A világ leggazdagabb országai (2014)

A Legatum Institute 2014-ben is - immár hatodik alkalommal - rangsorolta a világ országait (142 ország*) gazdagság és jólét alapján (2014 Legatum Prosperity Index™).

Az index képzéséhez hagyományos gazdasági mutatókat és a jólét különböző dimenzióit, az élettel való elégedettséget mérő szubjektív és objektív mutatókat is felhasználtak. Összesen 89 változót vettek figyelembe, melyek nyolc területet ölelnek fel. Ezek: gazdaság, vállalkozói környezet és lehetőségek, kormányzás, oktatás, egészségügy, biztonság (nemzetbiztonság és személyes biztonság), személyes szabadság, társadalmi tőke. A legtöbb mutató 2013-as, vagy 2012-es évre vonatkozik, ugyanakkor egyes esetekben - ha nem állt rendelkezésre frissebb - ennél régebbieket használnak.

*140 ország és két terület: Hongkong és Tajvan

A 2012-es és 2013-as eredményekről szóló bejegyzést ld. ITT (2012) és ITT (2013).

Az összesített eredményeket nézve 2014-ben az elmúlt 4 évhez hasonlóan Norvégia került az élre, a második hely ahogy tavaly is, most is Svájcé lett. A rangsor harmadik helyén Új-Zéland áll, 2013-ban az ötödik volt.

A teljes TOP 10-es lista (zárójelben a 2013-as helyezés):
1. Norvégia (1)
2. Svájc (2)
3. Új-Zéland (5)

4. Dánia (6)
5. Kanada (3)
6. Svédország (4)
7. Ausztrália (7)
8. Finnország (8)
9. Hollandia (9)
10. USA (11)

A lista végén szereplő országok:
133. Guinea
134. Sierra Leone
135. Haiti
136. Togo
137. Afganisztán
138. Jemen
139. Burundi
140. Kongói Demokratikus Köztársaság
141. Csád
142. Közép-afrikai Köztársaság   

Az oldalon közzé tett infografikák közül az alábbi a 2009 és 2014 közötti legjelentősebb rangsorbeli változásokat ábrázolja. (Azon országokat vették figyelembe, akik mindegyik évben szerepeltek a rangsorban - 32 olyan ország van, amelyek csak 2012-ben kerültek be a vizsgáltak közé.)

 Forrás:  2014 Legatum Prosperity Index™,  www.prosperity.com

Magyarország idén a 39. lett az összesített rangsorban (tavaly a 41. helyen állt, 2012-ben pedig a 39. helyen). A nyolc alindexet tekintve idén a legrosszabb eredmény a társadalmi tőke területén született, itt hazánk a 75. helyre került. (Ezt olyan változók alapján kalkulálták mint hogy az elmúlt hónapban  hányan adományoztak pénzt, önkénteskedtek, segítettek egy idegennek, gondolják úgy hogy a legtöbb emberben meglehet bízni, illetve hogy számíthatnak a barátaik, családtagjaik segítségére, továbbá hogy hányan házasak és hányan vettek rész valamilyen istentiszteleten az elmúlt héten. Ez utóbbi esetében mutatkozott a legnagyobb különbség a magyarok és a világ többi lakosa között, míg hazánkban ez az arány 19,6%, addig világszerte 49,2%. - Megjegyzendő, hogy itt Magyarországra vonatkozóan 2010-es adatot használnak.)

Szomszédaink (zárójelben a 2013-as helyezés):
Ausztria 15. (15)
Szlovénia 24. (24)
Szlovákia 35. (38)
Horvátország 50. (53)
Románia a 60. (55)
Ukrajna a 63. ( 64)
Szerbia a 77. (76)

Magyarországgal "egy súlycsoportban" lévő országok (+/- 5 helyezés):
34. Costa Rica
35. Szlovákia
36. Kuvait
37. Olaszország
38. Izrael
39. Magyarország
40. Ciprus
41. Panama
42. Litvánia
43. Trinidad és Tobago
44. Lettország
45. Malajzia

A Magyarországra vonatkozó eredmények közül néhány: 

A vállalkozásokat és a kormányzatot a magyarok 73,7%-a tartja korruptnak, míg globálisan 66,4%.
Nálunk az emberek 29,2%-a bízik a pénzintézetekben, az összes vizsgált országot tekintve 59,8%.

Azt, hogy az emberek képesek az országukban kemény munkával előrejutni nálunk a lakosság 50,0%-a gondolja, világszerte az emberek 80,5%-a.
A magyarok 14,4%-a gondolja azt, hogy a mostani időszak jó a munkakeresésre, míg világszerte az emberek 34,6%-a vélekedik így.
A magyarok 47,1%-a, míg a világ lakosainak 70,0%-a tartja úgy, hogy ahol él, ott érdemes vállalkozásba kezdeni. - Megjegyzendő, hogy itt Magyarországra vonatkozóan 2010-es adatot használnak.

Az egészséggel kapcsolatos változók esetében 17-ből 14-ben jobban teljesített Magyarország, mint a világátlag. Amiben rosszabbak a magyar eredmények: nálunk a lakosság 28,3%-a nyilatkozott úgy, hogy van egészségügyi problémája, a globális átlag 23,9%. A magyarok 65,8%-a elégedett egészségi állapotával, míg világszerte 78,2%, továbbá arra a kérdésre, hogy tegnap kipihentnek érezte-e magát a megkérdezett, nálunk a válaszadók 58,0%-a válaszolt igennel, világszerte 66,7%.

További részletek hazánkról ITT, illetve INNEN letölthető (angolul).

A prosperity.com oldalon még számos lehetőség van az adatok megjelenítésére, ezekből néhány:

ERRE a linkre kattintva egy interaktív táblához jutunk, ahol megválaszthatjuk, hogy melyik év főbb eredményeire vagyunk kíváncsiak, továbbá lehetőség van összesített eredmények, és az egyes alindexek eredményeinek megtekintésére is. Az opciók között szerepel még, hogy növekvő, vagy csökkenő sorrendben kérjük-e az adatokat, illetve, hogy a rangsorlista melyik részére vagyunk kíváncsiak.

Forrás:  2014 Legatum Prosperity Index™,  www.prosperity.com

ERRE a linkre kattintva egy szintén interaktív táblához jutunk, ahol az országok rangsorát különböző beállítások mellett tekinthetjük meg: súlyozhatjuk az egyes indexeket, megtekinthetjük az egyes mutatók értékeit is, nem csak a rangsorban elért helyezést, illetve az országokat több féle csoportosításban is (politikai, regionális, ranglista melyik része) vizsgálhatjuk.
Pl. látszik, hogy ha Magyarország esetében a legrosszabb eredményt, a társadalmi tőkét egyáltalán nem vennénk figyelembe, akkor is csak a 38. helyre kerülne.

Forrás:  2014 Legatum Prosperity Index™,  www.prosperity.com

A teljes tanulmány pdf formátumban ITT tölthető le.

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

A leginnovatívabb országok az EU-ban (2014)

Az Európai Unió fokozatosan áthidalja az innovációs szakadékot, amely közte és Egyesült Államok és Japán között fennáll. Az uniós tagállamok teljesítményében mutatkozó különbségek azonban továbbra is igen szembetűnőek, és csak lassan fogyatkoznak. Az innovációs szakadék regionális szinten még jelentősebb: az uniós régiók csaknem ötöde esetében romlott az innovációs teljesítmény. Ezek az Innovatív Unió 2014. évi kutatási és innovációs eredménytáblájának és a 2014. évi regionális innovációs eredménytáblának a legfontosabb megállapításai. Az Európai Unión belüli rangsor összességében viszonylag állandó: Svédország áll az élen, majd Dánia, Németország és Finnország következik. E négy országban valósul meg a legtöbb befektetés a kutatásba és az innovációba. Az előző évekhez képest Portugália, Észtország és Lettország fejlődött a legtöbbet. 

Az Innovatív Unió 2014. évi eredménytáblája a következő négy csoportba sorolja a tagállamokat:

• Dánia (DK), Finnország (FI), Németország (DE) és Svédország (SE) alkotja a „vezető innovátorok” csoportját. Náluk az innovációs mutatók jóval meghaladják az uniós átlagot. 
• A „követő innovátorok” csoportjába tartozik Ausztria (AT), Belgium (BE), Ciprus (CY), az Egyesült Királyság (UK), Észtország (EE), Franciaország (FR), Hollandia (NL), Írország (IE), Luxemburg (LU) és Szlovénia (SI).Ezekben az országokban az innovációs teljesítmény meghaladja az uniós átlagot, vagy közel azonos vele.
• A Cseh Köztársaság (CZ), Görögország (EL), Horvátország (HR), Lengyelország (PL), Litvánia (LT), Magyarország (HU), Málta (MT), Olaszország (IT), Portugália (PT), Spanyolország (ES) és Szlovákia (SK)innovációs mutatói az uniós átlag alatt vannak. Ezek az országok „mérsékelt innovátoroknak” nevezhetők.
• Bulgária (BG), Lettország (LV) és Románia (RO) a „lemaradó innovátorok” csoportjába tartoznak:teljesítményük jóval az uniós átlag alatt van.”

Ábra: Az EU tagállamainak innovációs teljesítménye

Az innovációs eredménytábla háttere

Az Innovatív Unió 2014. évi eredménytáblája jelenleg 25 mutató felhasználásával készül. Ezek három fő kategóriát különítenek el:

Potenciál, vagyis az innovációt lehetővé tevő legfontosabb tényezők (emberi erőforrások, nyitott, kiváló és vonzó kutatási rendszerek, valamint finanszírozás és támogatás).

Vállalati tevékenységek: az európai vállalatok innovációs tevékenységeinek mértékét jelző mutatók (vállalati beruházások, kapcsolatépítés és vállalkozó szellem, szellemi tulajdon).

Eredmények: a gazdaság egészére gyakorolt jótékony hatásokat jelző mutatók (innovátorok, gazdasági hatások).

Az Innovatív Unió 2014. évi eredménytábláját bemutató jelentés teljes terjedelmében EZEN a linknen érhető el

A 28 tagállam és más európai országok innovációs teljesítményének országonkénti összefoglalása a következő dokumentumban olvasható: MEMO/14/140

Forrás: European Union

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Nemek közti egyenlőség - interaktív térképpel

A World Economic Forum 2006 óta évente elkészíti a nemek közti egyenlőségről szóló tanulmányát (The Global Gender Gap Report). 2013-ban 136 országot vizsgáltak gazdasági, oktatási, egészségügyi és politikai jellemzőket figyelembe véve. A ranglista elkészítéséhez országonként megvizsgálták, hogy az egyes mutatók milyen értéket vesznek fel a nők és milyet a férfiak esetében. Ebből képeztek egy 0 és 1 közé eső pontszámot, ahol az 1-es jelenti a nemek közti teljes egyenlőséget, a 0 a teljes egyenlőtlenséget.

Az eredmények értelmezésekor figyelembe kell venni azt, hogy a vizsgálat nem tér ki arra, hogy az egyes országokban milyen minőségű életet élnek az emberek, kizárólag a nemek közti különbségekre fókuszál. A rangsort az egy-egy országra vonatkozó nemek közti különbségek határozzák meg (a rangsor elején azok az államok szerepelnek, ahol a legkisebbek a nők és férfiak közti rés vagy "szakadék", míg a végén azok, ahol a legnagyobbak).*

Az eredmények szerint a vizsgált országok többségében az évek folyamán valamelyest szűkült a nők és férfiak közti különbség, de ez a folyamat lassú. Magyarország esetében közel változatlanok maradtak a két nem közötti eltérések (az évek során kisebb ingadozások voltak tapasztalhatók, de nem lényegesek).

2013-ban - ahogy az elmúlt öt év mindegyikében - a nemek közti egyenlőség tekintetében Izland áll az élen. A skandináv országok mindegyike az élmezőnyben található. A TOP 10 ország:

1. Izland

2. Finnország

3. Norvégia

4. Svédország

5. Fülöp-szigetek

6. Írország

7. Új-Zéland

8. Dánia

9. Svájc

10. Nicaragua

Magyarország csupán a 87. helyre került a rangsorban, a maximálisan szerezhető 1 pontból 0,674-gyel. Az egyes területeken meglehetősen eltérő eredmények születtek. Az egészségügyi helyzetet jellemző mutató esetében a 34. helyen állunk, az oktatás, képzettség terén a 62. helyen, a gazdasági részvétel és lehetőségek terén a 68-on, míg a nők politikai szerepvállalását illetően (nők a parlamentben, női miniszterek, államfő) hazánk a 120. lett. Ez utóbbi eredményezi azt, hogy az összesített rangsorban a 87. helyre "csúszott" az ország.

Az elmúlt nyolc év pontszámait (nem rangsorát) tekintve, azt látható, hogy gazdaság, oktatás, egészségügy mutatói közel azonos szinten mozogtak (többnyire század eltérések), és míg a gazdaság területén a nők valamelyest hátrányban vannak (elsősorban eltérő fizetések és a vezető pozíciókban lévők alacsony aránya miatt), addig a másik két területen lényegében nincs különbség a nemek között. 

	gazdaság	oktatás	egészségügy	politika
2013	0,668	0,993	0,979	0,057
2012	0,659	0,992	0,979	0,057
2011	0,654	0,993	0,980	0,031
2010	0,689	0,990	0,978	0,031
2009	0,674	0,992	0,979	0,106
2008	0,669	0,993	0,979	0,106
2007	0,653	0,991	0,979	0,069
2006	0,640	0,991	0,979	0,069

Az alábbi interaktív térképen megtekinthető az összesített pontszám alapján kalkulált rangsor. Az egyes országokra kattintva a térkép alatt a négy fő vizsgált terület esetében elért pontszám és rangsor is látható.

A térkép "Explore the report" menüpontjára vagy IDE kattintva lehet elérni az egyes országokra vonatkozó részletes eredményeket (Country Profiles). Különösen érdekesek a további információk (Additional Data), amiket ugyan megadnak a tanulmányban, hogy minél jobban megismerhető legyen az adott ország, de a rangsor készítése során ezeket nem vették figyelembe - ilyen például a női nemi szervek megcsonkítása.

(* Megjegyzés: Személy szerint az összesített rangsort torznak tartom, például ahogy fentebb említettem hazánk nem éppen kimagasló helyezése alapvetően a nők politikai döntéshozatalban való alacsony szerepének köszönhető, ugyanakkor a nők megcsonkításának gyakorlata - ami meglátásom szerint mégiscsak az egyik legdurvább tényező a témában - nem befolyásolja az eredményeket.

Összességében tehát a rangsort a korlátok figyelembevételével kell vizsgálni, ugyanakkor a  részeredmények, indexek között lehet találni érdekességeket. )

 
Forrás: World Economic Forum: The Global Gender Gap Report 2013

Ld. még a témában:

Nemek közötti nyugdíjszakadék Európában - grafikon 

Nők bére Magyarországon - grafikon

Nők és férfiak fizetése közötti különbség - infografika

Nők a magyar parlamentben - grafikon

Nők foglalkoztatása: lemaradva az unióban - infografika

Nők a felsővezetők körében - infografika 

A válság nők helyzetére gyakorolt hatása 

Az európaiak véleménye a nemek közötti egyenlőségről a fejlődő országokban

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

A világ legdrágább irodapiacai - infografika

Az alábbi infografikán az a 12 város található, ahol legdrágább irodát bérelni. Az árakat egy évre vetítve négyzetlabanként USD-ben adták meg. 

(1 négyzetláb =  négyzetméter 0,09 ill. 1 négyzetméter = 10,76 négyzetláb)

 

Forrás: http://i1156.photobucket.com/albums/p569/ksershon/CORPORATE/WorldsmostexpensiveofficelocationsV2.jpg

Néhány megjegyzés az adatokkal kapcsolatban:
- Az elemzés során, nem a városok egész területét vették figyelembe, csak a prémium irodaterületeket.
- Csak az érett piacokat vették számításba. Olyan helyeket, ahol valamilyen jelentős piactorzító hatás miatt magasak az árak, nem vontak be a vizsgálatba. A legszélsőségesebb példa Luanda Angolában, ahol akár 200 USD/négyzetláb/év bérleti díjat kérnek egy irodáért (arról, hogy ennek mi az oka, ITT olvasható egy cikk - magyarul).
- A legdrágább irodahelyek vállalati bérlői rendszerint a következő körökből kerülnek ki: ügyvédi és tanácsadó cégek, kockázatitőke-befektetők, bankok, fedezeti alapok, más pénzügyi-szolgáltató cégek.

További részletek: http://www.linkedin.com/today/post/article/20131017185057-271976344-paying-the-rent-the-world-s-12-most-expensive-office-locations

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

A világ leggazdagabb országai (2013)

A 2014-es eredményeket ld. ITT.   

A Legatum Institute 2013-ban is (ez az ötödik alkalom) rangsorolta a világ országait (142 ország*) gazdagság és jólét alapján (2013 Legatum Prosperity Index™).
A 2012-es eredményekről szóló bejegyzést ld. ITT.
Az index képzéséhez hagyományos gazdasági mutatókat és a jólét különböző dimenzióit, az élettel való elégedettséget mérő szubjektív és objektív mutatókat is felhasználtak. (A legtöbb számításba vett adat 2012-es vagy 2011-es.) A rangsorhoz összesen 89 változót vettek figyelembe, melyek nyolc területet ölelnek fel. Ezek: gazdaság, vállalkozói környezet és lehetőségek, kormányzás, oktatás, egészségügy, biztonság (nemzetbiztonság és személyes biztonság), személyes szabadság, társadalmi tőke.

*140 ország és két terület: Hongkong és Tajvan

Az összesített eredményeket nézve: 2013-ban, ahogy az elmúlt 3 évben is Norvégia került az élre. A második hely Svájcé lett, az alpesi ország 2012-ben még a kilencedik volt. A rangsor harmadik helyén Kanada áll, 2012-ben a hatodik volt. A TOP 10-be még a következő országok kerültek (zárójelben a 2012-es helyezés):
4. Svédország (3)
5. Új-Zéland (5)
6. Dánia (2)
7. Ausztrália (4)
8. Finnország (7)
9. Hollandia (8)
10. Luxemburg (11)

A legszegényebb országok:
133. Angola
134. Haiti
135. Guinea
136. Jemen
137. Togo
138. Burundi
139. Afganisztán
140. Kongói Demokratikus Köztársaság
141. Közép-afrikai Köztársaság
142. Csád

Magyarország idén a 41. lett az összesített rangsorban, tavaly a 39. helyen állt. A nyolc alindexet tekintve a legrosszabb eredmény a gazdaság területén született, itt hazánk a 83. helyre került.

Szomszédaink közül Ausztria a világ 15. leggazdagabb országa (2012-ben a 16. volt), Szlovénia ahogy 2012-ben, úgy most is a 24 helyen áll. Ebben az évben is jobb eredményt el hazánknál Szlovákia, a lista 38. helyén áll, de tavalyhoz képest két helyet visszacsúszott. Horvátország is rontott az idén, az 53. helyre került, 2012-ben az 50. volt. A többi szomszédos ország néhány helyett előrelépett a rangsorban: Románia az 55. (2012: 60.), Ukrajna a 64. (2012: 71.), Szerbia a 76. (2012: 79.).
2013-ben négy dél- illetve közép-amerikai ország is jobb eredményt ért Magyarországánál: Uruguay a 30. (2012:31.), Costa Rica a 31. (2012: 37.), Chile a 35. (2012: 34.), Panama a 40. (2012: 42.).

Magyarországgal "egy súlycsoportban" lévő országok (+/- 5 helyezés):

36. Észtország

37. Ciprus

38. Szlovákia

39. Izrael

40. Panama

41. Magyarország

42. Trinidad és Tobago

43. Litvánia

44. Malajzia

45. Argentína

46. Brazília

A Magyarországra vonatkozó eredmények közül néhány:

Nálunk a lakosság 40,5%-a elégedett az életszínvonalával, a globális átlag 58,2%.
A magyarok 47,1%-a, míg a világ lakosainak 70,0%-a tartja úgy, hogy ahol él, ott érdemes vállalkozásba kezdeni, a munkával kapcsolatban pedig nálunk 7,1%-a véli azt, hogy a jelenlegi egy jó időszak munkát találni, világszerte 33,8%.
Azt, hogy az emberek képesek az országukban kemény munkával előrejutni nálunk a lakosság 28,8%-a gondolja, világszerte az emberek 81,0%-a.
A vállalkozásokat és a kormányzatot a magyarok 81,9%-a tartja korruptnak, míg globálisan 67,3%.
Hazánkban egy általános iskolai tanárra 10,5 diák jut, a globális átlag 25,2.
A kórházi ágyak számát tekintve itthon ezer emberre 7,2 jut; világszerte átlagosan 3,1.
Arra a kérdésre, hogy tegnap kipihentnek érezte-e magát a megkérdezett, nálunk a válaszadók 47,9%-a válaszolt igennel, világszerte 67,5%.
A magyarok 71,0%-a véli úgy, hogy az a hely ahol él, az faji vagy etnikai kisebbséghez tartozók számára jó hely, a globális átlag 68,0%. A bevándorlók esetében ugyanerre a kérdésre a magyarok 67,5%-a válaszolt igennel, míg világszerte 65,0%.
Az adatfelvételt megelőző egy hónapban a magyarok 21,4%-a adományozott pénzt jótékony célra, 9,6%-a önkénteskedett, és 52,5%-a segített idegen személynek. Világszerte az emberek 28,3%-a adományozott pénzt, 20,1%-a önkénteskedett és 47,9%-a segített idegennek.
Az adatfelvételt megelőző hét napban a magyarok 19,6%-a vett részt istentiszteleten vagy vallási szertartáson, világszerte az emberek 49,2%-a.

További néhány érdekesség:

A globális jólétet tekintve 2013-ban 2009-cel összevetve az összes alindex növekedett.

Az összesített eredményt tekintve Nagy-Britannia a 2012-es 13. helyről a 16-ra esett vissza.

A gazdaságot leíró alindexet tekintve 2009 óta négy ázsiai ország került a TOP20-ba, míg öt európai kikerült belőle. Ázsiai országok a TOP 20-ban 2013-ban: Szingapúr 3., Japán 5., Kína a 7.,  Malajzia 8., Thaiföld a 12. ,Tajvan a 16., Hongkong 18., Dél-Korea a 19. 

A latin-amerikai és karibi országok gazdasági teljesítménye (átlagos pontszám) 2013-ban először meghaladta a globális átlagot.

Az USA 2009 óta 11 helyett esett a gazdasági alindex rangsorában, jelenleg a 24. helyen áll.

A személyes szabadságot leíró index esetében a legrosszabbul teljesítő 15 ország közül 8 a MENA (Közel-Kelet és Észak-Afrika) régióban található.

A vállalkozói környezet és lehetőségek rangsorában az első tíz helyből kilencet európai országok foglalnak el (a 10. Hongkong). 

Az egészségügyet leíró index általánosságban minden évben növekedett 2009 óta. Mindössze hat ország esetében alacsonyabb ez az index, mint öt évvel ezelőtt, ezek: Szíria, Ukrajna, Guatemala, Szudán, Fülöp-Szigetek és Izrael.

További részletek a prosperity.com oldalon:

Az oldalon számos opció van az eredmények különböző módon való megtekintésére, ezekből néhányat emeltem ki.

Az alábbi linkre kattintva egy interaktív táblához jutunk, ahol megválaszthatjuk, hogy melyik év főbb eredményeire vagyunk kíváncsiak, továbbá lehetőség van összesített eredmények, és az egyes alindexek eredményeinek megtekintésére is. Az opciók között szerepel még, hogy növekvő, vagy csökkenő sorrendben kérjük-e az adatokat, illetve, hogy a ragsorlista melyik részére vagyunk kíváncsiak.

Forrás: 2013 Legatum Prosperity Index™, prosperity.com

Az eredmények megtekinthető egy interaktív térképen is:

Forrás: 2013 Legatum Prosperity Index™, prosperity.com

Továbbá az adatok különböző ábrázolására van lehetőség még itt is: http://www.prosperity.com/#!/explore-data

pl.: 

 Forrás: 2013 Legatum Prosperity Index™, prosperity.com

A teljes tanulmány itt érhető el: 

http://media.prosperity.com/2013/pdf/publications/PI2013Brochure_WEB.pdf

A Magyarországra vonatkozó eredmények itt: http://www.prosperity.com/#!/country/HUN, illetve pdf formátumban itt: http://media.prosperity.com/2013/pdf/country_profiles/HUN.pdf.

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Megyék vásárlóereje - grafikon

A GfK Vásárlóerő tanulmányának 2013. évi adatai szerint a 19 magyarországi megyét a fővárossal együtt vizsgálva csupán hat megye vásárlóereje haladja meg az egy főre jutó országos átlagot, amelyet leginkább Veszprém megye reprezentálja- itt az egy főre jutó elméletileg elkölthető jövedelem átlagosan 5.007 euró. A megyék rangsorát vezető Budapest egy főre jutó 6.520 eurós vásárlóereje 30 százalékkal magasabb, mint a nemzeti átlag.

A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve bármilyen állami juttatást). A GfK Vásárlóerő tanulmány megmutatja az éves egy főre jutó vásárlóerő értékét euróban, illetve index értékben. A GfK Vásárlóerő értékei megfelelnek a rendelkezésre álló nominál jövedelmi értékeknek, azaz nem követik az inflációt és a regionális árkülönbségeket sem tükrözik.

A számítás alapjául a személyi jövedelemadó-bevallásból származó adatok, a társadalmi transzferekkel kapcsolatos statisztikák és a gazdasági intézetek előrejelzései szolgálnak. A totál vásárlóerő értékei azt az elméletileg elkölthető jövedelmet tükrözik, amelyet a lakosság fogyasztásra, illetve a állandó havi kiadásokra fordít, úgymint lakbér, közműdíjak, jelzáloghitel, magánnyugdíj-pénztári befizetés és egészségbiztosítás, továbbá rekreáció, illetve közlekedés.

Forrás: http://www.gfk.hu/pressreleases/press_releases/articles/011213/index.hu.html

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Legtöbb rendőrrel rendelkező TOP10 ország

A Statista grafikonján a lakosság számhoz viszonyítva legnagyobb rendőri állománnyal rendelkező 10 ország látható. Az adatokat 100000 lakosra jutó rendőrök számában adták meg. 

(Rendőr: olyan állami szervnél dolgozó személyek, akik feladata a bűnözés megelőzése, felderítése, kivizsgálása és a feltételezett bűnözők elfogása.)

You will find more statistics at Statista
Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Katonai kiadásokra legtöbbet fordító országok - grafikon

A Statista grafikonján az a 15 ország látható, ahol 2012-ben a legmagasabbak voltak a katonai kiadások (az összegek milliárd amerikai dollárban). 

Az élen az Egyesült Államok áll. 2012-ben a katonai és védelmi kiadásai 682 milliárd dollárt tettek ki, ami több, mint a következő 10 ország katonai kiadásainak együttes összege. A globális katonai kiadások 2012-ben -1998 óta első alkalommal  - 0,5 százalékkal csökkentek.

You will find more statistics at Statista
* becsült érték 

Forrás: http://www.statista.com/statistics/157935/countries-with-the-highest-military-spending/

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Legértékesebb üdítőital márkák - grafikon

A Statista grafikonján a világ 15 legértékesebb gyorséttermi márkája látható (2013-ban). A rangsort a Millward Brown készítette.


You will find more statistics at Statista

A világ legértékesebb márkáit rangsoroló kutatást a WPP csoport megrendelésére a Millward Brown piackutató cég készíti. 2013-ban nyolcadik alkalommal publikálják az eredményeket. Ez az egyetlen olyan márkarangsor, amely a pénzügyi eredményeken kívül a fogyasztói véleményeket is figyelembe veszi. A fogyasztói kutatások során több mint kétmillió vásárlót kérdeznek meg 14 kategóriában. (MTI)

Lásd még:  Legértékesebb márkák - grafiko

  
Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Melyik országokban a legalacsonyabb az infláció? - grafikon

A Statista grafikonján az a húsz ország látható, melyekben a legalacsonyabb volt az infláció 2012-ben.

You will find more statistics at Statista
 
Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Melyik országokban a legmagasabb az infláció? - grafikon

A Statista grafikonján az a húsz ország látható, melyekben a legmagasabb volt az infláció 2012-ben.

You will find more statistics at Statista

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Legértékesebb gyorséttermi márkák - grafikon

A Statista grafikonján a világ 10 legértékesebb gyorséttermi márkája látható (2013-ban). A rangsort a Millward Brown készítette.


You will find more statistics at Statista


A világ legértékesebb márkáit rangsoroló kutatást a WPP csoport megrendelésére a Millward Brown piackutató cég készíti. 2013-ban nyolcadik alkalommal publikálják az eredményeket. Ez az egyetlen olyan márkarangsor, amely a pénzügyi eredményeken kívül a fogyasztói véleményeket is figyelembe veszi. A fogyasztói kutatások során több mint kétmillió vásárlót kérdeznek meg 14 kategóriában. (MTI)

Lásd még:  Legértékesebb márkák - grafikon


Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Az anyák helyzete a világon - grafikon

 Az anyák helyzete a világon (2013)

Forrás: MTI

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Legértékesebb márkák - grafikon

A Statista grafikonján a Millward Brown által 2013-ban legértékesebbnek talált 10 márka látható.


You will find more statistics at Statista

A világ legértékesebb márkáit rangsoroló kutatást a WPP csoport megrendelésére a Millward Brown piackutató cég készíti. 2013-ban nyolcadik alkalommal publikálják az eredményeket. Ez az egyetlen olyan márkarangsor, amely a pénzügyi eredményeken kívül a fogyasztói véleményeket is figyelembe veszi. A fogyasztói kutatások során több mint kétmillió vásárlót kérdeznek meg 14 kategóriában. (MTI)

 
Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

World Hunger Index 2012 - grafikon

A Statista grafikonján a világon az éhezés és alultápláltság szempontjából leginkább érintett országok láthatók (2012-ben).


You will find more statistics at Statista

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Gyermekek jólléte a világ fejlett országaiban

Az UNICEF 2013. évi kutatási jelentése átfogó képet ad a világ legfejlettebb országaiban élő gyermekek jóllétéről. A világ 29 leggazdagabb országában élő gyermekek jóllétét, 5 különböző dimenzióban (26 indikátor segítségével) mutatja meg a jelentés. 

A tanulmány az OECD és/vagy EU tagállamokat vizsgálta.  Megfelelő és elérhető adatok hiányában az elemzésből kimaradt Ausztrália, Bulgária, Chile, Ciprus, Dél-Korea, Izrael, Japán, Málta, Mexikó, Törökország és Új-Zéland vizsgálata.

Az öt dimenzió:

1) a gyermekszegénység és nélkülözés,

2) a gyermekek egészségét és biztonságát befolyásoló tényezők,

3) oktatás,

4) a gyermekek életmódja és az őket érő külső kockázatok (pl.: erőszak)

5) a lakásviszonyok és a gyermek közvetlen lakókörnyezete.

Az UNICEF éves jelentésében használt indikátor-portfólió célja, hogy a gyermekek jóllétének aspektusait a lehető legszélesebb körben lefedjék, lehetőleg kiegyensúlyozottan, a különböző életszakaszok sajátosságainak figyelembe vétele mellett. Az indikátorok jelentős részben közös, nemzetközileg elfogadott szempontrendszerekből lettek kiemelve. Tartalmilag és módszertanilag is elismertek. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy jelentős részük mennyiségi, nem pedig minőségi oldalról közelíti meg a vizsgált területeket.

A jelentés tartalmazza a vizsgált országokban élő gyermekek szubjektív értékelését is, azaz hogy maguk a gyerekek hogyan értékelik a saját jóllétüket. Eszerint például a gazdasági krízis sújtotta Görögország (amely egyébként a lista végén, a 25. helyen szerepel az objektív mutatók szerint), a gyerekek saját értékelése alapján az egyik legjobb hely (5. a ranglistán).  Hasonló jól teljesített a gyerekek értékelése szerint Olaszország, Lettország, Észtország és Spanyolország is. Ezzel ellentétesen, a gyerekek sokkal rosszabbul érezték magukat annál, mint amit az objektív mérőszámok mutattak: Németországban, Lengyelországban, Luxemburgban és Kanadában. Mind az objektív, mind a szubjektív értékelés szerint: Hollandiában és a Skandináv országokban a legjobb a gyermekek helyzete.

Magyarország

Összességében, az öt vizsgált dimenziót egybevetve, hazánk a 29 vizsgált ország között a 20. helyen végzett. A magyar gyermekek rosszabbul látják helyzetüket a valóságosnál: gyermekjólléti szempontból az ország teljesítménye a gyermekeink szerint az amúgy elért huszadik helyett csupán a huszonhatodik helyre lenne elegendő.

Országok  teljesítményének  dimenziók szerinti lebontása

A gyermekek elégedettsége, illetve a vizsgált indikátorok alapján az UNICEF által meghatározott országrangsorok és különbségeik 

  

Magyarország helyezése az egyes indikátorok esetében

 
Forrás: http://unicef.hu/-/boldogok-a-fejlett-orszagokban-elo-gyerekek-

Ld. még a témában:
Minden második magyar gyermek veszélyben - infografikákkal
Hova érdemes születni? - infografika 

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

A leginnovatívabb országok az EU-ban (2013)

Az Európai Unió innovációs teljesítménye a nem szűnő gazdasági válság ellenére évről évre javul, de a tagállamok közötti innovációs szakadék egyre szélesebb. Ezt mutatja az Innovatív Unió 2013. évi eredménytáblája, amely az uniós tagállamoknak az Európai Bizottság által összeállított rangsora. A leginnovatívabb országok teljesítménye tovább javult, más tagállamok azonban alig fejlődnek. Az Európai Unión belüli rangsor összességében viszonylag állandó: Svédország áll az élen, majd Németország, Dánia és Finnország következik. Észtország, Litvánia és Lettország fejlődött a legtöbbet az előző évhez képest.

Az Innovatív Unió 2013. évi eredménytáblája a következő négy csoportba sorolja a tagállamokat:

• Vezető innovátorok (ábrán sötétebb zöld színnel): Svédország, Németország, Dánia és Finnország, melyek jóval az uniós átlag feletti teljesítményt mutatnak.
• Követő innovátorok (ábrán halványabb zöld színnel): Hollandia, Luxemburg, Belgium, az Egyesült Királyság, Ausztria, Írország, Franciaország, Szlovénia, Ciprus és Észtország teljesítménye meghaladja az Európai Unió átlagát.
• Mérsékelt innovátorok (ábrán citromsárga színnel): Olaszország, Spanyolország, Portugália, a Cseh Köztársaság, Görögország, Szlovákia, Magyarország, Málta és Litvánia teljesítménye nem éri el az uniós átlagot.
• Lemaradó innovátorok (ábrán narancssárga színnel): Lengyelország, Lettország, Románia és Bulgária az EU-27 átlagánál jóval gyengébben teljesített.

Az EU tagállamainak innovációs teljesítménye

Megjegyzés: Az átlagos teljesítmény kiszámolásához egy 24 mutató adatait összesítő összetett mutató szolgál alapul; a skálán a lehető legkisebb teljesítmény 0, a lehető legnagyobb 1. Az átlagos teljesítmény (az adatok késedelmes rendelkezésre állása miatt) a 2010/2011-es teljesítményt tükrözi.

Az Innovatív Unió 2013. évi eredménytáblája jelenleg 24 mutatót alkalmaz, amelyek három fő csoportba és 8 dimenzióba sorolhatók:

„Potenciál”, vagyis az innovációt lehetővé tevő legfontosabb tényezők (emberi erőforrások, nyitott, kiváló és vonzó kutatási rendszerek, valamint finanszírozás és támogatás);

„Vállalati tevékenységek”, vagyis az európai vállalatok innovációs tevékenységeinek mértékét jelző mutatók (vállalati beruházások, kapcsolatépítés és vállalkozó szellem, szellemi tulajdon); valamint

„Eredmények”, azaz a gazdaság egészére gyakorolt jótékony hatásokat jelző mutatók (innovátorok és gazdasági hatások, beleértve a foglalkoztatást).

Az Európai Unió nemzetközi összehasonlításban

A többi európai országgal összehasonlításban Svájc továbbra is az innováció bajnoka, hiszen minden uniós országot rendre maga mögé utasít. Az idei eredmények ismét azt mutatják, hogy Dél-Korea, az Egyesült Államok és Japán az Európai Uniónál előbbre tartanak az innovációs teljesítmény területén.

Dél-Koreának még mindig nő az előnye az Európai Unióhoz képest, azonban az Európai Unió 2008 óta szinte a felére csökkentette az Egyesült Államokhoz és Japánhoz mért lemaradását. A világ vezető innovátoraihoz képest az Európai Unió még mindig alulteljesít, különösen a vállalkozások kutatási-fejlesztési kiadásai, az állami-magán közös publikációk, a szabványok, valamint a felsőfokú oktatás területén. Az Európai Unió mindazonáltal továbbra is jobb eredményt ért el, mint Ausztrália, Kanada, Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika.

Az Unió előnye Kínával szemben csökkent, a többi BRICS-országhoz képest stabil maradt, Ausztráliához és Kanadához képest pedig nőtt.

Forrás: European Union

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Budapesten olcsóbbá vált az élet - infografika

A magyar főváros árszínvonala jelenleg 70 százaléka a New York-inak, s nemzetközi összevetésben ma Budapest lényegesen olcsóbb helynek számít, mint egy évvel ezelőtt. Az InfoTandem heti infografikája azt is megmutatja, hogy Tokió visszaszerezte világelsőségét, a legolcsóbb európai nagyváros pedig Bukarest.

Budapest 19 hellyel hátrébb csúszott abban a rangsorban, amely 93 ország 140 nagyvárosának árszintjét hasonlítja össze.
Az Economist Intelligence Unit kutatóintézet által évente frissített lista igen széles merítéssel készül: az elemzők egy 160 termékből álló fogyasztói kosár segítségével mérik össze az árszínvonalakat. Az egyes városok relatív drágaságát New Yorkhoz viszonyítva határozzák meg, az amerikai metropolisz szintjét 100-nak véve.

A legfrissebb összevetésben a mezőnyből 26 város bizonyult drágábbnak New Yorknál, amely egy évvel ezelőtt még a 46. helyet foglalta el. A magyar főváros 70-es relatív árszintje ezúttal a 96. helyre volt jó, ami annyit tesz, hogy nemzetközi összehasonlításban lényegesen olcsóbbá vált az élet Budapesten az utóbbi egy évben. Hasonló tendencia figyelhető meg a régió más fővárosainál is: Prága, Varsó és Bukarest pozícióvesztése egyaránt két számjegyű mértékű. A legnagyobb ilyen irányú változást a környéken Belgrád mutatta fel, amely 22 hellyel szorult hátrébb, Kijev ugyanakkor 9 pozícióval drágult.
Az egyik legnagyobb, 25 pozíciónyi ugrást a venezuelai Caracas produkálta, s ezzel egyből a TOP 10-be kvalifikálta magát. Érdekesség, hogy az Egyesült Államok városai közül egyet sem találunk az első 20-ban; Los Angeles – holtversenyben New Yorkkal – csak a 27. helyen bukkan fel. A vizsgált körben az indiai Mumbai és a pakisztáni Karacsi árszintje a legalacsonyabb, a referenciaértéknek mindössze a 44 százalékát éri el. A legolcsóbb 10-ben Európát Bukarest képviseli.

Forrás: http://ado.hu/rovatok/cegvilag/budapesten-olcsobba-valt-az-elet

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Hova érdemes születni? - infografika

A wond.co.uk oldal készítői egy infografikát kreáltak arról, hogy hova a legjobb születni 2013-ban, és miképp festett a helyzet 1988-ban.

Az adatok forrása egy az Economist című magazinban megjelent cikk, az országok rangsorolását az Economist Intelligence Unit készítette el 11 indikátor alapján. 1988-ban 50, 2013-ban 80 országot rangsoroltak a kutatók.

Legjobb-Legrosszabb

1988-ban a legjobb volt az Egyesült Államokba születni, a legrosszabb Zimbabwéba. 2013-ra az USA a 16. helyre esett vissza.

2013-ban a legszerencsésebbek - legalábbis a vizsgálat szempontjából - Svájcban látnak napvilágot. Az alpesi ország 25 évvel ezelőtt még csak a lista 13. helyén állt. Ezúttal is egy afrikai ország került a lista végére: Nigéria.

TOP10

2013-ban az első 10-be öt európai ország került, de ebből csak egy, Hollandia tagja az eurózónának. Negyed évszázaddal ezelőtt kontinensünkről 6 ország szerepelt a TOP10-ben.

Magyarország

1988-ban Magyarország Dániával holtversenyben a  24-25. helyen állt, azaz a mezőny közepén foglaltunk helyet. 2013-ra Magyarország Horvátországgal együtt a lista 46-47. helyére került, azaz továbbra is a lista közepe fele található, de már az alsó felében. Az 1988-ban velünk egyformán teljesítő Dánia mára az 5. helyre ugrott.

Akik még megelőznek minket - néhány érdekesség:
Izrael (20.), Chile (23-24.), Costa Rica (30-31.), Malajzia (36.), Brazília (37.), Szaúd-Arábia (38.), Mexikó (39.), Argentína és Kuba (40-41.), Kolumbia (42.), Peru (43.), Észtország (44-45.), Venezuela (44-45.).

Szomszédaink

A szomszédos országokat nézve, háromban jobban jár, háromban rosszabbul, aki oda születik. Horvátország velünk azonos pontszámot ért el, így a két ország a 46-47. helyen osztozik.

Szomszédaink közül Ausztriában a legjobb világra jönni, a sógorok a lista 13. helyén állnak. Jobban teljesített hazánknál Szlovénia és Szlovákia is, előbbi a rangsor 32., utóbbi a 36. helyén áll. Azok az újszülöttek, akik Szerbiába, Romániába vagy Ukrajnába érkeznek, magyar társaikhoz képest rosszabb helyzetbe kerülnek. Szerbia (holtversenyben) az 54-55. helyen található, Románia az 56-on. Ukrajna hátulról a harmadik, azaz csak azok járnak rosszabbul az ukrán bébiknél, akik a vizsgált 80 ország közül Kenyában vagy Nigériában születnek.

Where to Be Born Infographic Design by wond.co.uk.

A témában lásd még az alábbi grafikákat:

A világ leggazdagabb országai

A világ legszegényebb országai - infografika

Mennyire vagy szerencsés? - infografikák

Szegénység az Európai Unióban - grafikon 

Minden második magyar gyermek veszélyben - infografikákkal

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n 

A világ leggazdagabb országai (2012)

A 2014-es eredményeket ld. ITT.  
A 2013-as eredményeket ld. ITT. 

A Legatum Institute a világ országait gazdagság és jólét alapján rangsorolta.

Az elemzés során a kutatók 89 az anyagi jóléttel és az élettel való elégedettséggel kapcsolatos különböző indikátort vettek számításba, ezek között objektív és szubjektív tényezők is szerepeltek. Összesen 142 országot vizsgáltak.

2012-ben az első helyezett Norvégia lett, a második Dánia, a harmadik pedig Svédország. A TOP10-ben szerepel még (sorban): Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, Finnország, Hollandia, Svájc és Írország. Az Egyesült Államok idén először nem került be a tíz leggazdagabb ország közé, a 12. helyen szerepel. Magyarország a 39. helyen áll.

Szomszédaink közül Ausztria lényegesen jobb eredményt el hazánknál - a világ 16. leggazdagabb országa, de Szlovénia és Szlovákia is megelőz minket. Szlovénia a 24., északi szomszédunk pedig a lista 36. helyén áll. Horvátország az 50., Románia a 60., Ukrajna a 71. Szerbia a 79. a rangsorban.

2012-ben két latin-amerikai ország is jobb eredményt ért Magyarországánál: Uruguay a 31., Chile a 34.

Forrás: prosperity.com
Az oldalt frissítették, a képre kattintva egy interaktív tábla jelenik meg, ahol megtekinthetőek a legfrissebb és az archív eredmények is.
A teljes 2012-es jelentés az alábbi linken érhető el: http://media.prosperity.com/2012/pdf/publications/PI2012_Brochure_Final_Web.pdf

A gazdagság/szegénység témákban lásd még az alábbi grafikákat:

A világ legszegényebb országai - infografika

Mennyire vagy szerencsés? - infografikák

Hova érdemes születni? - infografika 

Szegénység az Európai Unióban - grafikon 

Minden második magyar gyermek veszélyben - infografikákkal

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n