Mennyire elfogadóak a munkahelyükön egymással az emberek? - grafikon

A Gemius kutatásbán többek közt azt vizsgálta, mennyire elfogadóak a munkahelyükön egymással az emberek. A saját kollégáik által leginkább elutasított csoportok egyértelműen a romák és a - nemzetközi kutatások szerint a társadalom 5-8%-át kitevő - LMBTQ (meleg, leszbikus, biszexuális, transznemű és queer) emberek. Ezt a két csoportot választanák a legkevésbé munkatársuknak, beosztottjuknak vagy felettesüknek az emberek. A munkavállalók több, mint kétharmada nem fogadna el LMBTQ embert felettesnek (69%). Romát még ennél is kevesebben mindössze a munkavállalók negyede (24%), fogadná el. A munkavállalók több mint fele még a főnöke sem lenne LMBTQ (56%) vagy roma munkavállalónak (54%). 

Forrás: http://gemius.hu/hu/hirek/2014-07-04/01

A kutatás reprezentatív a 15 éven felüli magyarországi internetező közönségre. A minta nagysága 2500 fő. A kérdőívek gyűjtése CAWI pop-up módszerrel történt június 20-27. között.

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Nemek közti egyenlőség - interaktív térképpel

A World Economic Forum 2006 óta évente elkészíti a nemek közti egyenlőségről szóló tanulmányát (The Global Gender Gap Report). 2013-ban 136 országot vizsgáltak gazdasági, oktatási, egészségügyi és politikai jellemzőket figyelembe véve. A ranglista elkészítéséhez országonként megvizsgálták, hogy az egyes mutatók milyen értéket vesznek fel a nők és milyet a férfiak esetében. Ebből képeztek egy 0 és 1 közé eső pontszámot, ahol az 1-es jelenti a nemek közti teljes egyenlőséget, a 0 a teljes egyenlőtlenséget.

Az eredmények értelmezésekor figyelembe kell venni azt, hogy a vizsgálat nem tér ki arra, hogy az egyes országokban milyen minőségű életet élnek az emberek, kizárólag a nemek közti különbségekre fókuszál. A rangsort az egy-egy országra vonatkozó nemek közti különbségek határozzák meg (a rangsor elején azok az államok szerepelnek, ahol a legkisebbek a nők és férfiak közti rés vagy "szakadék", míg a végén azok, ahol a legnagyobbak).*

Az eredmények szerint a vizsgált országok többségében az évek folyamán valamelyest szűkült a nők és férfiak közti különbség, de ez a folyamat lassú. Magyarország esetében közel változatlanok maradtak a két nem közötti eltérések (az évek során kisebb ingadozások voltak tapasztalhatók, de nem lényegesek).

2013-ban - ahogy az elmúlt öt év mindegyikében - a nemek közti egyenlőség tekintetében Izland áll az élen. A skandináv országok mindegyike az élmezőnyben található. A TOP 10 ország:

1. Izland

2. Finnország

3. Norvégia

4. Svédország

5. Fülöp-szigetek

6. Írország

7. Új-Zéland

8. Dánia

9. Svájc

10. Nicaragua

Magyarország csupán a 87. helyre került a rangsorban, a maximálisan szerezhető 1 pontból 0,674-gyel. Az egyes területeken meglehetősen eltérő eredmények születtek. Az egészségügyi helyzetet jellemző mutató esetében a 34. helyen állunk, az oktatás, képzettség terén a 62. helyen, a gazdasági részvétel és lehetőségek terén a 68-on, míg a nők politikai szerepvállalását illetően (nők a parlamentben, női miniszterek, államfő) hazánk a 120. lett. Ez utóbbi eredményezi azt, hogy az összesített rangsorban a 87. helyre "csúszott" az ország.

Az elmúlt nyolc év pontszámait (nem rangsorát) tekintve, azt látható, hogy gazdaság, oktatás, egészségügy mutatói közel azonos szinten mozogtak (többnyire század eltérések), és míg a gazdaság területén a nők valamelyest hátrányban vannak (elsősorban eltérő fizetések és a vezető pozíciókban lévők alacsony aránya miatt), addig a másik két területen lényegében nincs különbség a nemek között. 

	gazdaság	oktatás	egészségügy	politika
2013	0,668	0,993	0,979	0,057
2012	0,659	0,992	0,979	0,057
2011	0,654	0,993	0,980	0,031
2010	0,689	0,990	0,978	0,031
2009	0,674	0,992	0,979	0,106
2008	0,669	0,993	0,979	0,106
2007	0,653	0,991	0,979	0,069
2006	0,640	0,991	0,979	0,069

Az alábbi interaktív térképen megtekinthető az összesített pontszám alapján kalkulált rangsor. Az egyes országokra kattintva a térkép alatt a négy fő vizsgált terület esetében elért pontszám és rangsor is látható.

A térkép "Explore the report" menüpontjára vagy IDE kattintva lehet elérni az egyes országokra vonatkozó részletes eredményeket (Country Profiles). Különösen érdekesek a további információk (Additional Data), amiket ugyan megadnak a tanulmányban, hogy minél jobban megismerhető legyen az adott ország, de a rangsor készítése során ezeket nem vették figyelembe - ilyen például a női nemi szervek megcsonkítása.

(* Megjegyzés: Személy szerint az összesített rangsort torznak tartom, például ahogy fentebb említettem hazánk nem éppen kimagasló helyezése alapvetően a nők politikai döntéshozatalban való alacsony szerepének köszönhető, ugyanakkor a nők megcsonkításának gyakorlata - ami meglátásom szerint mégiscsak az egyik legdurvább tényező a témában - nem befolyásolja az eredményeket.

Összességében tehát a rangsort a korlátok figyelembevételével kell vizsgálni, ugyanakkor a  részeredmények, indexek között lehet találni érdekességeket. )

 
Forrás: World Economic Forum: The Global Gender Gap Report 2013

Ld. még a témában:

Nemek közötti nyugdíjszakadék Európában - grafikon 

Nők bére Magyarországon - grafikon

Nők és férfiak fizetése közötti különbség - infografika

Nők a magyar parlamentben - grafikon

Nők foglalkoztatása: lemaradva az unióban - infografika

Nők a felsővezetők körében - infografika 

A válság nők helyzetére gyakorolt hatása 

Az európaiak véleménye a nemek közötti egyenlőségről a fejlődő országokban

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Homofóbia - infografika

Május 17-e homofóbiaellenes világnap volt. Ebből az alkalomból tette közzé az EU alapjogi ügynöksége azt a felmérést, amely 93 ezer megkérdezett leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személy véleménye alapján ad képet az őket ért diszkriminációról az EU 27 országában és Horvátországban. A főbb eredményeket egy infografikán mutatták be.

Forrás:„© Európai Unió, [2013] - EP”

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Faji diszkrimináció vizsgálata kísérlettel - Kit engednek ingyen utazni?

Egy rendkívül érdekes tanulmányra bukkantam a napokban. Az ausztráliai Queenslandban az IZA kutatóintézet egy kísérlet segítségével vizsgálta a faji diszkriminációt. Tulajdonképpen egyfajta próbavásárlást végeztek.

Az intézet különböző etnikumú képzett tesztelői Brisbane városában érvénytelen bérlettel szálltak fel a buszokra, majd arra kérték a sofőröket, hogy mivel nincs náluk pénz, de el kell jutniuk xy megállóig, hagy utazzanak ingyen.

(Itt a buszok elején lehet felszállni, a buszsofőrök mellett elhelyezett készüléken kell leolvastatni a bérletet - pontosabban kártyát -, illetve tőlük lehet venni jegyet. A kártyán megfelelő összegű pénznek kell lenni az utazáshoz. Amennyiben a leolvasáskor az egyenleg kevesebb a szükségesnél ezt fény és hangjelzés adja a buszvezető és az utazó tudtára.)

A tesztelők olyan megálló nevét mondták, ami kiindulópontjuktól kb. 2 km-re volt, hogy elkerüljék a túl kicsi vagy túl nagy távolság miatti visszautasítást. A próbavásárlók egy része a kísérlet során volt, hogy katonai egyenruhában szállt buszra, egyes esetekben pedig jobb anyagi helyzetet/társadalmi státuszt sugalló üzletember kinézetet öltöttek magukra. A többi esetben átlagos ruházatban végezték munkájukat (nadrág és póló).

A tesztelők nem ismerték a kutatás célját. Az eredményeken túl (felengedték-e őket a buszra vagy sem) fel kellett jegyezniük több paramétert is (pl. időpont, időjárás, buszvezető etnikuma/bőrszíne, sokan vagy kevesen utaznak a buszon, stb.). A kísérlet 2011 májusától 2012 júniusáig tartott.

A vizsgálat résztvevői összesen 1552 esetben próbáltak feljutni a buszokra - az esetek 64%-ában sikerrel tették ezt.

A felmérés rámutatott arra, hogy a buszsoförök diszkriminatívak a feketékkel és az indiaiakkal szemben. Az összes esetet vizsgálva, az eredmények:

A kutatás tapasztalatai szerint a buszvezetők - a feketéket kivéve -  engedékenyebbek voltak a velük azonos etnikumú/bőrszínű tesztelőkkel, továbbá a sofőrök nagyobb arányban engedték még az ingyenes utazást éjszaka és esős időben, valamint ha kevesebb utas volt a buszon. Mindent egybevetve - az utazók etnikumától függetlenül -, a fekete buszvezetők voltak a legmegengedőbbek, az indiaiak pedig a legkevésbé.

A katonai egyenruha viselése és az üzletember kinézet javította a feketék és az indiaiak esélyeit, de a fehérekkel szemben így is hátrányban maradtak. 

Az alábbiakban a megjelenés és az etnikum szerinti eredmények. (Megjegyzés: egyes esetekben az elemszámok alacsonyak voltak, a részletes statisztikai eredményeket ld. az eredeti tanulmányban.)

Forrás: Redzo Mujcic, Paul Frijters: Still Not Allowed on the Bus: It Matters If You’re Black or White!, 2013. március

A teljes tanulmány elérhető itt.

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n