) tagjai körében a legvalószínűbb a munkahelyváltás: 64 százalékuk tervezi, hogy egy éven belül új állás után néz. Összehasonlításul, az ún. „baby boomer” generáció (49-66 év) körében ez az arány 61 százalék, az ún. „Y” generáció (19-30 év) tagjai között pedig 58 százalék. Az ún. X-generációnál (a 30-47 éves korosztály) már 2009-ben is erősen megmutatkozott a váltás iránti igény, akkor az e korcsoportba tartozó válaszadók 63%-a tervezte, hogy egy éven belül új állás után néz.
• A megkérdezettek fele állítja, hogy jól érzi magát a munkahelyén. Azonban mindössze 42%-uk érzi úgy, hogy elismerik munkáját.
• A válaszadók kevesebb, mint fele (48 százalék) vallja, hogy jelenlegi munkája „tartalmas és valódi értelemmel bír” a számára. A válaszadók 61 százaléka számára az adja meg leginkább egy munka értelmét, tartalmát, ha lehetősége van rá, hogy „kiemelkedő teljesítményt nyújtson illetve fejlődjön” a szakterületén.
• A 2010. elején végzett KGWI felmérésünk során arra a kérdésre, hogy mi az az egy dolog, ami még inkább erősítené egy munkavállalóban a cége iránti elkötelezettséget, a válaszadók 35 százaléka a „magasabb javadalmazást” jelölte meg, ezt követik a „változatosabb, nagyobb kihívással járó feladatok”, 24 százalékkal. 2012. elején arra a kérdésre, hogy mely tényező befolyásolná leginkább a döntésüket egy új állásajánlat elfogadásánál továbbra is jövedelem/juttatási csomag áll az első helyen 35%-kal, de egyre fontosabbá válik a munka és magánélet közti egyensúly megteremtése is a munkavállalók számára (31%), valamint a személyes fejlődés és előrelépési lehetőségek is meghatározóak (24%) a jövőbeni karrierdöntések során.
• Ugyanúgy a 2010-es kérdőív alapján a „baby boomer” generáció képviselőinek 32 százaléka a munkahelyválasztás illetve –váltás szempontjából „nagyon fontosnak” ítélte az adott vállalat jó hírét, míg az „Y” generáció tagjai körében ez az arány csak 22 százalék volt. 2012-es felmérésünkből kiderül, hogy korosztályra való tekintet nélkül a vállalati márka ismertsége (53%), a munkahely elhelyezkedése (55%) és a rugalmas munkafeltételek (52%) a leginkább befolyásoló tényezők a jövőbeni munkahely/munkáltató megválasztásakor.
• A résztvevők majdnem fele (46 százalék) használja a közösségi média eszközeit munkahelyválasztással, karrierrel kapcsolatos döntései során.

- Láthatóan sokan nem érzik jól magukat a munkahelyükön, és aktívan keresik az új lehetőségeket. Mások többé-kevésbé elégedettek ugyan, de őket is hajtja az erősebb kötődés és a tartalmasabb munka utáni vágy, és készek rá, hogy felálljanak, ha ezt egy adott helyzetben nem találják meg – tette hozzá Jónás Anikó.

Forrás: http://www.kellyservices.hu/HU/A-magyar-munkavallalok-bizonytalanok-es-munkahelyvaltason-gondolkodnak/

A Kelly Global Workforce Index™  2010-es kutatásának eredményei: ITT 

2011-es és korábbi évek kutatási eredmények a cég oldalán: ITT

A Kelly Global Workforce Index™
A Kelly Global Workforce Index egy évente készülő felmérés, ami a munkával és a munkahellyel kapcsolatos elképzeléseket, véleményeket vizsgálja generációs szempontból. A 2011 végén készült felmérés mintegy 170.000 munkavállaló válaszait gyűjtötte össze az amerikai kontinensről, az ún. APAC államokból (Ázsia, a csendes-óceáni térség, Ausztrália és Kína), valamint az ún. EMEA régió (Európa, Közel-Kelet és Afrika) országaiból. Az eredmények 2012 során folyamatosan jelennek meg olyan változatos témákban, mint például a munkaerő megtartása, a közösségi média és a nagymértékben virtuális munkahely. Az aktuális témakörrel kapcsolatos megállapítások a http://www.kellyservices.hu oldalon olvashatók.

A magyarok készek a megújulásra a gyorsan változó munkaerőpiacon

A Kelly Services munkaerő-közvetítő és kölcsönző cég sajtóközleményében beszámolt legújabb nemzetközi munkaerő-piaci kutatásáról, kiemelik a magyar vonatkozású eredményeket is.

Egyre több magyar munkavállaló igyekszik egyfajta saját, személyes „márka” kialakításával megkülönböztetni magát napjaink gyorsan változó munkaerőpiacán, ami része annak a trendnek, hogy a dolgozók mind tudatosabban és határozottabban próbálják meg karrierjüket saját maguk alakítani – legalábbis ezt jelzik a világ egyik vezető munkaerő-közvetítő és kölcsönző cégének számító Kelly Services® legújabb felmérésének eredményei.

A megállapítások a Kelly Global Workforce Index kutatás részei, amely mintegy 134.000 dolgozó véleményét gyűjtötte össze a világ 29 országában, köztük több mint 5.000 magyar munkavállalóét.

A személyes marketing vagy személyes márkaépítés (personal branding) egyre inkább jellemző napjaink modern munkaerőpiacán; a válaszadók szerint a róluk kialakuló kép tudatos formálásának legfontosabb elemei a szóbeli kommunikációs készségek (51 százalék), a közösségi médiumok használata (51 százalék), az önéletrajz (41 százalék), az írásbeli kommunikáció (40 százalék), a szaktudás (33 százalék) illetve az öltözködési stílus (30 százalék).

Jónás Anikó, a Kelly Services ügyvzető igazgatója szerint „Egyre többen döntenek úgy, hogy kilépnek a „klasszikus” munkaviszony jelentette keretek közül, és ezzel párhuzamosan azon gondolkodnak, hogyan növelhetik saját (el)ismertségüket annak érdekében, hogy kitűnjenek a tömegből a meglehetősen zsúfolt munkaerpiacon. Tapasztalataink szerint sokan tisztában vannak a munkahelyeken lezajló változások mértékével, sebességével és azzal is, hogy ezeket a változásokat ők maguk is képesek kezelni, irányítani.”

A kutatás eredményei azt is jelzik, hogy a válaszadók több mint egynegyede kész akár saját forrásaiból is áldozni ismeretei, készségei fejlesztésére – vagyis nem várnak feltétlenül a munkáltató támogatására ilyen téren – és több mint kétharmaduk véli úgy, hogy a jövőben pályát vált és egy teljesen új területen próbálja majd ki magát.

A magyarországi felmérés legfontosabb megállapításai a következők:

• Az ún. „baby boomer” generáció tagjainak 59 százaléka véli úgy, hogy a közösségi médiumok használata a személyes márkaépítés egyik legfontosabb eszköze – ugyanez az ún. „X” generáció körében 51 százalék, az ún. „Y” generáció tagjai között pedig 47 százalék.

• Az „Y” generáció tagjainak 39 százaléka úgy érzi, „nagyon jól” lépést tud tartani a különféle technológiai újításokkal és egyéb változásokkal a munkahelyén, míg a hasonlóan pozitívan gondolkodók aránya az „X” generáció körében 33 százalék, a „baby boomer” generáció esetében pedig csak 21 százalék.

• Az „X” generáció tagjainak 28 százaléka kész rá, hogy akár saját pénzéből fedezze a különböző tréningek, továbbképzések költségeit, szemben az „Y” generáció 24 százalékos illetve a „baby boomer” generáció 23 százalékos eredményével.

• A válaszadók 67 százaléka számít rá, hogy karrierjét más irányba tereli majd valamikor a jövőben – egy ilyen váltás a „baby boomer” generáció tagjai számára tűnik a legvalószínűbbnek (71 százalék), őket követi az „X” generáció (70 százalék), majd az „Y” generáció (64 százalék).

• A válaszadók 13 százaléka saját bevallása szerint „igen aktívan” használja a közösségi médiumokat személyes marketing céljára, további 38 százalékuk pedig „meglehetősen aktív” az ilyen jellegű kapcsolatépítés terén.

Iparág szerinti bontásban azok a területek, ahol a munkavállalók leginkább hajlandóak saját pénzükből fedezni ismereteik, készségeik fejlesztésének költségeit, a műszaki/mérnöki tudományok, a természettudományok/gyógyszeripar, az informatika, az üzleti szolgáltatások, az oktatás valamint a közszolgáltatások.

Jónás Anikó hozzátette: „A felmérés eredményei rávilágítanak, hogy a munkavállalók tisztában vannak vele: ma már nem az élethosszig tartó állások korát éljük, és vége annak az időnek is, amikor valaki egyazon (szak)területen dolgozta le az életét. Egyre többen és többen váltanak majd karriert akár többször is életük során, és minden valószínűség szerint nagyobb személyes felelősséget kell majd vállalniuk pályafutásuk alakításában és új ismeretek, készségek elsajátításában.

Forrás: http://www.kellyservices.hu/web/hu/services/hu/pages/kgwi_2010_nov.html 


Az egyes generációk:
baby boomer generáció: 1946 és 1964 között születettek
X generáció: 1965-1975 között születettek
Y generáció: 1976-1995 között születettek (más meghatározás szerint a rendszerváltás után születettek)