Fogyasztói vélemények, ajánlások jelentősége - infografika

A socialdialy.com számolt be a Social Media Link egy nem reprezentatív online felméréséről, melynek keretében  több mint 10000 közösségi oldal használót kérdeztek meg.
Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a válaszadók nagyságrendekkel jobban megbíznak a közösségi oldalakon olvasott termék- és márka ajánlásokban, mint bármilyen hagyományos felületen látott reklámban.

Néhány adat az infografikáról (ezen nem csak a Social Media Link saját kutatásának eredményei láthatók, de ezekre itt nem térek ki):

- A megkérdezettek 68 százaléka bízik a Facebookon olvasott ajánlásokban. Ez az arány blogoknál és a kereskedők weboldalain 63%, a Pinterestnél 56%, a YouTube-nál 51%, a Twitternél és a Google Plusnál pedig 41%.
- Legjobban a háztartási termékekkel, szépségápolással, elektronikai cikkekkel és éttermekkel kapcsolatos ajánlásokban bíznak.
- A válaszadók 78 százaléka azért osztotta meg a tapasztalatait online egy termékkel vagy egy szolgáltatással kapcsolatban, mert elégedett volt, 47% azért mert nem volt elégedett. 43% ezzel szeretett volna másoknak is segíteni, 46%, pedig azért írta meg tapasztalatait, mert szereti véleményét megosztani másokkal.
- A felmérésben résztvevők 77 százalékát nem akadályozza meg a vásárlásban, ha csak tíznél kevesebb visszajelzés született az adott termékkel kapcsolatban.
- A legtöbben a család és a közeli barátok ajánlására vásárolnak meg valamit, de a válaszadók 58 százalékára vannak hatással a szakértői cikkek, 54 százalékára a webshopokon olvasható visszajelzésekben, 42 százalékára a kevésbé közeli ismerősök véleménye, 39 százalékra a bloggerek ajánlásai, és 11 százalékra a celebeké.
- A válaszadók 40 százaléka a személyes történetek és tapasztalatok látja legszívesebben egy-egy termékről szóló beszámolóban, 34% értékeli a pro és kontra érvek listáját, 15% az értékelő skálákat (csillagokat).
- A megkérdezetteket nem különösen zavarja, ha a barát, családtag vagy blogger egy ajándékba kapott termék alapján alkotott véleményt (86% illetve76% mondta, hogy ez nem jelent gondot). A kérdezettek 68%-a azt sem bánja, ha egy barát vagy családtag pénzt kap a véleményéért, ugyanakkor a fizetett blogerekkel kapcsolatban már csak 45% nyilatkozott így.

Forrás: http://hu.socialdaily.com/articles/2013/12/11/infografika-megbizunk-a-kozossegi-oldalakon-olvasott-termekajanlasokban és http://socialmedialink.co/social-recommendation-index-infographic/

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Így vélekedik egy laikus a közvélemény-kutatásokról...

Véletlen akadtam a neten egy a "Lehet-e hinni a közvélemény-kutatásoknak?" címet viselő cikkre. Számomra teljesen elképesztő volt, amit olvastam, ugyanakkor tanulságos és elgondolkoztató - még akkor is ha egy bulvár oldalon található az iromány. Sajnos vannak, akik így vélekednek, sőt annyira hisznek saját tudásukban (jelen esetben helyesebb volna tudatlanságot említeni), hogy ezt a "nagyközönséggel" is megosztják...

Az írásból lentebb idézek, de akit teljes terjedelmében érdekel IDE kell, hogy kattintson (a korrekt forrásmegjelölés kedvéért a link szövegesen is: http://www.ricsajok.hu/hirek/belfold/lehet-e-hinni-a-kozvelemeny-kutatasoknak/).
Ennek oka a felhasználási feltételekben, keresendő, amelyből szintén muszáj idéznem:
"Az e kiszolgálón megtalálható oldalak kizárólag az ismeretszerzés megvalósíthatóságát szolgálják."

Itt tehát a szerző gondolatai:

"Közhely azt állítani, hogy a magyar a világ legmelankolikusabb embere. Természetes, ha valamely kutatáshoz ez az alapfeltevésünk, akkor ezt is fogjuk kihozni eredményként."

"Kezdjük ott, hogy nagyon sokféle kutatást végezhetünk. (...) Bárhogy is csináljuk, valószínűleg egyáltalán nem lesz a kutatási anyagunk reprezentatív (vagyis nem lesz minden korosztályból közel azonos számú emberről adat), ami már dönti valamerre a kutatás eredményét."

"Tehát nagyrészt kik fognak válaszolni? A személyes és a telefonos verziónál: nyugdíjasok, kismamák, munkanélküliek tehát, aki napközben ráér. Internetesnél viszont több lesz a fiatal, aki heccből, komolytalankodva tölti ki a kérdéssort. "

"Talán jobb is, ha véleményünket nem közvélemény-kutatásokra, hanem a magunk mindennapi tapasztalataira támaszkodva alkotjuk meg."

Hamarosan nyílik az ingyenes vásárlás Mekkája Budapesten

Úgy tűnik sokak álma valóra válik, legalábbis ami a vásárlást illeti. A Magyarországon ősszel nyitó Sample Central üzletében pénz nélkül lehet vásárolni, a fogyasztó a véleményével fizet.

A Sample Central nevű üzlethálózat Európában először Magyarországon vezeti be a tesztvásárlói modellt. Az ötlet Ausztráliából származik, az első ilyen üzlet Tokióban nyílt meg 2007-ben. A magyar üzlet kora ősszel a Gozsdu "A" Udvarban nyílik (VI. ker. Király u. 13.).

A koncepció alapja a "tryvertising" szóból ered (try-kipróbálni, advertising-reklámozni), ami gyakorlatban annyit tesz, hogy a fogyasztók a vásárlás előtt kipróbálhatják, használhatják az adott termékeket, tesztelhetik azokat. A tesztáruház modelljének célja kettős: egyrészt lehetővé teszi a fogyasztók számára a termékek vásárlás előtti kipróbálását és megismerését ingyen; másrészt a Sample Central segíti a termékfejlesztőket, tervezőket és a gyártókat abban, hogy azonnali visszajelzést kapjanak a fogyasztóktól, hogy olyan termékeket fejleszthessenek és forgalmazhassanak, amelyekre valódi igény van.

A modell arra épül, hogy az üzletbe regiszrált klubtagok egy előzetes regisztrációs díj (1490 Ft) és egy éves tagdíj (4990 Ft) fejében az üzletből hazavihetnek magukkal bizonyos mennyiségű (itt ötöt) terméket (kozmetikumok, kozmetikai és háztartási cikkek, csomagolt élelmiszerek, italok, műszaki cikkek, kütyük), otthon kipróbálhatják azokat és meg is tarthatják, azonban amíg nem töltik ki a termékekkel kapcsolatos online-kérdőíveket, addig nem mehetnek vissza a boltba - azaz a véleményükkel fizetnek a termékért. Ezen kívül a tagok korlátlanul kipróbálhatják az üzletben kiállított technikai innovációkat, szolgáltatásokat is, ebben az esetben az üzlettérben elhelyezett terminálokon rögtön kipróbálás után is kitölthető a termékhez kapcsolódó kérdőív.

A cég weboldalán lehetőség van előregisztrációra, és részletesen bemutatják a koncepciót.

A rendszert nem a vásárlók tartják fent (nincsenek is vásárlók), hanem azok a cégek, amelyek a teszttermékek bemutatásáért, kiállítóhelyért és az azonnali, valamint a Sample Central kérdőívein beérkező információkért fizetnek. Arra épül, hogy a gyártók, forgalmazók visszajelzést kapjanak egy termék várható sikerére, erősségeire és gyengéire vonatkozóan. Így a fogyasztó véleménye, igénye a termékfejlesztés részévé válhat.

A magyar tesztáruház üzleti partnerei egyelőre nem ismertek, de a franchise-rendszer más üzleteiben olyan cégek termékei jelennek meg, mint például a Procter & Gamble, az Avon, a Nestlé, a Nivea, a Sara Lee, az Unilever, a Johnson & Johnson, a Kraft vagy a Reckitt Benckiser.

A tesztáruházba előre kell helyet foglalni, akár minden nap fel lehet keresni az üzletet (ha van hely), de naponta csak egyszer. A külföldi tapasztalatok alapján a gyakorlat azt mutatja, hogy eleinte hetente egyszer, később viszont havonta egyszer látogatnak el a tagok az üzletbe. A tesztelők nem termékmintákat vihetnek magukkal, hanem a polcokra kihelyezett normál értékű és méretű termékeket, melyeket meg is tarthatnak, azokat nem kell visszaadniuk. Vannak olyan termékek is az üzletben, amelyeket csak helyi kipróbálásra szántak, ezek azonban egyértelműen jelölve vannak.

A választék kéthetente megújul, ciklusonként kb. 40 termék és szolgáltatás mutatkozik be.
Forrás: kerativ.hu, marketinginfo.hu, samplecentral.hu, facebook.com/samplecentral.hungary