Melyik párt áll Önhöz a legközelebb EU-s témákban?

A K-Monitor elkészítette Euro Voksmonitor nevű alkalmazását, melynek célja, hogy a választók különböző kérdésekre adott válaszait politikai pártokhoz rendelje. A felhasználók nem csak arra kapnak választ, hogy EU-s témákban melyik magyar párt áll hozzájuk a legközelebb, politikai véleményüket összevethetik számos más tagállam pártjainak álláspontjával is.

A Voksmonitor a K-Monitor és a KohoVolit.eu közös projektje, amelynek célja, hogy a választók a politikával ne csak a pártok kommunikációján keresztül találkozzanak – hanem megismerjék a különböző pártok programját és álláspontját a legfontosabb szakmai-politikai kérdésekben. Az alkalmazás a válaszadóhoz rendeli azt a pártot, amely a válaszok alapján legközelebb áll értékrendjéhez. A kérdéseket hetekkel az alkalmazás megnyitása előtt eljuttatták a pártokhoz. Az LMP, a Jobbik, a Demokratikus Koalíció és az Együtt 2014-PM válaszolt ezekre, míg a Fidesz és az MSZP esetében a K-Monitor a pártprogramokat és politikusok kommunikációját – illetve a kormányzó pártok esetén írott választási program híján a meghozott intézkedéseket – vette alapul a válaszok kialakításánál. (Ez természetesen felveti annak lehetőségét, hogy a pártok hivatalos álláspontjától eltérhetnek a válaszok, ugyanakkor a K-Monitor minden, az alkalmazásban szereplő politikai erőnek megadta a lehetőséget ezek korrigálására.)

A kérdésekre az  oldalon vagy itt is lehet válaszolni (az oldalon angol nyelven is megtalálható a kérdőív):

Tesztként minden kérdésre egyszer az "IGEN" egyszer a "NEM"választ jelöltem be. Lehetőség van a számunkra legfontosabb kérdést megjelölni (a tesztnél ezt kihagytam) az eredmény - mely megosztható Facebookon és Twitteren is - így néz ki:

Az eredmények különböző összehasonlításra is lehetőség van:

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Melyik párt áll Önhöz a legközelebb?

A Nézőpont Intézet PártKereső.hu nevű alkalmazásával választ kaphat erre. Mi kipróbáltuk... - A ZIPP.hu cikke.

(A bejegyzés végén a személyes véleményem + egy link, ahol a blog szerzője alaposan kivesézi a kérdőívet.)

Új weboldalt indított ma a Nézőpont Intézet. A PártKereső célja, hogy a kérdőívet kitöltők válaszait összevesse a 7 – parlamentbe jutásra esélyes – párt, illetve pártszövetség (Fidesz-KDNP, MSZP, Jobbik, Együtt- PM, LMP, DK, Liberálisok) válaszaival. Ennek köszönhetően százalékos arányban megmutatkozik, hogy a kitöltők – válaszaik alapján – leginkább mely pártok politikai céljaival és törekvéseivel milyen mértékben értenek egyet.

Az oldalon 27 kérdés található három téma köré csoportosítva: állam és szimbolikus ügyek, gazdaság, valamint társadalom. A kitöltőknek lehetőségük nyílik legfeljebb 5 kérdést, ,,különösen fontos témaként” is megjelölni, ebben az esetben válaszuk az összesítésben duplán fog számítani.

A pártok egyes kérdésekre adott válaszai közvetlen megkereséseken alapuló visszajelzések, ennek hiányában hivatalos pártprogramok, illetve néhány esetben a pártok politikusainak média-megjelenései, gondolatai alapján kerültek rögzítésre.

Ha mindegyik kérdésre válaszoltunk és bejelöltük a számunkra legfontosabb ügyeket, egy grafikont kapunk eredményként, amelyen látható, hogy az egyes pártok programjaival, politikai céljaival mennyire azonosulunk. (Az eredményeket elküldhetjük e-mailben és megoszthatjuk a Facebookon is.) A teszt kedvéért kétszer is megválaszoltuk a kérdéseket, úgy hogy egyik alkalommal mindenhol az Egyetértek választ jelöltük, a másik alkalommal a Nem értek egyet választ, és nem jelöltünk kiemelten fontos témát. (Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az alkalmazás nem kért semmilyen személyes vagy demográfiai adatot.)

Ilyen grafikont kaptunk:

Ezen túl azt is megtudhatjuk, hogy a válaszok melyik párthoz vannak társítva.  Az első kérdés esetében ez így néz ki:



Forrás: http://zipp.hu/belfold/2014/02/11/melyik_part_all_onhoz_a_legkozelebb

Személyes véleményem az alkalmazásról: Számomra szórakoztató volt...
Ezentúl a kérdések és a válaszlehetőségek nem mindenhol passzolnak (szerintem a semleges kifejezés abszolút nem szerencsés  megfogalmazás), a kérdések nem konzekvensek (egyszer "jó döntés", máskor "inkább jó döntés"), vannak összetett kérdések (egy kérdésben több állítás), és általában olyan kérdések, amikre nem feltétlen lehet egyértelműen válaszolni.
Pozitívum viszont, hogy van nem válaszolok lehetőség.  

Közben találtam egy kevésbé visszafogott kritikát is, érdemes elolvasni: http://politikaikampany2014.blog.hu/2014/02/11/igy_csal_a_nezopont#more5809574

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Nem összehasonlíthatóak a népszámlálások adatai?

Múlt héten a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Kisebbségkutató Intézetében tartott előadásokon a nemzetiségekre vonatkozó statisztikák ismertetése mellett a legutóbbi népszámlálások adatainak összevethetőségének problémáiról is szólt több kutató.

Tíz év alatt csaknem másfélszeresére nőtt a 13 magyarországi nemzetiség összlétszáma, 440 ezerről 640 ezerre - ismertette a népszámlálási adatokat Tóth Ágnes kutató. Egyes kis nemzetiségeknél, mint például a bolgár vagy örmény, még nagyobb arányú a növekedés, miközben a legnagyobb, az összes magyarországi nemzetiség felét kitevő cigányság létszáma is mintegy másfélszeresére, 206 ezerről 316 ezerre emelkedett - derült ki a 2001-es és a 2011-es népszámlálás adatainak egybevetéséből a kutató szerint.
Az arányok eltolódása részben azzal függ össze, hogy a magyarság létszáma évtizedek óta csökken, részben pedig azzal, hogy a korábbi népszámlálásoktól eltérően immár többféle nemzeti identitást is igyekeznek feltárni a kérdőívek, így például, hogy a kötődés anyanyelvi vagy a családi, baráti körben beszélt nyelv használatához kapcsolódik - mondta a szakember. A románság több mint kétszeresére növekedése jelentős mértékben a bevándorlás következménye, a mintegy 36 ezer hazai románból több mint 10 ezer román állampolgárságú.
Az iskolázottságot tekintve elmondható, hogy a cigányság körében csökken a 8 általánossal sem rendelkezők száma, és nő a 8 általánost elvégző, valamint az érettségizettek és felsőfokú végzettségűek aránya. Ugyanakkor a szakember hozzátette, hogy az indulóértékek nagyon alacsonyak, ezért a kedvezőtlen arányok a jelenlegi ütemű javulás mellett még évtizedekig fennállhatnak.

Vékás János kutató szerint a nemzetiségek növekvő arányában megjelenik a disszimiláció - a többségi nemzettől megkülönböztetés - jelensége. Megfigyelhető, hogy azok körében is nőtt a valamilyen értelemben nemzetiséginek tekinthetők száma, akik tíz éve még egyértelműen magyarnak vallották magukat. A szakember megjegyezte, mindennek hátterében meghúzódhat az is, hogy válságos helyzetekben megnő az igény a gyökerekhez visszatérésre egyéni és társadalmi szinten egyaránt.
Vékás János megjegyezte, ha azt kérdezik tőlük, mégis hányan vannak egyik vagy másik nemzetiségből Magyarországon, akkor erre ő azt kérdezi milyen vonatkozásban és milyen mértékig. A kizárólagos, fekete-fehér kategóriák egy olyan hatalmi megközelítést jeleznek, amely számára az a fontos, "mekkora a nyája".
A szakember szólt arról is, hogy nemzetközi összehasonlításban meglehetősen magasnak tekinthető a nemzetiségi kérdésekre a válaszadást megtagadók száma, 2011-ben mintegy másfél millióan voltak.
Vékás János a cigányság korfáját tragikusnak minősítette, mint mondta, alig vannak 50 évesnél idősebbek. Ez egyes afrikai népcsoportokra jellemző, és Európában katasztrofálisnak tekinthető. Ezt a megállapítást többen túlzónak tekintették az előadást követő szakmai vitában, ahol az is felvetődött, hogy a népszavazáson feltett kérdések jelentősen változtak az elmúlt évtizedekben, így nem biztos, hogy a statisztikai adatokból kiolvasható tendenciák valóságos társadalmi folyamatokat jeleznek.
 

Kiss Tamás kolozsvári kutató szerint tudományos szempontból meglehetősen problematikusak a két népszámlálás összehasonlításából levont következtetések. A többes kötődés lehet, hogy "trendi, pc" - azaz politikailag korrekt -, de kevés köze van a társadalmi valósághoz.
A szakember kifogásolta, hogy "megcsappant az eltökéltség a lakosság egymást kizáró népcsoportok szerinti kategorizálása iránt", ami igaz, hogy bizonyos mértékig homogenizáló volt, ugyanakkor a valósághoz közelebbi képet adott a nemzetiségi viszonyokról.
 

Kapitány Balázs, a KSH kutatója szerint az újszerű megközelítések célja az lehetett, hogy közelítsenek az adatok a valóságos helyzethez, és minél több kisebbségit - elsősorban romát - "fogjon meg" a kutatás, de ez a törekvés bizonyos pontokon túllőtt a célon.

Voltak szakemberek, akik egyenesen azt fogalmazták meg, hogy több egymást követő népszámlálás adatai gyakorlatilag egybevethetetlenek, mert olyan jelentős az eltérés a kérdőívek között.

Forrás: MTI

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Online kérdőívszerkesztés - már kép is beilleszthető a Google űrlapba

Újabb változást eszközölt a Google az űrlapoknál, ezentúl már képet is illeszthetünk az űrlapunkba/kérdőívünkbe. (A megújult űrlap funkciókról két hónappal ezelőtt írtam ld. ITT.)

Az egész folyamat rendkívül egyszerű. Az elemek hozzáadásánál a 3. oszlopban található Kép feliratra kattintva feljön egy új ablak.

Itt számos módon tölthetjük fel a képünket: saját gépről, URL címről, Google Drive-ból, stb.

A képnek címet adhatunk, illetve egy olyan szöveget is megadhatunk, ami akkor jelenik meg, ha az egeret a kép fölé húzzuk.

Így fog kinézni az űrlapon/kérdőívben:

A képet feltöltés előtt meg kell szerkeszteni, a ha már feltöltöttük, nem tudjuk editálni. (Azaz a méret sem módosítható, ha kisebb képet szeretnénk feltöltés előtt le kell kicsinyíteni; a nagy méretű képet  automatikusan az űrlap méretéhez igazítja a program.)

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Online kérdőívszerkesztés - megújult a Google űrlap alkalmazása

Nemrégiben némileg megújult a Google űrlap alkalmazása, a változások közül több még egyszerűbbé teszi a kérdőívszerkesztést és vannak egyéb pozitívumok is.

Letisztultabb, átláthatóbb lett a szerkesztő felület, automatikusan menti a rendszer a módosításokat. Már linkek is elhelyezhetők a kérdőívben, a rács típusú kérdéseknél többé nincs ötben maximálva a válaszlehetőségek száma, stb. A továbbiakban részletezem ezeket.

+ MÉG ÚJABB: Online kérdőívszerkesztés - már kép is beilleszthető a Google űrlapba

Téma

Új űrlap létrehozásakor azonnal feljön egy ablak, amiben témát választhatunk, igaz kevesebb verzió áll rendelkezésre, mint korábban. Az alapértelmezett téma elég semleges, jól használható - természetesen ez később is megváltoztatható.

Válaszok megjelenítése

Fontos változás, hogy bár lehet kérdőívet szerkeszteni, sőt ki is lehet tölteni azt, a válaszok egyenként csak akkor lesznek láthatóak és letölthetőek, ha megadjuk annak célpontját (egyébként csak az összegzést lehet megtekinteni).
Ezt két helyen is megtehetjük, egyrészt a Válaszok menüpont alatt Válaszok célpontjának megadása, vagy menüpontok alatt található sávban. (Alapesetben Új táblázat-ot válasszunk.)

 
Ezután a Drive-ban (régebben Dokumentumok) külön szerepel az űrlap és külön a táblázat a válaszokkal.

Éles űrlap megtekintése

Hasznos a menüpontok alatt található sávban az Éles űrlap megtekintése gomb is. Szerkesztés közben egyszerűen megnézhetjük, hogy miképp néz ki a kérdőívünk (nem kell jobb klikk, automatikusan új ablakban nyílik meg). 

Link 

Korábban nem lehetett linket tenni a kérdőívekbe, most már erre is van lehetőség. A link automatikusan új ablakban nyílik meg.

Ezt a linket szakaszfejlécben helyeztem el.

 De a kérdés címébe, vagy a súgószövegbe is elhelyezhető.

Itt megnézhető élesben is: https://docs.google.com/forms/d/1wznISz49xe7Q8oeAdM2AFDG4EKcC_-Lq_HyewbBle5o/viewform

Új elem hozzáadása

Kényelmes, hogy az új verzióban minden oldal alján van lehetőség új elem hozzáadására (ez lehet kérdés, szakaszfejléc vagy oldaltörés). Azaz ha egy új elemet akarunk hozzáadni a kérdőívhez, akkor ez nem a kérdőív legvégére kerül, hanem annak a lapnak a végére, ahol ezt választjuk.
 

Frissítés: Legújabb, hogy már tagoltan jelennek meg a lehetőségek az új elem hozzáadásakor, így néz ki:

Rács típusú kérdés

Talán a leghasznosabb változás, hogy a rács típusú kérdéseknél már nincs korlátozva (eddig öt volt a maximum) a válaszlehetőségek (azaz az oszlopok címkéinek) száma. Persze túl sok válaszlehetőséget a kérdőív szélessége miatt így sem érdemes megadni, de pl. 5 fokú skála + nem válaszol már így ebben a formátumban is használható.

Választás listából típusú kérdés

Az űrlapok korábbi verziójában hiba volt, hogy ennél a kérdéstípusnál a kész kérdőívben a legelső válaszlehetőség látszott a lenyíló ablakban. Ha a válaszadó nem jelölt semmit, akkor a program úgy vette, hogy az első lehetőséget választotta, ez jelent meg az eredményekben. Most viszont már üres cella látszik a kérdőívben, csak a legördülő sávban jelennek meg a válaszlehetőségek.

Válaszlehetőségek megadása egy másolással

Igen gyorssá és egyszerűvé vált a válaszlehetőségek megadása azáltal, hogy nem kell a válaszlehetőségeket egyenként bemásolni a kérdőívbe. Ha szerkesztett dokumentumból másoljuk és a válaszlehetőségek enterrel vannak elválasztva, akkor a program automatikusan különállóként értelmezi ezeket, tehát elég egy jobb klikk/másolás vagy CTRL V.

1. Igen
2. Nem
9. Nem tudja / nem válaszol

Megerősítő oldal

Az űrlapok szerkesztés legvégén az új verzióban egy Megerősítő oldal található. 

Újdonság az is, hogy lehetővé tehető a válaszadók számára, hogy beküldés után még szerkesszék a válaszaikat. Ezzel a funkcióval tulajdonképpen megoldhatóvá vált, hogy a kérdezett megszakítsa a kérdőív kitöltését és később folytassa, de ez csak akkor működik, ha a kérdésekre a válaszadás nem kötelező. (Ha kötelező egy vagy több kérdés, akkor nem lehet az űrlapot addig elküldeni, míg azokra nem érkezett válasz.)

 
Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

A nemi irányultságra is rákérdeztek egy kukákról szóló felmérésen

A nemi irányultságra is rákérdezett egy lakossági szemétszállításhoz kapcsolódó felmérésen Birmingham önkormányzata, amivel igencsak meghökkentett és feldühített jó pár lakost. 

A netes kérdőív fő témája ugyan a szelektív gyűjtés és a szeméttárolás volt, ám azt is firtatta, hogy a válaszoló hetero-, homo- vagy biszexuális-e. "Mi köze van a szexuális irányultságnak vagy a vallásnak a kukákhoz?! Törődjön az önkormányzat a maga dolgával!" - idézett példaként egy 40 éves lakost a The Daily Mirror című brit lap. 

Az önkormányzat azt mondja, hogy szokvány felmérésről van szó, amelyen feltüntették, hogy nem kötelező a kérdésekre válaszolni.

Forrás: MTI

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n