Bruttó keresetek egyes ágazatokban (2014) - infografika

A bruttó keresetek átlagosan 3 százalékkal kúsztak feljebb 2014-ben. Az egyes ágazatokban rendre nőttek a fizetések, kivéve az amúgy is leggyengébben fizetett egészségügyi és szociális ellátást, ahol 5,4 százalékkal tovább apadt a járandóság. Az InfoTandem infografikája.

Forrás és további részletek: http://ado.hu/rovatok/munkaugyek/a-tobbsegnek-tobb-brutto-jutott-tavaly




Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

Nyomulnak az érintés nélküli kártyák - infografika

A hazai kibocsátású bankkártyák mezőnye minimálisan szűkült az első negyedévben, ám ezen belül az érintés nélküli fizetési funkciójú plasztiklapok száma 25 százalékos robbanás mutatkozott.

Csökkent a Magyarországon forgalomban lévő bankkártyák száma. A Magyar Nemzeti Bank kimutatásai szerint az idei első negyedév végén a bő 7,5 milliónyi betéti kártyánál 1 százalékos, a 1,3 millió darabot meghaladó hitelkártyáknál pedig 4 százalékos visszaesést jeleztek az adatok a 2013 végi helyzethez képest. A kártyák döntő többsége változatlanul banki kibocsátású, illetve lakossági.

Az internetes fizetések során használható virtuális kártyákból továbbra sincs túlságosan sok, 629 ezer darabos állományuk viszont 2 százalékkal nőtt. Igen gyors tempóban bővült viszont az érintés nélküli fizetési funkciójú (PayPass) plasztiklapok mezőnye: számuk 25 százalékkal ugrott meg, elérve a 2,2 milliót, így a közel 9 milliónyi fizetési kártyának immár az egynegyedét adják. Az InfoTandem infografikája.

Forrás és további részletek: http://ado.hu/rovatok/cegvilag/infografika-nyomulnak-az-erintes-nelkuli-kartyak#

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Nők bére Magyarországon - grafikon

Nők bére Magyarországon, 2010-2012

 Forrás: MTI

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

A válság nők helyzetére gyakorolt hatása

A gazdasági válság tovább növelte a férfiak és nők keresete közti különbséget, és megnehezítette a munka és magánélet közti egyensúly megteremtését - ez derül ki az Eurobarométer nemzetközi nőnap alkalmából készített felméréséből, amely a válság nők helyzetére gyakorolt hatását is elemzi. 

Az összes EU-s válaszadó is, és a magyar megkérdezettek is úgy érzik a válság a legnagyobb hatással a fiatal végzősök munkaerőpiacra való lépésére (nehézségek az első munkahely megtalálásában, elhúzódó tanulmányok) volt. A válaszlehetőségek közül maximum hármat jelölhettek meg a válaszadók. Az összes Európai Uniós állampolgár közül 46% választotta ezt, a magyarok közül ennél több: 57%. A legtöbben  Spanyolországban (68%), a legkevesebben Németországban (20%) vélekedtek így.

A második legtöbbször említett válasz a magyarok esetében a nem hivatalos és nem bejelentett munka volt (42%), az összes uniós lakosnak viszont csak 29%-a mondta, hogy a válságnak erre volt az egyik legnagyobb hatása. Az összes válaszadót tekintve a második leggyakrabban említett válasz a bizonytalan munka növekedése volt (42%), nálunk ezt 36% választotta.

A lista harmadik helyére az összes válaszadót és csak a magyarokat tekintve is, az a válasz került, hogy a válság miatt néhányan olyan munkahelyen dolgoznak, amely nem felel meg képzettségüknek (EU: 37%, Mo.: 38%). A legnagyobb arányban a litvánok osztják ezt a véleményt (52%), a legkisebb arányban a finnek (16%).

A legnagyobb különbség a magyar és az összes válaszadó véleményében a tekintetben mutatkozott, hogy a válság mennyire sújtotta a munka és a magánélet összeegyeztethetőségét. Hazánk lakosainak 30%-a véli úgy, hogy ez nehezebbé vált, az összes válaszadó körében ez az arány csupán 16%.

A megkérdezettek négy olyan területet jelölhettek meg, amelyet szerintük elsőbbségben kellene részesíteni a válságra tekintettel. Az összes válaszadó 2/3-a (66%), a magyaroknak 3/4-e (76%) véli úgy, hogy a legnagyobb hangsúlyt a munkanélküliség elleni harcra kellene fordítani. A legtöbben Litvániában értenek ezzel egyet (81%), a belgáknak viszont csak 55%-a vélekedik így.

A prioritási sorban második helyre került, mind az EU teljes lakosságánál, mind a magyaroknál az oktatásba és képzésbe való befektetés (mindkét esetben 42% választotta). Legtöbben Nagy-Britanniában és Észtországban (55%-55%) támogatják ezt, míg Görögországban és Szlovéniában a legkevesebben (28%-28%).

A teljes mintát nézve, az harmadik legfontosabb területnek az újításba és K+F tevékenységbe történő befektetés bizonyult (27%) említette, a magyarok ezt viszont kevésbé tartják lényegesnek, csak 16% említette. Ez a terület leginkább a spanyolok szívügye, 39% választotta.

Nálunk 26% mondta, hogy a vásárlóerőre, az infláció elleni harcra kellene koncentrálni, az összes uniós lakosnak 25% vélekedett így. Nálunk ez így a 3. legfontosabb terület lett holtversenyben a lakásüggyel, az EU egészét nézve pedig a negyedik legfontosabb.

Míg a lakásügyet hazánkban a válaszadók 26%-a jelölte meg a top prioritások között, az összes válaszadónak csak 16%-a.

A nemek közötti egyenlőtlenségek területén a vizsgáltak közül a három legfontosabbat jelölhették meg a kérdezettek. A férfiak és nők keresete közti különbséget (38%), a nők elleni erőszakot (34%) valamint, a nők munkájának és magánéletének nehéz összeegyeztethetőségét (34%) tartják legfontosabbnak az uniós polgárok. A fizetések közti különbséget a franciák, az osztrákok és a svédek sérelmezik leginkább (51% említette mindegyik ország esetében), a legkevésbé pedig a románok (23%). A nők elleni erőszakot a portugálok tartják a legfontosabbnak (52%), a lengyelek és a hollandok a legkevésbé (20%-20%). A nők munkájának és magánéletének nehéz összeegyeztethetőségét a németek kritizálják a leginkább (48%), a román válaszadók viszont ezt nem tartják fontos egyenlőtlenségnek (16%).

A felmérés során a kutatók rákérdeztek arra is, hogy a válaszadók szerint a nemek közötti egyenlőtlenség egyes területeit tekintve a válság melyek esetében rontott leginkább a helyzeten. (Ezúttal három választ jelölhettek meg a kérdezettek.)

Legsúlyosabb problémának az EU egészét tekintve, és Magyarországon is azt tartották a válaszadók, hogy a nők számára nehezebbé vált összeegyeztetni a magánéletet és a munkát (EU: 30%, Mo.: 35%). Az EU 27 országában szintén 30% említette, hogy érzi úgy, a válság miatt nőtt a férfiak és nők keresete közti különbség, nálunk 26% mondta ezt. Az EU-ban ez így a két leggyakrabban említett válasz egyike, Magyarországon viszont még két másik problémát is valamivel súlyosabbnak éreztek a válaszadók. A nők elleni erőszak romlását a magyarok 30%-a jelölte meg, a családon belüli felelősségek és feladatok egyenlőtlen eloszlásának romlását a nemek között 29%. Az EU egészét nézve ezek az arányok: 23% és 20%.

A 27 országban megkérdezett válaszadók szerint a munkaadók különböző tényezőket mérlegelnek az állásinterjún attól függően, hogy a jelentkező férfi vagy nő. Közel minden második ember (49%, Magyarországon 61%)  gondolja úgy, hogy női jelentkező esetén az számít a leginkább, hogy van-e gyermeke a pályázónak, míg 40% (Magyarországon 55%) szerint a férfiaknál elsősorban a szakmai tapasztalatot veszik figyelembe. Ezzel szemben a megkérdezetteknek csupán ötöde gondolta úgy, hogy a női jelentkezők esetében a szakmai tapasztalat lenne a legfontosabb szempont a döntésnél. 

Az, hogy egy nőnek van-e gyereke a csehek szerint számít a leginkább (62%), a románok szerint a legkevésbé (23%). A férfiak szakmai tapasztalata a ciprusiak szerint nyom a legtöbbet a latba (58%), a dánoknak viszont csak 32%-a gondolja ezt.

A munkahelyteremtést és munkahely megőrzést célzó vizsgált intézkedések közül ötből négyet (képzés, gyermekgondozási lehetőségek megfizethetősége és hozzáférhetősége, vállalkozás indításának támogatása) lényegesen hatékonyabbnak tart az uniós lakosság, mint a magyar. Egyedül a külföldi munkavállalás megkönnyítésének megítélésében nem különbözik erősen a két csoport véleménye.

A dolgozók rendszeres képzését a máltaiak közül tartják a legtöbben nagyon hatékonynak (81%). Ezt a legnegatívabban mi magyarok ítéljük meg, csupán a lakosság 19% gondolja nagyon hatékonynak. A magyarok véleménye jelentősen eltér a többiekétől, a második legkevésbé pozitívan vélekedő lengyeleknek is 30%-a mondta, hogy ezek a képzések nagyon hatékonyak.

A  gyermekgondozási lehetőségek jobb megfizethetőségét és könnyebb hozzáférhetőségét is a magyar lakosság találta a legkevésbé jó eszköznek, legjobbnak pedig a máltai lakosság. Mindkét esetben a magyarok 13%-a mondta, hogy ez nagyon hatékony. Az EU-s átlag 44%, illetve 45%. A könnyebb hozzáférhetőség esetében Magyarországon kívül egyetlen országban sem volt 20% alatti a nagyon hatékony választ adók aránya. 

A saját vállalkozás indítását legjobban az olaszok preferálják (69% szerint nagyon hatékony), legkevésbé pedig mi magyarok (14% szerint nagyon hatékony).

A külföldi munkavállalás megkönnyítésének hatékonyságát legpozitívabbnak a spanyolok ítélték (31% szerint nagyon hatékony), legnegatívabbnak a finnek (8% szerint nagyon hatékony).

A felmérés az Európai Unió 27 országában, összesen 25556 fő telefonos megkérdezésével készült 2013. február 4 és 7 között. Magyarországon 1005 lakost kérdeztek meg.

Forrás: http://www.europarl.europa.eu/pdf/eurobarometre/2013/femme/synth_en.pdf és http://www.europarl.europa.eu/pdf/eurobarometre/2013/femme/FL371%20Women%20and%20gender%20inequalities%20in%20the%20context%20of%20the%20crisis%20HU%20(HU).pdf

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

A pénzügyi szféra fizet a legjobban - infografika

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 221,2 ezer forint volt az elmúlt év első 11 hónapjában.  A családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset átlaga 142,9 ezer forint volt. Ezen belül a fizikaiak 99,8 ezret, a szellemi foglalkozásúak 188,6 ezret kaptak.
A főbb gazdasági ágakat tekintve, az átlagosan legjobban fizető pénzügyi szektor és a sereghajtónak számító szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat között több mint háromszoros a különbség. Az egészségügy és az agrárium szintén nagyon mostohán jövedelmez.
Az InfoTandem  infografikája.

Forrás: és további részletek: http://ado.hu/rovatok/munkaugyek/a-penzugyi-szfera-fizet-a-legjobban-infografika

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

Tanárok fizetése Európában

Bértábla szerinti éves minimum és maximum bruttó fizetések és átlagos tényleges éves bruttó fizetések a közoktatásban teljes munkaidőben foglalkoztatott, legmagasabb szintű képesítéssel rendelkező tanárok tekintetében, euró vásárlóerő-egységben (2011/12) 

: Nincs adat n.a. Nem értelmezhető

Országspecifikus megjegyzések  
Bulgária: A tanárokra vonatkozó alapszabályok csak a minimális alapfizetést határozzák meg, a maximálisat nem. A feltüntetett értékek tanítási tapasztalattal nem rendelkező, pályakezdő tanárokra vonatkoznak. 
Németország: A 2010/11 iskolaév adatai. 
Lengyelország: Az általános iskolai oktatásban a minimális és maximális tanári fizetés adatai a legalacsonyabb szintű szakmai képesítéssel rendelkező tanárok vonatkozásában szerepelnek. A tanárok hozzávetőlegesen 90%-a magasabb szintű képesítéssel rendelkezik, és ennek megfelelően magasabb díjazásban részesül. 
Norvégia: 4-5 éves alapképzésben részt vett tanárok.

Forrás: Eurydice, http://europa.eu/rapid/press-release_IP-12-1073_hu.htm

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

Néhány adat a nőkről - infografika

Ezúttal egy magyar grafikus, Morovián Luca infografikájára bukkantam a neten. A nőkkel kapcsolatban ábrázolt néhány adatot, íme:

Forrás: http://limlomdomb.blog.hu/2012/04/22/gorlpavor
  
Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

Nők és férfiak fizetése közötti különbség - infografika

Az OECD-országok közül csupán Szlovéniában (7%) és Spanyolországban (12%) kisebb 25–64 éves nők kereseti hátránya a férfiakhoz képest, mint hazánkban (15%).

Az átlag 22%, ettől messze elmarad a 39%-os leszakadást felmutató Dél-Korea, de például Csehország, Szlovákia, Észtország és az Egyesült Államok is a mínusz 27–30 %-os sávba esik.

 Infografika: InfoTandem

Forrás és további részletek: http://ado.hu/rovatok/munkaugyek/alig-keresnek-kevesebbet-a-nok-infografika

Egy jó ötlet: felmérés, úti tipp, infografika egyben

A MasterCard magyarországi oldalán bukkantam egy érdekességre - szerintem nagyon jó ötlet.

Egy online kérdőív segítségével gyűjtik be a magyar utazók tapasztalatait a bankkártyák külföldi használatáról, az eredményeket pedig infografikákon ábrázolják, így adva úti tippeket. Nem csak számszerű adatokat ábrázolnak, hanem a válaszadók egy-egy mondatát is idézik.
Tetszik az is, hogy gyorsan működik az alkalmazás, pillanatok alatt megtudtam nézni több országra vonatkozó eredményt.

Ami viszont sajnálatos, hogy a legtöbb - főleg Európán kívüli - országban csak kevés utazó járt (legalábbis olyan, aki a kérdőívet is kitöltötte), és sok helyről sajnos egyáltalán nincs infó. 
(Engem érdekeltek volna akár külföldi utazók tapasztalatai is, ezért a MasterCard néhány másik országbeli oldalát is megnéztem, de nem találtam hasonló funkciót - persze ettől még lehet, hogy máshol is fut a dolog, de biztos nem globális.)
A piros jelölők jelentik azt, hogy van már visszajelzés az adott országból, a fehéresek pedig, hogy még nincs.

Akár az oldalsávban, akár a térképen a minket érdeklő országra kattintva feljön egy kis ablak, ahol választhatunk, hogy megnézzük az eredményeket, vagy kitöltjük a kérdőívet.

Ízelítőnek néhány vélemény azokról az országokról ahol csak 1-1 vagy néhány utazó járt. Tehát olyan honfitársunk véleménye alapján, aki járt már:

•  a Seycelle-szigeteken: ide nyugodtan utazhatunk akár készpénz nélkül is, eldugott kis tengerparti éttermekben is lehet kártyával fizetni
• Jordániában: szinte csak a szállodákban fogadják el a kártyát, egy válaszadó  megjegyezte, hogy még a legnépszerűbb úti célnak számító Petrában sem lehetett az átszámítva 55 eurós belépőt kártyával fizetni
• Kelet-Timoron: ha valaki ide utazna, a bankkártyát akár otthon is hagyhatja, fizetni szinte egyáltalán nem lehet vele; a jó hír viszont, ha mégis visz magával és talál egy ATM-et, akkor abból dollárban vehet ki pénzt
• Indonéziában (Balin): bár sok helyen lehet fizetni kártyával, a legtöbb helyen 3% plusz költséget felszámítanak érte

Továbbá egy infografika az ausztriai bankkártya használatról. Az ábra 2012. augusztusában készült és 216 utazó válaszain alapul:

A britek szakszervezet pártiak

Az Angus Reid közvélemény-kutató a szakszervezetekről kérdezte a brit lakosokat. Többségük egyet ért azzal, hogy a szakszervezetek szükséges és fontos részei a társadalomnak és úgy vélik, képesek hatékonyan fellépni a dolgozók fizetésének és munkakörülményeinek érdekében.

A megkérdezettek 31%-a úgy véli a szakszervezeteknek túl nagy befolyása van Britanniában, 33% gondolja, hogy éppen megfelelő befolyással rendelkeznek, míg 21% úgy véli túl kevéssel.
A britek 2/3-a (67%) egyet ért azzal, hogy a szakszervezetek szükséges és fontos részei a társadalomnak és 64% úgy gondolja, hogy a szakszervezetek képesek hatékonyan fellépni a dolgozók fizetésének és munkakörülményeinek érdekében. (16% nem tudott vagy nem akart a kérdésre válaszolni.)
A kutatás során a válaszadókat megkérdezték nyolc szakszervezettel kapcsolatban, arról is, hogy vélekednek ezek sztrájkhoz való jogáról. A legtöbben (54%) a sürgősségi dolgozók (pl. mentősök) esetében mondták azt, hogy sosem lenne szabad sztrájkot hirdetniük, az egészségügyi dolgozók esetében 43% válaszolta ezt. Ugyanakkor a megkérdezettek 11 illetve 12%-a esetükben is úgy véli, hogy jogukban áll bármikor munkabeszüntetést hirdetni.

A reprezentatív kutatás 2010. október 27-28-án készült 2015 felnőtt megkérdezésével. 95%-os valószínűségi szint mellett a hibahatár maximum +/- 2,2%.

Fenti írásom eredetileg a zipp.hu-n jelent meg:

http://zipp.hu/kulfold/2010/11/07/a_britek_szakszervezet_partiak

2010.11.07.

200 millió gyermekmunkás – sokkoló adatok, megrázó képek

Bár a gyermekmunka világszerte tiltott, az ILO statisztikái szerint mégis több mint 200 millió kiskorú dolgozik rendszeresen.

A gyermekmunkával kapcsolatos adatok, statisztikák alapvetően becslésen alapulnak, de ha csak nagyságrendjüket tekintjük is sokkolóak:

• világszerte 215 millió gyermek dolgozik, több mint felük ázsiai
• 115 millió gyermek végez veszélyes munkát
• a gyerekek 60%-a a mezőgazdaságban dolgozik
• 8 millió gyereket rabszolgaként tartanak
• a legfejletlenebb országokban a gyermekek 30%-a dolgozik
• az arab államokban 13,4 millió gyermek, a teljes gyermek populáció 15%-a dolgozik
• a gyermekmunkások száma Ázsiában a legmagasabb, a 650 millió 5-14 éves gyermek 18,8%-a dolgozik
• 2001-es adatok szerint a világon 300000 gyermek szolgált valamilyen fegyveres egységnél

(Az ILO a munkaerőpiacon 12 éves kor alatt megjelenő minden gyermeket gyerekmunkásként tart számon, 18 éves kor alatt pedig a heti 14 óra feletti munkavállalást tekinti gyermekmunkának.)

A becslést nagymértékben nehezíti, hogy ezek az esetek, különösen a rabszolgaság nehezen felderíthető, rejtve marad. Az adós rabszolgaság a legelterjedtebb Ázsiában, ezen belül is Indiában. Több millió gyerek érintett a témában, becslések szerint például a bangladesi gyerekrabszolgák száma fél millió körül lehet.

A gyermekmunka legfőbb oka a szegénység. Ezen gyermekek többsége nem kap fizetést, vagy csak éhbérért dolgozik. Rendszerint nem járnak iskolába, anyagi és szellemi nyomorban élnek. Gyakori a kicsik megalázása, szexuális kihasználása is.

A gyermekek kihasználásának és az anyagi kiszolgáltatottságnak szomorú példája a kambodzsai turistalátványosságok környezetében élők esete.

Egy átlagos (iskolázatlan, vagy alacsonyan iskolázott, képzetlen, idegen nyelvet nem beszélő) felnőtt nagyságrendileg napi 1-2 dolláros fizetésre számíthat. Egy gyermek, aki turistáknak ad el különböző árukat (szuvenír, könyv, víz stb.), vagy koldul szezontól függően akár 10-20 dollárt is meg tud keresni naponta. Emiatt a szülők többsége nem dolgozik, viszont gyermekét pénzkeresésre kényszeríti. A különböző non-profit szervezetek tevékenységének köszönhetően, ezek a gyerekek tanulhatnak, de többnyire munka előtt vagy után, azt szüleik nem engedik, hogy csak iskolába járjanak.

Képválogatásunk:

Forrás: Flickr/LORD

Forrás: Flickr/AfghanistanMatters

Forrás: Flickr/Rahuldlucca

Forrás: Flickr/Photocapy

Forrás: Flickr/Julien Harneis

Forrás: Flickr/Aruifur Rahman

Forrás: Flickr/US Army Africa

Forrás: Flickr/One Village Initiative

Forrás: Flickr/hdptcar

Fenti írásom eredetileg a zipp.hu-n jelent meg:

http://zipp.hu/gazdasag/2010/06/12/200_millio_gyermekmunkas_sokkolo_adatok_megrazo_kepek

2010.06.12.