„Az átlagembereknek nincs fogalma a civil szféra működéséről, az
önkéntesekről, a működésükről. Jelenleg az iskolákban a közösségi szolgálat is negatívan
sült el, kötelező rossznak számít.” – vetette fel a Civilkomp Alapítvány
felmérésének egyik válaszadója.
A Civilkomp Alapítvány a Nemzeti
Együttműködési Alap támogatásával felmérést készített civil szervezetek
körében. A kutatás célja a civil
szervezetek marketingmenedzsment tevékenységének és e területen a képzéssel
történő fejlesztés lehetőségeinek feltérképezése volt.
Az online felmérés 2014. február
26 és március 14 között zajlott, összesen 95 szervezet válaszolta meg a
kérdéseket. Bár a felmérés kis mintán készült és nem reprezentatív, az
eredmények elgondolkoztató betekintés nyújtanak a szektor problémáiba. A kutatók
az eredmények kiértékelése során a számszerű adatok bemutatása mellett, a megkérdezettek
egy-egy jellemző, avagy érdekes válaszát is kiemelték.
A válaszadók a szektor legjellemzőbb nehézségei közt a következőket
említették: a civil szervezetek az alacsony társadalmi ismertséggel (és ezáltal
elfogadottsággal), a forráshiánnyal és a korrupcióval küzdenek. (Utóbbi alatt
értve akár a személyes kapcsolatok jelentőségét, vagy azokat a szervezeteket –
mint pl. „Gyermekrák alapítvány”-os eset – amelyek megtépázzák a civil szektor
hitelességét.)
A kutatás további eredményei közül néhány:
A válaszadók az általuk képviselt
civilszervezetek két legkritikusabb területének a szervezetük pénzügyi
teljesítményét és szervezeten belül rendelkezésre álló marketing- és
menedzsmenttudást tartják.
A nonprofit szféra képviselői úgy
vélik az átlagemberek civil szervezetekről alkotott véleménye közepes (10-ből
5,1-re értékelték). A felmérés során rákérdeztek arra is, hogy amennyiben a
válaszadók nem találják jónak a minősítést, mit gondolnak, hogyan lehetne ezen
változtatni. A válaszok közül néhány:
„Gyakran még azok az
emberek sem tudják mi az a civil szervezet, akik rendszeresen veszik igénybe
egy egyesület vagy alapítvány szolgáltatásait. Nem értik a civilség működését,
mozgató rugóit. Ha ezen lehetne változtatni, az sokat segítene.”
„Sokan valami bújtatott anyagi érdeket látnak
benne, és várnak is. Nem látják a különbséget egy egyesület és egy vállalat
között. Főleg az idősebb korosztály számára értelmezhetetlen a civil szektor. A
fiatalok közt nagy a kontraszthatás. Vannak olyanok, akiket nem érdekelnek a
társadalmi célú érdekek, és vannak olyanok is nagyon aktívak. Sajnos a
közönyösek képviselik a többséget (valószínű az otthonról hozott sztereotípiák
miatt).”
Egy nemzetközi példa:
„Angliában pl. STÁTUSZ
az önkéntes civilkedés – ilyen jelvény van:
"A királynő önkéntese”. Hasonlót kitalálhatnánk mi is, plusz a
médiában több ingyenes civil-tevékenység ismertető műsor kéne.”
Van, aki már saját, konkrét
példájukkal is előállt:
„Az átlagembereknek
nincs fogalma a civil szféra működéséről, az önkéntesekről, a működésükről.
Jelenleg az iskolákban a közösségi szolgálat is negatívan sült el, kötelező
rossznak számít. Mi jelenleg pozitív élményprogramokkal szeretnénk ezt
megfordítani.”
A kutatók egy kérdéssor
segítségével feltérképezték azt is, hogy a civil szervezetek képviselői szerint
melyek a civil szervezetek és a profitorientált gazdálkodók közötti
kapcsolatban a legnagyobb problémák (több választ is megjelölhettek a
válaszadók). Ezek alapján a „TOP3” probléma:
1.
A cégek nem látják saját érdekeiket a
támogatásban.
2. Néhány nem korrekt szervezet lejáratja az egész civil szférát.
3. A civil szférából hiányzik a profi marketing.
2. Néhány nem korrekt szervezet lejáratja az egész civil szférát.
3. A civil szférából hiányzik a profi marketing.
A kutatók összegzésükben
kiemelték: A felmérés eredményei megerősítették, hogy a szektor problémáinak
megoldásához szükség van egy olyan szervezetre, amely képes – többek közt - a
következő elvárásoknak megfelelni: a
civil szektor „mentorálása”, olyan fórumok szervezése, amely a civil
szervezetek nagyobb elfogadtatásához vezet, a képzés és továbbképzés
rendszeréhez az állami támogatásért lobbi-szerep felvállalása. Továbbá a
kutatás készítői megjegyezték, hogy – miképp a megkérdezettek közül is többen
megfogalmazták-, maguknak a civileknek is nagy szerepük és felelősségük van
saját helyzetük megváltoztatásában: ki kellene vetni maguk közül azokat, akik
csak visszaélnek mások jó szándékával, hiszékenységével, aktívabban kellene
hallatni a hangjukat, akarniuk kell a változtatást, a fejődést.
Az eredmények a Filantrópiamarketing konferencián kerültek bemutatásra, az esemény további előadásainak
prezentációi EZEN a linken érhetők el.
A Civilkomp Alapítvány szakmai irányításával a Magyar Marketing Szövetség
által létrehozott Marketing Akadémia közreműködésével a közeljövőben indul egy
marketing-, és menedzsmentképzés képzés civil szervezetek részére, mely az
elméleti megalapozások mellett hangsúlyosan a gyakorlati példákra koncentrál.
További részletek hamarosan a Magyar Marketing Szövetség és a Marketing Akadémia weboldalán.
Vajda Márta – Vasné Dr. Egri Magdolna – Danó Györgyi
