A SocialDaily elkészítette a világ eddigi legátfogóbb Facebook statisztikáját

A SocialDaily Facebook Statistics nevű analitikai rendszere, minden eddigi facebookos statisztikai eszköznél átfogóbb, ugyanakkor közérthetőbb képet ad 240 ország 1,2 milliárd felhasználójának magatartásáról.

A SocialDaily Facebook Statistics napi rendszerességgel dolgozza fel a Facebook szervereiről érkező adatokat, hogy azokat mindenki számára is érthető, emészthető formában tudják prezentálni. Nem száraz, unalmas számadatokra kell itt gondolni, hiszen a statisztikáik már nem merülnek ki az alapadatokban, hanem már azt is tudják, hogy ki hova tervezi a nyaralását, melyik ország lakói szeretik a leginkább a röviditalokat, vagy éppen hogy hol vallja be a legtöbb ember, hogy izgatja a fantáziáját a három- vagy többszereplős szex. A nemzetközi statisztikák itt, a magyar adatok pedig itt érhetők el.

Pár izgalmas adat a statisztikákból:

A legtöbb felhasználót nem meglepő módon az Egyesült Államok számlálja, ugyanakkor a penetráció (a facebookozók aránya a teljes lakossághoz képest) az Egyesült Arab Emirátusokban a legmagasabb: itt a felhasználók 86,56 százaléka használja az oldalt. A penetrációs ranglétrát természetesen Észak-Korea zárja, itt csupán a lakosság 0,03 százaléka (vélhetően a politikai vezetés) facebookozik.

A mobilpenetrációnál már nem csak a mobiloperációs rendszerek arányát láthatjuk, hanem teljesen egyedülálló módon készüléktípusra és gyártóra is bonthatva is. Azt láthatjuk, hogy a legtöbb androidos facebookozó valamilyen Samsung készüléket használ, míg az iOS-nél az iPhone 5 tűnik a legnépszerűbb eszköznek.

Az androidosok aránya top3:
Mianmar (84,32%)
Dél-Korea (74,83%)
Szlovákia (72,89%)

Az Apple felhasználók aránya top3:
Mashall-szigetek (45,52%)
Dánia (43,16%)
Ausztrália (42,69%)

A foglalt felhasználók 47,68 százaléka kapcsolatban él, 8,06 százaléka el van jegyezve, 44,26 százalékuk pedig házas. A legtöbb párkapcsolatban élő usert a Szent Márton szigeteken, (81,82%) a legtöbb szinglit pedig Sierra Leonében (36,23%) találjuk.

A SocialDaily Facebook Statistics a világon elsőként megmutatja a felhasználók szexuális beállítottságát is. A nemi identitásukról nyilatkozó férfi felhasználók 2,16 százaléka homoszexuálisnak, 7,15 százalék biszexuálisnak vallja magát. A nők 2,38 százaléka leszbikusnak, 6,10 százaléka pedig biszexuálisnak vallja magát. A heteroszexuális férfiak aránya Jamaicában, a nők aránya Indonéziában a legmagasabb.

669 360 facebookozó nem rejti véka alá, hogy kifejezetten foglalkoztatja a három fős szex, míg 797 080 felhasználót érdekel a több szereplős szex.

A felhasználók facebookos aktivitásából azt láthatjuk, hogy 215 257 680-an rendszeresen utaznak, (ebből 3 748 060-an üzleti céllal) a legnépszerűbb úticélnak pedig Brazília bizonyul.

A facebookozók körében egyértelműen a foci a legnépszerűbb sport, a dobogó második helyére a kosárlabda, a harmadikra pedig a baseball került.

Átfogó adataok vannak az étkezési szokásokról is: a facebookos aktivitás alapján a felhasználók 2,91 százaléka (35 700 360 fő) érdeklődik a vegetáriánus vagy a vegán konyha iránt. A legnépszerűbbnek a legtöbb országban az olasz konyha bizonyul, a pizzánál azonban csak egy ételtípus volt népszerűbb, ez pedig a csokoládé.

Az egész világ felhasználóinak 22,05 százaléka érdeklődik az alkoholos italok iránt, ezen belül pedig a sör bizonyult a legnépszerűbbnek, ezt követi a bor illetve a röviditalok. Érdekesség, hogy a facebookos aktivitásuk alapján az osztákok csak a 30., míg a németek a 72. helyet szerezték meg a sörivó listán.

A felhasználók 32,12 százaléka tekinthető állatbarátnak az aktivitásuk alapján. Ahhoz képest, hogy az internetet úgy összességében a macskák uralják, addig a Facebookon a kutyások vannak túlsúlyban.

- Kutyabarátok (10,38%)

- Macskabarátok (7,12%)

- Halkedvelők (4,54%)

511 881 200 olvasási szokásaiból kiindulva még mindig a papíralapú könyvek a legnépszerűbbek,
Japánban azonban a felhasználók 72,73 százaléka mégis az elektronikus formátum mellett tette le a voksát. 46 564 540 felhasználó kacérkodik az írással is.

 

Ki és mit nyer ezekkel az adatokkal?

"A SocialDaily hozzáférést kapott a Facebook hirdetési szerveréhez. A legtöbb cég hirdetésoptimalizáló eszközt fejlesztett a szerveren található adatmátrix alapján, mi azonban úgy ítéltük meg a helyzetet, hogy a magyar piac ehhez túlságosan szűk, a szakma információéhsége azonban mindmáig kielégítetlen. Még sehol a világon nem készült olyan átfogó, mindenki számára hozzáférhető analitikai eszköz, amely ezekből az információkból építkezne, holott igény lenne rá. Az All Facebook és a Socialbakers ugyan előrukkoltak a maguk statisztikai eszközeivel, de ezek korlátozottak, fizetősek és csak a legalapvetőbb adatokat tartalmazzák; a SocialDaily Facebook Statistics ezzel szemben 50 különböző diagramon mutatja meg, mi az, ami valóban foglalkoztatja a felhasználókat. A fejlesztés különösen hasznos lehet a piaci szereplőknek, a social media szakembereknek és az újságíróknak, hiszen áttekintést ad és segít feltérképezni az uralkodó tendenciákat." – Radisics Milán, a SocialDaily alapítója

Mit olvashatunk ki ezekből az adatokból?

"Az volt az alapötlet, hogy előre beállítunk bizonyos szempontokat; például életkor, végzettség, különböző érdeklődési körök, majd a Facebook Ads API-n keresztül lekérdezzük az erre a célcsoportra feladott hirdetés potenciális célközönségét (estimated reach). Mindezt a Facebookon targetálható 240 országra, napi frissítéssel.

Fontos megjegyezni, hogy a megjelenített számok nem valós idejűek. A Facebook időről időre újra "hasheli" a targetálható csoportokat, viszont ezek a frissítések nem egyszerre történnek meg minden csoportnál, napok, de akár több hét is eltelhet a csoportok frissítése között. A késleltetés eredményeképp előfordulhat például az, hogy egy adott ország férfi és női Facebook felhasználóinak száma összesen több vagy kevesebb, mint az ország összes felhasználója. A pontatlanság másik forrása pedig, hogy a rendszer nem teljesen egzakt számokat ad; minden érték kerekített. Minél kisebb a célcsoport, annál jobban csökken a kerekítés mértéke, így a legapróbb célcsoport mérete is legalább 20 fő lesz, de a méret növekedésével a kerekítés eltolódik a százas-ezres nagyságrend felé." – Pető Mátyás, a SocialDaily vezető fejlesztője

Az egyes grafikonok beágyazhatóak cikkekbe, blogbejegyzésekbe, előadásokba.
A statisztika elérhető angol nyelven is.

Forrás: SocialDaily Magyarország

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Nem összehasonlíthatóak a népszámlálások adatai?

Múlt héten a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Kisebbségkutató Intézetében tartott előadásokon a nemzetiségekre vonatkozó statisztikák ismertetése mellett a legutóbbi népszámlálások adatainak összevethetőségének problémáiról is szólt több kutató.

Tíz év alatt csaknem másfélszeresére nőtt a 13 magyarországi nemzetiség összlétszáma, 440 ezerről 640 ezerre - ismertette a népszámlálási adatokat Tóth Ágnes kutató. Egyes kis nemzetiségeknél, mint például a bolgár vagy örmény, még nagyobb arányú a növekedés, miközben a legnagyobb, az összes magyarországi nemzetiség felét kitevő cigányság létszáma is mintegy másfélszeresére, 206 ezerről 316 ezerre emelkedett - derült ki a 2001-es és a 2011-es népszámlálás adatainak egybevetéséből a kutató szerint.
Az arányok eltolódása részben azzal függ össze, hogy a magyarság létszáma évtizedek óta csökken, részben pedig azzal, hogy a korábbi népszámlálásoktól eltérően immár többféle nemzeti identitást is igyekeznek feltárni a kérdőívek, így például, hogy a kötődés anyanyelvi vagy a családi, baráti körben beszélt nyelv használatához kapcsolódik - mondta a szakember. A románság több mint kétszeresére növekedése jelentős mértékben a bevándorlás következménye, a mintegy 36 ezer hazai románból több mint 10 ezer román állampolgárságú.
Az iskolázottságot tekintve elmondható, hogy a cigányság körében csökken a 8 általánossal sem rendelkezők száma, és nő a 8 általánost elvégző, valamint az érettségizettek és felsőfokú végzettségűek aránya. Ugyanakkor a szakember hozzátette, hogy az indulóértékek nagyon alacsonyak, ezért a kedvezőtlen arányok a jelenlegi ütemű javulás mellett még évtizedekig fennállhatnak.

Vékás János kutató szerint a nemzetiségek növekvő arányában megjelenik a disszimiláció - a többségi nemzettől megkülönböztetés - jelensége. Megfigyelhető, hogy azok körében is nőtt a valamilyen értelemben nemzetiséginek tekinthetők száma, akik tíz éve még egyértelműen magyarnak vallották magukat. A szakember megjegyezte, mindennek hátterében meghúzódhat az is, hogy válságos helyzetekben megnő az igény a gyökerekhez visszatérésre egyéni és társadalmi szinten egyaránt.
Vékás János megjegyezte, ha azt kérdezik tőlük, mégis hányan vannak egyik vagy másik nemzetiségből Magyarországon, akkor erre ő azt kérdezi milyen vonatkozásban és milyen mértékig. A kizárólagos, fekete-fehér kategóriák egy olyan hatalmi megközelítést jeleznek, amely számára az a fontos, "mekkora a nyája".
A szakember szólt arról is, hogy nemzetközi összehasonlításban meglehetősen magasnak tekinthető a nemzetiségi kérdésekre a válaszadást megtagadók száma, 2011-ben mintegy másfél millióan voltak.
Vékás János a cigányság korfáját tragikusnak minősítette, mint mondta, alig vannak 50 évesnél idősebbek. Ez egyes afrikai népcsoportokra jellemző, és Európában katasztrofálisnak tekinthető. Ezt a megállapítást többen túlzónak tekintették az előadást követő szakmai vitában, ahol az is felvetődött, hogy a népszavazáson feltett kérdések jelentősen változtak az elmúlt évtizedekben, így nem biztos, hogy a statisztikai adatokból kiolvasható tendenciák valóságos társadalmi folyamatokat jeleznek.
 

Kiss Tamás kolozsvári kutató szerint tudományos szempontból meglehetősen problematikusak a két népszámlálás összehasonlításából levont következtetések. A többes kötődés lehet, hogy "trendi, pc" - azaz politikailag korrekt -, de kevés köze van a társadalmi valósághoz.
A szakember kifogásolta, hogy "megcsappant az eltökéltség a lakosság egymást kizáró népcsoportok szerinti kategorizálása iránt", ami igaz, hogy bizonyos mértékig homogenizáló volt, ugyanakkor a valósághoz közelebbi képet adott a nemzetiségi viszonyokról.
 

Kapitány Balázs, a KSH kutatója szerint az újszerű megközelítések célja az lehetett, hogy közelítsenek az adatok a valóságos helyzethez, és minél több kisebbségit - elsősorban romát - "fogjon meg" a kutatás, de ez a törekvés bizonyos pontokon túllőtt a célon.

Voltak szakemberek, akik egyenesen azt fogalmazták meg, hogy több egymást követő népszámlálás adatai gyakorlatilag egybevethetetlenek, mert olyan jelentős az eltérés a kérdőívek között.

Forrás: MTI

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Kerékpáros forgalom és baleseti statisztikák - infografika

A Magyar Kerékpáros klub készített egy infografikát a baleseti statisztikákról. Ebből kiderült a kerékpáros forgalom folyamatos növekedése mellett csökkent a halálos, stagnált a súlyos, és enyhén emelkedett a könnyű balesetek száma.

Forrás: kerekparosklub.hu

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Sör statisztikák - infografika

A 1001 Beer Steins a sörfogyasztással és a sör értékesítéssel kapcsolatban készített egy infografikát. Sajnos nem mindenhol adták meg, hogy az adatok melyik évre vonatkoznak (az ábrát 2012. áprilisában publikálták), sem pedig az adatok forrását, de azért érdekes...

Néhány adat az inforgrafikáról:

• Az egy főre jutó éves sörfogyasztásban a csehek járnak élen (156,8 L), őket az írek (131,1 L), majd a németek (110 L) követik. Évente több, mint száz liter sört gurítanak le a torkukon még az osztrákok és az ausztrálok is.
• Az össz nemzeti fogyasztást nézve Kína az első (28640 millió liter), az USA a második (23974 millió liter), a harmadik pedig Brazília (12000 millió liter).
• Az ábra készítői feltüntették a legtöbb és legkevesebb sört ívó amerikai államok listáját is: Nevadában fogy a legtöbb, Utahban a legkevesebb "folyékony kenyér".
• 2011-ben értékben (az egész világra nézve) a Bud Light-ból értékesítették a legtöbbet (5327 milliárd dollár).
• Az egyes napokat tekintve a legtöbb habzó nedű - feltételezhetően az USA-ra vonatkozik az adat - július 4-én fogy.
• A mennyiségeket tekintve világszerte a legtöbb sört az ABInBev adta el (18%), e tekintetben második a SAB miller (14%), harmadik a Heinken (9%), negyedik pedig a Calsberg (5%).
• Kína rendelkezik a leggyorsabban növekvő sörpiaccal, ebben a sorban a második Brazília, a harmadik pedig Oroszország. Érdekesség hogy a lista tizedik helyén egy afrikai ország, Nigéria áll.

Infographic by 1001 Beer Steins

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

Magyarok a Facebookon - infografika

Forrás: socialtimes.hu/infographic

Valós idejű statisztikák - szekunder adatok

A worldometers.info oldalon jó pár valósidejű statisztikát találhatunk, melyek több nyelven, köztük magyarul is elérhetőek.

Az oldal olyan megbízható adatforrásokból dolgozik, mint pl.  ENSZ, WHO, FAO, OECD, ILO, UNICEF stb. statisztikái, a pillanatnyi adatokat algoritmusokkal generálja.
A témák közt szerepel pl.: népesség, gazdaság, média, egészség, környezet. 

A számlálók weboldalakra beépíthetők, de sajnos ingyenes verzió nincs. Viszont az adatok felhasználhatók - persze a megfelelő hivatkozással.

Néhány statisztika az oldalról 2012.08.28-án dél körül:
A világon ma a bejegyzés elkészültéig már több mint 180 ezer gyermek született, közel 16 ezren viszont éhen haltak. Ez idő alatt világszerte több, mint két és félmillió mobiltelefont adtak el, és több mint 200 milliárd e-mailt küldtek. Mindeközben pedig a dohányosok közel 8 milliárd szál cigarettát szívtak el.

Születések idén: 87 227 544

Mai születések: 184 636

Ma eladott mobiltelefonok: 2 667 693

Ma küldött e-mail-ek száma: 202 192 770 833

A ma éhenhaltak száma: 15 595

A Földet ma érő napenergia (MWh): 1 491 369 006 774

Ma szívott cigaretták: 7 718 719 414  

 

Forrás: Worldometers - real time world statistics, 2012.08.28., http://www.worldometers.info

Az olasz adatok iránt érdeklődőknek készült az italiaora.org valósidejű statisztikát szolgáltató oldal. (jelenleg csak olaszul)

 

Egy igazi olasz specialitás is található az adatok között, eszerint ma (2012.08.28-án dél körül) eddig több, mint két millió kg tésztát ettek meg Itáliában.

Forrás: ItaliaOra, 2012.08.28., http://www.italiaora.org

Európai sör statisztikák (2)

Négy évvel ezelőtt már írtam az európai sörstatisztikákról. Most ismét az Európai Sörgyártók szervezetének honlapjára tévedtem. Az oldal sokat változott, pl. egy interaktív térkép segítségével is infóhoz juthatunk.

Néhány érdekesség az oldalról:
Az EU mind a 27 országában készítenek sört, összesen több, mint 3500 sörfőzdében.
Hozzávetőlegesen 40000(!) különböző sör létezik az EU-ban és kb.130 sörfajta.

A Beer statistics 2010-es kiadványából néhány adat (a sörstatisztikák kiadványból frissebb nincs, de egyéb publikációkban lehet találni újabb infókat is):

• Az EU 27 országában 2003-ban az egy főre eső éves sörfogyasztás 76,5 liter volt, 2009-ben már csak 69,5 liter. A 2003-2009 közötti időszakban a legtöbb sör 2007-ben fogyott, fejenként 78,1 liter.
• Magyarország "rontja az átlagot", nálunk 2003-ban 73,3 liter, 2009-ben 65,0 liter folyékony kenyér csúszott le az emberek torkán (egy éve alatt és fejenként). A csúcs szintén 2007-ben volt: 73,4 liter/fő fogyasztással.
• 2009-ben a legtöbb sört a csehek itták, fejenként 159,3 litert fogyasztottak. Száz liternél több aranyló nedűt ittak még a németek (109,6) és az osztrákok (106,2).
• A legkevésbé az olaszok rajonganak a sörért, 2009-ben egy itáliai lakos átlagosan mindössze 28 litert ivott meg. 
• A nem EU tag Törökországról is közöl adatot a kiadvány, náluk fejenként 12,7 liter sör fogyott 2009-ben.

Magyar vonatkozású "sör adatok" találhatók még a Magyar Sörgyártók Szövetsége honlapján is, illetve ezen a blogon (a fenti oldalon található The Contribution made by Beer to the European Economy (Ernst&Young, 2011) publikációból közöl adatokat magyarul).

Frissítés: ezen bejegyzésem óta a  Magyar Sörgyártók Szövetsége közzé tette a 2011-es évre vonatkozó jelentését. Eszerint öt év óta először 2011-ben növekedett a  hazai sörpiac, az értékesítés 3,8 %-kal volt nagyobb az előző évhez képest. A hazai eladások növekedése mellett az export is emelkedett 35,5%- kal. A forgalom 92 %-a a belföldi forgalomból származik. 

Forrás: sorszovetseg.hu

Letölthető helységnévkönyv a KSH-tól

A KSH adatai/oldalai - szerintem - többnyire nem túl jól kereshetők, de egyre több a pozitív változás. Immár második éve letölthető INNEN excel formátumban* a KSH helységnévtára helységnévkönyve*.
ÚJ: 2011-es INNEN. 2012-es INNEN. 2013-as INNEN.

Ebben az a nagyszerű, hogy - egy excel tábla formájában - szerepel benne az összes magyar helység neve, jogállása (község, város stb.), hogy melyik megyében található, hány lakás van az adott településen, mekkora a lakónépesség stb. Sőt az adatok külön munkalapokon szerepelnek megyénként, illetve fővárosra vonatkoztatva. Ezek szerint pl.:

• Budapesten 889757 lakás található, az itt lakók száma pedig 1721556 fő.
• 2705 község van az országban és ezekben 2,6 millióan laknak.

* Javítva.(Lényeg a jól használható - szerkeszthető, kereshető, szűrhető stb. - formátumon van.)

200 millió gyermekmunkás – sokkoló adatok, megrázó képek

Bár a gyermekmunka világszerte tiltott, az ILO statisztikái szerint mégis több mint 200 millió kiskorú dolgozik rendszeresen.

A gyermekmunkával kapcsolatos adatok, statisztikák alapvetően becslésen alapulnak, de ha csak nagyságrendjüket tekintjük is sokkolóak:

• világszerte 215 millió gyermek dolgozik, több mint felük ázsiai
• 115 millió gyermek végez veszélyes munkát
• a gyerekek 60%-a a mezőgazdaságban dolgozik
• 8 millió gyereket rabszolgaként tartanak
• a legfejletlenebb országokban a gyermekek 30%-a dolgozik
• az arab államokban 13,4 millió gyermek, a teljes gyermek populáció 15%-a dolgozik
• a gyermekmunkások száma Ázsiában a legmagasabb, a 650 millió 5-14 éves gyermek 18,8%-a dolgozik
• 2001-es adatok szerint a világon 300000 gyermek szolgált valamilyen fegyveres egységnél

(Az ILO a munkaerőpiacon 12 éves kor alatt megjelenő minden gyermeket gyerekmunkásként tart számon, 18 éves kor alatt pedig a heti 14 óra feletti munkavállalást tekinti gyermekmunkának.)

A becslést nagymértékben nehezíti, hogy ezek az esetek, különösen a rabszolgaság nehezen felderíthető, rejtve marad. Az adós rabszolgaság a legelterjedtebb Ázsiában, ezen belül is Indiában. Több millió gyerek érintett a témában, becslések szerint például a bangladesi gyerekrabszolgák száma fél millió körül lehet.

A gyermekmunka legfőbb oka a szegénység. Ezen gyermekek többsége nem kap fizetést, vagy csak éhbérért dolgozik. Rendszerint nem járnak iskolába, anyagi és szellemi nyomorban élnek. Gyakori a kicsik megalázása, szexuális kihasználása is.

A gyermekek kihasználásának és az anyagi kiszolgáltatottságnak szomorú példája a kambodzsai turistalátványosságok környezetében élők esete.

Egy átlagos (iskolázatlan, vagy alacsonyan iskolázott, képzetlen, idegen nyelvet nem beszélő) felnőtt nagyságrendileg napi 1-2 dolláros fizetésre számíthat. Egy gyermek, aki turistáknak ad el különböző árukat (szuvenír, könyv, víz stb.), vagy koldul szezontól függően akár 10-20 dollárt is meg tud keresni naponta. Emiatt a szülők többsége nem dolgozik, viszont gyermekét pénzkeresésre kényszeríti. A különböző non-profit szervezetek tevékenységének köszönhetően, ezek a gyerekek tanulhatnak, de többnyire munka előtt vagy után, azt szüleik nem engedik, hogy csak iskolába járjanak.

Képválogatásunk:

Forrás: Flickr/LORD

Forrás: Flickr/AfghanistanMatters

Forrás: Flickr/Rahuldlucca

Forrás: Flickr/Photocapy

Forrás: Flickr/Julien Harneis

Forrás: Flickr/Aruifur Rahman

Forrás: Flickr/US Army Africa

Forrás: Flickr/One Village Initiative

Forrás: Flickr/hdptcar

Fenti írásom eredetileg a zipp.hu-n jelent meg:

http://zipp.hu/gazdasag/2010/06/12/200_millio_gyermekmunkas_sokkolo_adatok_megrazo_kepek

2010.06.12.

Minden ötödik portugál nő HPV-s

Publikálták annak a kutatásnak az eredményét, mely a HPV (Human Papillomavírus) elterjedtségét vizsgálta a portugál 18-64 éves nők körében. A vizsgálat során kiderült: közülük minden öt nőből egy fertőzött a vírussal - számolt be a The News.

Ez a szexuális úton terjedő fertőzés gyakran észrevétlen marad, az érintettek nem is tudnak róla. A legtöbb esetben a szervezet önmagától képes megbirkózni a mikroorganizmussal. A vírusnak több mint 200 alfaja van, néhány törzse veszélyes, méhnyak rákot vagy egyéb genitális rákot okozhat. Egyes alfajok a genitáliákat, mások a szájat és a garatot támadják meg. Legjellemzőbb tünetei a szemölcsök, melyek mind nőkön, mind férfiakon jelentkezhetnek.

A vizsgálat fényt derített arra is, hogy a 20-24 éves korosztályba tartozók a legérintettebbek, közülük 28,8% esetében mutatott pozitív eredményt a HPV teszt, de a vírus nem csak a fiatalok körében elterjedt: a második legnagyobb mértékben fertőzött csoportot a 40-49 éves nők alkotják.

A Human Papillomavírussal fertőzött portugál nők 14,8%-a esetében magas rizikójú törzs okozza az infekciót. Az összes fertőzött nő 36,6%-ánál a vizsgálatok több alfaj jelenlétét is kimutatták szervezetükben.

Becslések szerint a világon nagyjából 300 millió nő fertőzött Human Papillomavírussal. Hozzávetőlegesen a fertőzöttek 90%-a teljes mértékben meggyógyul.

Fenti írásom eredetileg a zipp.hu-n jelent meg:
http://zipp.hu/kulfold/2010/01/28/minden_otodik_portugal_no_hpv-s
2010.01.28.

Már Indiában is több mint félmilliárd mobilelőfizetés van

India a világ leggyorsabban növekvő mobilpiaca. 2009 decemberében az eddigi legnagyobb mértékben, 19,1 millióval nőtt a mobiltelefon előfizetések száma.

2009-ben havonta átlagosan 15 millióval gyarapodott az indiai mobiltelefon előfizetések száma, elérve az 505,15 milliót. 2008 decemberéhez viszonyítva a növekedés mértéke 51,4%.

A decemberi új felhasználókkal együtt, 100-ból 45 indiai használ mobiltelefont.

Az Indiai Mobiltelefon Szolgáltatók Szövetségének előrejelzése szerint 2013-ra az előfizetések száma el fogja érni az egy milliárdot.

Fenti írásom eredetileg a zipp.hu-n jelent meg:
 http://zipp.hu/gazdasag/2010/01/31/kozel_20_millioval_tobben_mobiloznak_indiaban, 2010.02.12.

A hibahatárról egyszerűen

A piac- és közvélemény-kutatások hibahatárának értelmezésével kapcsolatban gyakran merülnek fel téves elképzelések. Pedig nem olyan bonyolult ez! A lényeg egyszerűen:

A (mintavételből eredő) hibahatár 3 tényezőtől függ:
1. a mintanagyság
2. a valószínűségi szint, amely mellett érvényes a hibahatár
3. az eredmény (a százalékos arány), amire a hibahatár vonatkozik

Nézzük ezeket egyenként:

A mintanagyság értelemszerűen azt jelenti, hogy hány fő válaszolt. Magyarországon (is) a leggyakrabban alkalmazott mintanagyság országos kutatások esetén 1000 fő.
Amit itt érdemes megjegyezni, hogy ha egy kutatás során 1000 főt kérdeznek meg, az nem feltétlen jelenti azt, hogy minden egyes kérdést feltesznek mind az 1000 válaszadónak.
Például, ha valamilyen termék/szolgáltatás használatával kapcsolatos egy kérdéssor, akkor először megkérdezésre kerül, hogy a válaszadó használja-e az adott terméket/szolgáltatást. A további használattal kapcsolatos kérdések (pl. milyen gyakran, mely márkákat, mennyire kedveli stb.) pedig már csak az adott termék/szolgáltatás fogyasztóinak esetében kerül feltevésre. Így ezeknél a kérdéseknél a hibahatár különbözni fog (nagyobb lesz) az 1000 fős mintára vonatkozótól. Ilyen esetekben gyakran a következőképpen adják meg a hibahatárt: maximum +/- x% az egyes kérdésekre válaszolók arányától függően.

A valószínűségi szint, avagy konfidenciaintervallum már kissé nehezebben megfogható. Általában a piac- és közvélemény-kutatások eredményeinek hibahatárát 95%-os valószínűségi szintre adják meg. Ez nagyon egyszerűen annyit jelent, hogyha 100 ugyanolyan kutatást végeznénk, akkor 95 esetben az adott hibahatáron belüli eredményt kapnánk. De bizony - bármilyen jól dolgozunk is - 100-ból 5 esetben ettől eltérő eredményt mérnénk!

A harmadik tényező arra vonatkozik, hogy mit jelent az, hogy a hibahatár maximum +/- x%. A lényeg a maximumon van. A hibahatár lényegesen nagyobb, ha az adott eredmény 50% körüli, mintha csak néhány százalék.
95%-os valószínűségi szint mellett egy ezer fős minta esetén, ha az eredmény pl. 50%, a hibahatár +/-3,1% lesz. Azaz azonos feltételekkel végzett kutatásoknál 100 esetből 95-ször az eredmény 46,9% és 53,1% között lenne.
Ha viszont az eredmény pl. 5%, akkor a hibahatás már csak +/-1,4% lesz. Azaz azonos feltételekkel végzett kutatásoknál 100 esetből 95-ször az eredmény 3,6 % és 6,4% között lenne.

A hibahatár (amennyiben a minta kicsi az alapsokasághoz képest - piac- és közvélemény-kutatásoknál ez rendszerint így van) a következőképpen számítható:

Ahol: 1,96 - konstans érték, mely 95%-os valószínűségi szintnél használatos; P - eredmény értéke %-ban; n - mintanagyság

Hibahatárok 95%-os valószínűségi szint mellett, különböző mintanagyságok és százalékos eredmények esetén:

Hibahatár, minta nagyság számításához számos online szoftver is rendelkezésre áll.
Itt egy online verzió, ez pedig online is használható, de akár le is tölthető.

Megjegyzés: A kutatások tényleges hibahatára a nem mintavételi hibákból adódóan a fentieknél lényegesen nagyobb is lehet.

2008 a burgonya nemzetközi éve

A rizzsel kapcsolatos statisztikák keresése során olvastam, hogy az ENSZ - a perui kormány kezdeményezésére - a 2008-as évet a burgonya nemzetközi évévé nyilvánította. (A rizs nemzetközi éve 2004 volt.)
A szakemberek azt remélik, hogy a burgonya segíthet az éhezés és szegénység elleni küzdelemben, a "jövő élelmiszere" lehet. A burgonya gyorsabban, kevesebb föld területen, zordabb körülmények között terem meg, mint bármely más termény. Burgonyát termesztenek a kínai Yunnan fennsíkon, India szubtrópusi területein, az egyenlítő közeli Jáván és Ukrajna sztyeppéin is. Részletek a http://www.potato2008.org/en/ weboldalon.

Néhány érdekes adatot kiemeltem:

• A növény 85%-a alkalmas emberi fogyasztásra
• Napjainkban összesen kb. 192.000 négyzetkilométeren (valamivel több, mint Magyarország területének kétszerese) nő burgonya.
• Az elmúlt tíz évben átlagosan 4,5%-kal nőtt a megtermelt burgonya mennyisége, mely 2007-re a rekord szintű 320 millió tonnát érte el.
• A burgonya iránti kereslet Európában csökkent, a fejlődő országokban viszont nőtt. Míg ezekben az országokban 1961-63-as években kevesebb, mint 10 kg/fő volt az éves fogyasztás, 2003-ban már 22kg/fő.
• 2005-ben az egy főre eső burgonya fogyasztás világ szinten 33,68 kg volt. Ez az érték Európában volt a legmagasabb, 96,15 kg, míg Afrikában a legalacsonyabb, 14,18 kg.
• Országok szerinti bontásban a rekorder Belorusszia, ők a 2005-ös évben 337,99 kg/fő burgonyát fogyasztottak. A legtöbbet fogyasztók sorában a 2. Kirgizisztán, de itt már fele ennyi sem fogyott, csupán 152,20 kg.
• A magyarországi fogyasztás Bálint Gazda szerint* átlagosan 60 kg/fő/év.

http://www.potato2008.org/en/aboutiyp/index.html, 2008.05.23.
http://www.potato2008.org/en/world/index.html, 2008.05.23.
* http://www.balintgazda.hu/szuret20.php, 2008.05.23.

Internetpenetráció

Az Internet World Stats (Miniwatts Marketing Group) jelentése szerint 2008. első negyedévében a világon 1,407 milliárd internet használó volt. A teljes populációra nézve az internetpenetráció 21,1%. Régiók szerinti bontásban:

Forrás: www.internetworldstats.com alapján

A Internet World Stats oldalán http://www.internetworldstats.com további (régiók, országok szerinti) részletes adatok találhatóak. A magyarországi netezők arányát 35,2%-re teszik (ez 2007.12.31-én frissített adat). 

http://www.internetworldstats.com, 2008.05.23.

Rizs statisztikák

Ahogy az olajáraknál - az európai piacokon - az északi-tengeri Brent hordónkénti árát tekintik mértékadónak, a rizs esetében világszerte a thai B rizst. Ennek tonnánkénti ára az elmúlt egy év alatt több mint háromszorosára nőtt, elérve az 1000 USD-t. Egyes szakértők szerint a közeljövőben további drágulásra számíthatunk és a thai B rizs ára 1300 dolláros szinten fog mozogni.

Vélhetően minket magyarokat kevéssé fog ez érinteni (kiváltképp összevetve az egyéb élelmiszerek drágulásával), ellenben sok szegény országban kritikus helyzetet teremthet a magas rizs ár.

A rizsfogyasztással kapcsolatban két fontos tendenciát érdemes megemlíteni:
1. A népességnövekedés üteme a legtöbb rizst fogyasztó országokban a legmagasabb.
2. A jövedelmek nagysága és az egy főre jutó rizsfogyasztás között szoros kapcsolat mutatható ki. A legszegényebbek esetében a jövedelmek növekedésével egyre több rizs kerül az asztalra (édesburgonya és egyéb olcsóbb gabonák helyett). A rizs iránt kereslet csak akkor kezd el csökkenni, amikor a jövedelmi szint eléri azt a pontot, hogy már zöldségeket, hús termékeket, kenyeret és egyéb cereáliákat is meg tudnak fizetni. [9]

Néhány rizsfogyasztással kapcsolatos adat

• A megtermelt rizs 95%-a közvetlen emberi fogyasztásra kerül.[1]
• Magyarországon az egy főre eső rizsfogyasztás kb. 4-5 kg/év (2006-os adat).[1]
• Az elmúlt 30 évben 40%-kal nőtt a globális rizsfogyasztás, évi 62 kg/fő/év-ről 86 kg/fő/év-re.[5]
• Sri-Lankán (Ceylon) egy ember egy év alatt kb. 104 kg rizst fogyaszt el, míg a Fülöp-Szigeteken 118 kg-ot.[2,6]
• Koreában 2007-ben az egy főre eső rizsfogyasztás 76,9 kg/év volt, ami 1,9 kg-mal kevesebb, mint az azt megelőző évben.[4]
• 2006-ban a japánok fejenként 61 kg rizst ettek, a tajvaniak pedig 48 kg-ot.[4]
• Az egy főre jutó rizsfogyasztás rekordját (200 kg/év) Burma tartja. [5] (A mai napig itt a legmagasabb ez az érték.)
• A Föld rizs termésének kb. 90%-a Ázsiában kerül felhasználásra.
• Kína a világ legnagyobb rizsfogyasztója, az össz rizsfogyasztás 30%-ával, India pedig 25%-kot fogyaszt belőle. [3,7,9]
• A rizs adja a kalória-bevitel 50-80%-át a következő országokban: Banglades, Kambodzsa, Laosz, Indonézia, Burma, Thaiföld, Vietnám. Ugyanakkor pl. Pakisztánban ez az arány mindössze 5-10% közé tehető. [8] Több infó erről: itt.
• A világ legszegényebbjeinek (akik kevesebb, mint napi 1 dollárból élnek) 2/3-a a legtöbb rizst fogyasztó országokban él. [8]
• A szegények jelentős része, csak rizsre a jövedelmének 30-40%-át költi el. [8]
• 225 millió ember (kb. Indonézia lakossága) élelmezését lehetne megoldani egy éven keresztül azzal a rizsmennyiséggel , ami évente kárba megy a patkányok miatt (ázsiai rizstermesztés 6%-a). [5]

További rizsstatisztikák a Nemzetközi Rizskutató Intézet honlapján találhatóak: www.irri.org/science/ricestat.

[1]http://www.eletescsalad.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=23 (2008.05.13.)

[2] http://sundaytimes.lk/080413/Columns/eco.html (2008.05.13.)

[3] http://www.financialexpress.com/news/Asias-per-capita-rice-use-diminishes/294872/ (2008.05.13.)

[4] http://www.korea.net/news/news/newsView.asp?serial_no=20080115007 (2008.05.13.)

[5] http://www.timesonline.co.uk/tol/news/world/asia/article3828373.ece (2008.05.13.)

[6]http://www.manilatimes.net/national/2008/apr/06/yehey/top_stories/20080406top2.html (2008.05.13.)

[7] http://www.ers.usda.gov/News/RiceCoverage.htm (2008.05.13.)

[8] http://www.irri.org/science/cnyinfo/index.asp, http://solutions.irri.org/index.php?option=com_content&task=view&id=14&Itemid=Array (2008.05.13.)

[9] http://www.iht.com/articles/1994/03/18/edhoss.php (2008.05.14.)

Portugáliában népszerű az újra házasodás

A The Portugal News című újság 04.19-i számának online változata a portugál Nemzeti Statisztikai Intézet egy házasságkötésekkel foglalkozó tanulmányáról számol be.

Eszerint az összes házasságkötés egy ötödében legalább az egyik fél elvált. Míg 1990-ben az összes házasságkötés 10,5%-át tették ki ezek a frigyek, 16 év alatt, 2006-ra megduplázódott a számuk (20,6%). Az újra esküt tevők átlagos élet kora férfiak esetében 43 év, nők esetében 38 év. Ők sok esetben együtt éltek partnerükkel az esküvő előtt és gyakran van gyermekük az előző kapcsolatukból, míg az újból jellemzően nincs. Az özvegyek körében viszont ritka az újabb nász, az özvegy férfiak 1,5%-a, a nőknek 0,9%-a fogad ismét hűséget.

http://www.the-news.net/cgi-bin/article.pl?id=955-2 (2008.04.18.)

Közel-Kelet és a turizmus

Míg a világ számos pontján a recesszió fenyeget az Öböl menti országokban töretlen a gazdasági növekedés, melyben egyre fontosabb szerepet játszik az idegenforgalom. Az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UN World Tourism Organisation) a Közel-Keleti turizmus fejlődését az évtized siker sztorijának titulálta. Ugyanakkor elgondolkoztató, hogy míg 2020-ra a szervezet becslése szerint a turisták száma a világban megközelíti majd az 1,6 milliárdot, a Közel-Kelet részesedése mindössze 4,4% lesz (igaz ez az arány duplája az 1995-ösnek).
Mindeközben iszonyatos tempóban folynak a térségben a fejlesztések. Az arabianbusiness.com március 17-i cikkében arról adott hírt, hogy egy független kutatóintézet felmérése szerint csak az Öböl menti országokban jelenleg folyó idegenforgalmi beruházások értéke eléri a 90 milliárd USD-t. Összesen 185 különböző projekt (hotelek, resortok, kikötők, sport létesítmények, bevásárlóközpontok stb.) értéke teszi ki ezt az összeget.

http://www.arabianbusiness.com/513881-gulf-tourism-projects-hit-90bn?ln=en
http://unwto.org/facts/eng/vision.htm

Az emberkereskedelem jó üzlet

Nem terveztem sokkoló adatokkal meglepni a kedves olvasókat és kevéssé is illik az oldal tartalmába az alábbi bejegyzés. Mégis…
Nem tudok szó nélkül továbblépni a téma felett. Mostanában többször láttam az ENSZ figyelem felkeltő kampányfilmjét az emberkereskedelemről (Open Your Eyes to Human Trafficking). Szerintem nagyon brutálisra sikeredett. Egyszerű, csak sugallja a kegyetlenséget, mégis iszonyúan felkavaró – legalábbis számomra. Nem részletezem tovább, aki nem látta feltétlen nézze meg itt (youtbe), vagy itt (ENSZ).

Utána néztem a neten, hogy milyen számadatok lelhetők fel az emberkereskedelemről. Meglehetősen keveset, de annál több félét találtam (az adatokat az utóbbi két évben publikálták, legtöbb 2008-as). Utóbbi kevéssé meglepő, nyilván az „ügyletek” jó része rejtve marad, úgyhogy becslésekre támaszkodhatunk. (Másfelől van, ahol az emberkereskedelmet és a rabszolgaságot egy fogalomként kezelik, míg máshol külön, ill. pl. az adós rabszolgaságot is elkülönítik.)

A számok tehát valószínűleg csak nagyságrendileg értékelhetők, mindenesetre sokkolóak:

• világszerte 12,3 millióra (más becslés szerint 27) tehető a modernkori rabszolgák száma, nagy részük nő és gyermek
• jelenleg kb. két és fél millióan szenvednek az emberkereskedelem áldozataként
• az emberkereskedelem 43%-a (más forrás:70%-a) szexuális kizsákmányolással hozható kapcsolatba, a maradék kényszermunkával illetve egyéb kizsákmányolással
• az adós rabszolgák száma 10-20 millió; többségük Indiában (kb. 5 millió), Bolíviában, Brazíliában, Peruban és a Fülöp-szigeteken él / ugyanakkor a Human Rights Watch szerint csak Indiában 40 milliónyian vannak
• Indiában egy lány prostituáltnak 15 évig kell szolgálnia ahhoz, hogy megvehesse a szabadságát
• Bombay 100.000 prostituáltjának 90%-a szexrabszolga
• 10.000 6 és 14 év közötti(!) gyermek él rabszolgaként Srilanka bordélyházaiban(!)
• a bangladesi gyerekrabszolgák száma közel fél millió
• csak az USA-ban évente 15.000 más becslések szerint akár 60.0000 embert vesznek évente; világszerte 600.000-800.000-et (más források akár 4 millióra is teszik), az UNICEF szerint csak a gyerekek száma 1,2 millió
• az emberkereskedelem jó üzlet; éves szinten 32 millió dollár bevételt eredményez, ebből 10 millió az emberek adás-vételéből származik, a többit a kényszermunkások termelik meg

http://www.unodc.org/newsletter/en/perspectives/no03/page009.html
http://www.ungift.org/pdf/demand_forced_labour_ilo.pdf
http://www.propeller.com/viewstory/2006/12/03/shocking-statistics-about-human-trafficking/?url=http%3A%2F%2Fwww.childrensaidfund.org%2Fnewsletter.html&frame=true
http://steeno.wordpress.com/2007/03/06/human-trafficing-and-slavery-statistics/
http://www.thestormproject.com/

Baleseti statisztikák

Egy kedves olvasó ajánlotta figyelmembe a Budapesti Piac online 03.21-i autós balesetekről szóló írását. Egyúttal a KSH vonatkozó adataiba/közleményibe* is belekukkantottam. Bár 2007-ben 2%-kal kevesebb közlekedési baleset történt hazánkban és a halálos kimenetelűek aránya 6%-kal kisebb, mégis meglehetősen elkeserítő adatokat közölnek :(((.

A főbb statisztikák:

• az elmúlt év során 1104-en haltak meg Magyarország útjain közlekedési balesetben
• ezen esetek 75%-ban nem használták a biztonsági övet
  
• a végzetes balesetek okai közt leggyakrabban a gyorshajtás szerepel, az ittasság az esetek 14%-ban játszott szerepet
• a halálos kimenetelű közlekedési balesetek 8%-a Budapesten történt, ez szám szerint 3952 eset, melyből 670 gyalogosok hibájából történt

A cikk beszámol arról is, hogy a rendőrség a zéró tolerancia jegyében az utóbbi hetekben 878 vezetői engedélyt vont be helyszínen. Ezzel kapcsolatban megemlítik, hogy 2007-ben 150 halálos kimenetelű közúti baleset okai közt szerepelt az alkohol, negyedük a fővárosban történt.
http://www.bppiac.hu/index.php?page=rovat_one&id=1077, 2008.03.27.

A lenti táblázatban a KSH ittas vezetésből adódó baleseti statisztikájának összefoglalója 2003-2007-re vonatkozólag. Nekem eszembe se jutott, hogy a kerékpárosok mekkora veszélyt jelenthetnek. Ebből kiderül, hogy a személygépkocsi vezetők után ők okozzák a legtöbb ittasságból eredő balesetet.

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/tabl2_05_06h.html (Ittasan okozott balesetek c. táblázat) alapján

*http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/ser/ser20712.pdf, 2008.03.27.

Külföldi befektetések Thaiföldön

A 2007-es év során a thai gazdaság padlóra került. 2006 őszén a thai hadsereg katonai puccsal döntötte meg a korrupcióval vádolt Thaksin Sinawatra miniszterelnök hatalmát. 2007 folyamán a katonai hunta volt hatalmon, mely kevésé törődött az ország gazdaságával. 2007 decemberében általános választásokat tartottak, melyet Thaksin korábbi Thai Rak Thai (Thaiok Szeretik a Thaiokat) pártjának utód pártja a PPP nyert. A politikai bizonytalanság elriasztotta a befektetőket és a helyzetet tovább súlyosbította a katonai vezetés számos befektető ellenes intézkedése. Az új kormány kiemelt céljai között szerepel, hogy Thaiföld visszanyerje a befektetők bizalmát. Az országnak erős versennyel kell számolnia e téren, mert amíg Sziámban kedvezőtlenebb lett a gazdasági környezet, addig a környező országok folyamatosan az invesztíció megkönnyítését célzó intézkedéseket hoznak.

A fentiek tudatában is sokkolóak a külföldi befektetésekről szoló hivatalos adatok. Mint a lenti táblázatból látható ezek összege egy év alatt (2006/2007) 1/20-ára redukálódott. A Thai Befektetési Bizottság februári hírlevele a 2006, 2007 és 2008 januári külföldi befektetésekről a következő adatokat közölte:

http://www.boi.go.th/english/download/publication_investment/83/February_08.pdf, 2008.03.24.