A nők átlagéletkora első gyermekük születésekor az EU-tagállamokban (2013) - grafikon

A nők átlagéletkora első gyermekük születésekor az EU-tagállamokban (2013)

 Forrás: MTI

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

Infografika: nők a felsőoktatásban és a munkaerő-piacon

Forrás: http://www.europarl.europa.eu/news/hu/news-room/content/20150305IFG31557/html/Infografika-nők-a-felsőoktatásban-és-a-munkaerő-piacon

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

TOP 10 ország, ahol legmagasabb a női vezetők aránya - grafikon

A Statista grafikonján az a 10 ország látható, ahol - az ILO statisztikái alapján - a legmagasabb a nők aránya a vállalatok, közintézmények és szervezetek menedzsmentjében (beleértve a magán- és a közszférát is).

You will find more statistics at Statista

Magyarország a lista 28. helyén áll, a női vezetők átlagos aránya a menedzsmentben: 38,6%. (Összesen 126 országot rangsoroltak, az egyforma értékek miatt összesen 108 helyezést meghatározva. A teljes táblázat az ILO kiadványának 14. oldalán tekinthető meg.) 

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Infografika: Kutatás nőkről és férfiakról, szexről és családról

Forrás és további részletek: http://blog.atevelemenyed.hu/2014/09/infografika-kutatas-nokrol-es.html
 
Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

TOP 10 ország: Nők aránya a parlamentben

You will find more statistics at Statista

Forrás: http://www.statista.com/chart/2234/womens-participation-in-parliament-is-highest-in-rwanda/
 
Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Mit néznek a nők a neten? - infografika

A Gemius nyolc országban (Csehország, Lengyelország, Moldova, Ukrajna, Szlovákia, Magyarország, Bulgária, Törökország) vizsgáltak, hogy a nők milyen tartalmakat néznek leginkább az interneten. Országonként a három legnépszerűbb kategóriát tüntették fel az alábbi infografikán.

Az adatok egy nemzetközi kutatási projektből származnak (gemiusAudience), melyet a Gemius több mint 30 országban végez. Célja, hogy az internet felhasználók száma és demográfiai profilja mellett azt is meghatározza, hogy milyen módon használják az interneten. A projektet a Gemius saját módszertana és az ICC / ESOMAR nemzetközi előírásainak megfelelően végzik.

Annak érdekében, hogy megtudják, mely tematikus kategóriájú weboldalak vonzzák a legtöbb férfi felhasználót, a Gemius megvizsgálta a látogatók nemét - egy egyezőségi együttható felhasználásával, ami figyelembe veszi a célcsoportba tartozó felhasználók arányát az oldalakon az adott időszakban. Az elemzés kiterjedt mindazon országokra, ahol a Gemius a honlapok kategóriája szerint is vizsgálja az internetezés forgalmat és felhasználói szokásokat.

Forrás: Gemius

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Parlamenti mandátumok (1990-2014) - grafikonok

Országgyűlés - parlamenti patkó 

A parlamenti mandátumok megoszlása képviselőcsoportonként

Forrás: MTI

A női képviselők száma pártok szerinti megoszlásban

Forrás: MTI

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Nők elleni erőszak - infografika

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által készített felmérés szerint az EU-ban a nők 22%-át bántalmazta már fizikailag vagy szexuálisan partnere, míg 43%-uk volt már pszichológiai abúzus áldozata.

 Forrás: „© Európai Unió, [2014] - EP”

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Nők bére Magyarországon - grafikon

Nők bére Magyarországon, 2010-2012

 Forrás: MTI

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

A válság nők helyzetére gyakorolt hatása

A gazdasági válság tovább növelte a férfiak és nők keresete közti különbséget, és megnehezítette a munka és magánélet közti egyensúly megteremtését - ez derül ki az Eurobarométer nemzetközi nőnap alkalmából készített felméréséből, amely a válság nők helyzetére gyakorolt hatását is elemzi. 

Az összes EU-s válaszadó is, és a magyar megkérdezettek is úgy érzik a válság a legnagyobb hatással a fiatal végzősök munkaerőpiacra való lépésére (nehézségek az első munkahely megtalálásában, elhúzódó tanulmányok) volt. A válaszlehetőségek közül maximum hármat jelölhettek meg a válaszadók. Az összes Európai Uniós állampolgár közül 46% választotta ezt, a magyarok közül ennél több: 57%. A legtöbben  Spanyolországban (68%), a legkevesebben Németországban (20%) vélekedtek így.

A második legtöbbször említett válasz a magyarok esetében a nem hivatalos és nem bejelentett munka volt (42%), az összes uniós lakosnak viszont csak 29%-a mondta, hogy a válságnak erre volt az egyik legnagyobb hatása. Az összes válaszadót tekintve a második leggyakrabban említett válasz a bizonytalan munka növekedése volt (42%), nálunk ezt 36% választotta.

A lista harmadik helyére az összes válaszadót és csak a magyarokat tekintve is, az a válasz került, hogy a válság miatt néhányan olyan munkahelyen dolgoznak, amely nem felel meg képzettségüknek (EU: 37%, Mo.: 38%). A legnagyobb arányban a litvánok osztják ezt a véleményt (52%), a legkisebb arányban a finnek (16%).

A legnagyobb különbség a magyar és az összes válaszadó véleményében a tekintetben mutatkozott, hogy a válság mennyire sújtotta a munka és a magánélet összeegyeztethetőségét. Hazánk lakosainak 30%-a véli úgy, hogy ez nehezebbé vált, az összes válaszadó körében ez az arány csupán 16%.

A megkérdezettek négy olyan területet jelölhettek meg, amelyet szerintük elsőbbségben kellene részesíteni a válságra tekintettel. Az összes válaszadó 2/3-a (66%), a magyaroknak 3/4-e (76%) véli úgy, hogy a legnagyobb hangsúlyt a munkanélküliség elleni harcra kellene fordítani. A legtöbben Litvániában értenek ezzel egyet (81%), a belgáknak viszont csak 55%-a vélekedik így.

A prioritási sorban második helyre került, mind az EU teljes lakosságánál, mind a magyaroknál az oktatásba és képzésbe való befektetés (mindkét esetben 42% választotta). Legtöbben Nagy-Britanniában és Észtországban (55%-55%) támogatják ezt, míg Görögországban és Szlovéniában a legkevesebben (28%-28%).

A teljes mintát nézve, az harmadik legfontosabb területnek az újításba és K+F tevékenységbe történő befektetés bizonyult (27%) említette, a magyarok ezt viszont kevésbé tartják lényegesnek, csak 16% említette. Ez a terület leginkább a spanyolok szívügye, 39% választotta.

Nálunk 26% mondta, hogy a vásárlóerőre, az infláció elleni harcra kellene koncentrálni, az összes uniós lakosnak 25% vélekedett így. Nálunk ez így a 3. legfontosabb terület lett holtversenyben a lakásüggyel, az EU egészét nézve pedig a negyedik legfontosabb.

Míg a lakásügyet hazánkban a válaszadók 26%-a jelölte meg a top prioritások között, az összes válaszadónak csak 16%-a.

A nemek közötti egyenlőtlenségek területén a vizsgáltak közül a három legfontosabbat jelölhették meg a kérdezettek. A férfiak és nők keresete közti különbséget (38%), a nők elleni erőszakot (34%) valamint, a nők munkájának és magánéletének nehéz összeegyeztethetőségét (34%) tartják legfontosabbnak az uniós polgárok. A fizetések közti különbséget a franciák, az osztrákok és a svédek sérelmezik leginkább (51% említette mindegyik ország esetében), a legkevésbé pedig a románok (23%). A nők elleni erőszakot a portugálok tartják a legfontosabbnak (52%), a lengyelek és a hollandok a legkevésbé (20%-20%). A nők munkájának és magánéletének nehéz összeegyeztethetőségét a németek kritizálják a leginkább (48%), a román válaszadók viszont ezt nem tartják fontos egyenlőtlenségnek (16%).

A felmérés során a kutatók rákérdeztek arra is, hogy a válaszadók szerint a nemek közötti egyenlőtlenség egyes területeit tekintve a válság melyek esetében rontott leginkább a helyzeten. (Ezúttal három választ jelölhettek meg a kérdezettek.)

Legsúlyosabb problémának az EU egészét tekintve, és Magyarországon is azt tartották a válaszadók, hogy a nők számára nehezebbé vált összeegyeztetni a magánéletet és a munkát (EU: 30%, Mo.: 35%). Az EU 27 országában szintén 30% említette, hogy érzi úgy, a válság miatt nőtt a férfiak és nők keresete közti különbség, nálunk 26% mondta ezt. Az EU-ban ez így a két leggyakrabban említett válasz egyike, Magyarországon viszont még két másik problémát is valamivel súlyosabbnak éreztek a válaszadók. A nők elleni erőszak romlását a magyarok 30%-a jelölte meg, a családon belüli felelősségek és feladatok egyenlőtlen eloszlásának romlását a nemek között 29%. Az EU egészét nézve ezek az arányok: 23% és 20%.

A 27 országban megkérdezett válaszadók szerint a munkaadók különböző tényezőket mérlegelnek az állásinterjún attól függően, hogy a jelentkező férfi vagy nő. Közel minden második ember (49%, Magyarországon 61%)  gondolja úgy, hogy női jelentkező esetén az számít a leginkább, hogy van-e gyermeke a pályázónak, míg 40% (Magyarországon 55%) szerint a férfiaknál elsősorban a szakmai tapasztalatot veszik figyelembe. Ezzel szemben a megkérdezetteknek csupán ötöde gondolta úgy, hogy a női jelentkezők esetében a szakmai tapasztalat lenne a legfontosabb szempont a döntésnél. 

Az, hogy egy nőnek van-e gyereke a csehek szerint számít a leginkább (62%), a románok szerint a legkevésbé (23%). A férfiak szakmai tapasztalata a ciprusiak szerint nyom a legtöbbet a latba (58%), a dánoknak viszont csak 32%-a gondolja ezt.

A munkahelyteremtést és munkahely megőrzést célzó vizsgált intézkedések közül ötből négyet (képzés, gyermekgondozási lehetőségek megfizethetősége és hozzáférhetősége, vállalkozás indításának támogatása) lényegesen hatékonyabbnak tart az uniós lakosság, mint a magyar. Egyedül a külföldi munkavállalás megkönnyítésének megítélésében nem különbözik erősen a két csoport véleménye.

A dolgozók rendszeres képzését a máltaiak közül tartják a legtöbben nagyon hatékonynak (81%). Ezt a legnegatívabban mi magyarok ítéljük meg, csupán a lakosság 19% gondolja nagyon hatékonynak. A magyarok véleménye jelentősen eltér a többiekétől, a második legkevésbé pozitívan vélekedő lengyeleknek is 30%-a mondta, hogy ezek a képzések nagyon hatékonyak.

A  gyermekgondozási lehetőségek jobb megfizethetőségét és könnyebb hozzáférhetőségét is a magyar lakosság találta a legkevésbé jó eszköznek, legjobbnak pedig a máltai lakosság. Mindkét esetben a magyarok 13%-a mondta, hogy ez nagyon hatékony. Az EU-s átlag 44%, illetve 45%. A könnyebb hozzáférhetőség esetében Magyarországon kívül egyetlen országban sem volt 20% alatti a nagyon hatékony választ adók aránya. 

A saját vállalkozás indítását legjobban az olaszok preferálják (69% szerint nagyon hatékony), legkevésbé pedig mi magyarok (14% szerint nagyon hatékony).

A külföldi munkavállalás megkönnyítésének hatékonyságát legpozitívabbnak a spanyolok ítélték (31% szerint nagyon hatékony), legnegatívabbnak a finnek (8% szerint nagyon hatékony).

A felmérés az Európai Unió 27 országában, összesen 25556 fő telefonos megkérdezésével készült 2013. február 4 és 7 között. Magyarországon 1005 lakost kérdeztek meg.

Forrás: http://www.europarl.europa.eu/pdf/eurobarometre/2013/femme/synth_en.pdf és http://www.europarl.europa.eu/pdf/eurobarometre/2013/femme/FL371%20Women%20and%20gender%20inequalities%20in%20the%20context%20of%20the%20crisis%20HU%20(HU).pdf

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Az európaiak véleménye a nemek közötti egyenlőségről a fejlődő országokban

A nemzetközi nőnap  alkalmából az Európai Bizottság Eurobarométer felmérést tett közzé az európai polgároknak a fejlődő országokban a nemek közötti egyenlőséggel és a nők felemelkedésének szükségességével kapcsolatos nézeteiről. A 27 tagállamban több mint 25 000 állampolgárt kérdeztek meg a felmérés során.

A felmérés szerint az európaiak 78%-a véli úgy, hogy a politikai hatalommal rendelkező nők számának növelése pozitív hatást eredményezne a fejlődő országokban. A válaszadók több mint háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy minél több nő vezető szerephez juttatása a fejlődő országokban javítaná az emberi jogok tiszteletben tartását, 72%-uk szerint ez az életkörülményeket is javítaná, és 65 % véli úgy, hogy ez a konfliktusok és háborúk kialakulását is megelőzné. Főként a svéd, finn és ír válaszadók vélték úgy, hogy a befolyásos pozíciókban dolgozó nők pozitív hatást eredményeznének.

Arra vonatkozóan, hogy a fejlődő országokat jellemző problémák milyen hatást gyakorolnak a férfiakra és a nőkre, a válaszadók többsége úgy gondolta, hogy a nők nagyobb mértékben válnak a fizikai erőszak áldozataivá, mint a férfiak (83%), ugyanez igaz az oktatásban való részvétellel kapcsolatos problémákra (63%), az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásának és a jövedelem/munkahely hiányára (mindkettő 61%). Csupán az éhségről és az alultápláltságról (50%), valamint a HIV/AIDS–ről (59 %) vélték úgy az uniós válaszadók, hogy hozzávetőlegesen egyenlő arányban érinti a férfiakat és nőket.

Tíz európai válaszadóból több mint 9 van azon a véleményen, hogy a nemek közötti egyenlőség általában véve javítja a társadalmak működését, és hogy valamennyi támogatási programnak kiemelt figyelmet kell fordítania a nők jogaira. A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos vélemények az EU-n belül meglehetősen kismértékben különböztek, a legmagasabb érték Svédországban, Hollandiában és Romániában született (96%), a legalacsonyabbak pedig Lettországban, Szlovéniában (mindkét országban 87 %), valamint Észtországban (86 %).

A magyarok véleménye

A fejlődő országokban a politikai hatalommal rendelkező nők számának növekedését az EU-s átlagnál valamivel pozitívabbnak ítélték a magyar válaszadók. Négy-négy százalékponttal magasabb a magyarok körében azok aránya, akik szerint ez javítana az emberi jogok tiszteletben tartásán, valamint a konfliktusok és háborúk megelőzésén.

A nők szerepét a konfliktusok és háborúk megelőzésében másképp ítélik meg az egyes demográfiai csoportba tartozók. Mind az összes EU-s válaszadót, mind a magyarokat tekintve megállapítható, hogy az életkorral nőtt azok aránya, akik szerint a nők pozitív hatással lennének a kérdésre. Ugyanakkor érdekesség, hogy a 24 évesen felüliek körében minden korcsoportban nagyobb arányban mondták a magyar válaszadók, hogy a hatalomban lévő nők számának növekedése javítana a helyzeten, a 15-24 évesek körében viszont a magyarok pesszimistábbnak bizonyultak a kérdésben.

Azzal kapcsolatosan, hogy a fejlődő országokat jellemző problémák milyen hatást gyakorolnak a férfiakra és a nőkre több ponton is eltér az Európai Unió teljes lakosságának és a magyaroknak a véleménye. 

Az összes válaszadó 63%-a, míg a magyaroknak csak 42%-a vélekedett úgy, hogy az oktatáshoz való hozzáférés problémái nagyobb hatást gyakorolnak a nőkre. Hasonló különbséget mértek a kutatók az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását illetően is. A teljes európai uniós lakosság 61%-a szerint ennek hiánya problematikusabb a nők esetében, a magyarok közül viszont csak 42% vélekedett így.

A jövedelem/munka hiányát tekintve az összes megkérdezett 6/10-e (61%) véli úgy, hogy ez jobban sújtja a nőket, közel 1/3-uk (28%) szerint a nőkre és a férfiakra is azonos hatást gyakorol, míg 1/10-ük (9%) szerint inkább a férfiakra nézve jelent problémát. Ezzel szemben a magyar válaszadók közül közel ugyanannyian (38% illetve 40%) mondták, hogy a nőkre gyakorol nagyobb hatást gyakorol, illetve hogy mindkét nemre egyformán hat a jövedelem és a munka hiánya. A magyarok 21%-a nyilatkozott úgy, hogy inkább a férfiak ennek az elszenvedői - az összes a kutatásban résztvevő ország közül nálunk mondták ezt a legtöbben.

 

A fejlődő országokban a jövedelem/munka hiányának hatásával kapcsolatosan erősen különbözik az egyes országok lakosságának véleménye. A legtöbben a szomszédos Ausztriában (76%) gondolják, hogy ez a nőket jobban érinti, a legkevesebben pedig a szintén szomszédos Romániában (31%). 

A magyarok és az európai unió lakosságának véleménye lényegében megegyezik a tekintetben, hogy a fejlődő országoknak nyújtott támogatásoknál kiemelt figyelmet kellene fordítania a nők jogait és az esélyegyenlőséget, valamint az illetően is, hogy a nemek közötti egyenlőség javítja a társadalmak működését.

A felmérés az Európai Unió 27 országában, összesen 25559 fő telefonos megkérdezésével készült 2013. február 7 és 9 között. Magyarországon 1001 lakost kérdeztek meg.

Forrás: http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_372_fact_hu_hu.pdf és http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_372_en.pdf

Ld. még a témában (szintén eurobarométer felmérés): A magyar lakosság véleménye a legszegényebb országok iránti szolidaritásról

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Nők a felsővezetők körében - infografika

A munkaerőpiacon sosem volt könnyű helyzetük a nőknek, a válság pedig tovább súlyosbította azt. A vállalatvezetők között sokkal kevesebb a nő mint a férfi, és a keresetek sem egyenlőek.

Az infografikából az is kiderül, hogy bár a nők körében magasabb a diplomások aránya, a munkaerőpiacon mégis alulreprezentáltak. Különösen nehéz helyzetben vannak akkor, ha kiskorú gyermeket nevelnek. 

Forrás:„© Európai Unió, [2013] - EP”

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Nők a magyar parlamentben - grafikon

Nők a magyar parlamentben, 1990-2010

  Forrás: MTI

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás


További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Túl magas az inaktív nők aránya - infografika

Az InfoTandem infografikája ezúttal a női inaktivitás okait ábrázolja.
Szemügyre véve az inaktivitás okait, egyrészt azt láthatjuk, hogy hazánkban a vizsgált korcsoportban viszonylag sokan már nyugdíjasok, ugyanakkor a legmagasabb arányban olyan nők tartoznak ide, akik épp képzésre vagy továbbképzésre járnak. Ez utóbbi uniós szinten is vezető oknak számít, ám árnyalja a képet, hogy az EU átlagában az oktatásban résztvevők közül magasabb azok részesedése (1,2 százalék, szemben a magyarországi 0,2 százalékkal), akik közben részmunkaidőben dolgoznak is.

Forrás és további részletek:  InfoTandem

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

Nők foglalkoztatása: lemaradva az unióban - infografika

A magyar nők foglalkoztatási rátája az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Bár kedvező, hogy ezen belül viszonylag sokan dolgoznak teljes munkaidőben, az inaktívak igen magas aránya miatt szintén a sereghajtók közé tartozunk.
Hazánkban a 15–64 éves korú nők 50,6 százaléka volt foglalkoztatott 2011-ben, s ezzel a 27 uniós tagországból csupán Olaszországot, Görögországot és Máltát előztük meg. Az uniós átlaghoz mért 7,9 százalékpontos elmaradás főképp a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, az alacsony iskolai végzettségűek és a 6 év alatti gyermeket nevelők relatíve alacsony rátáinak tudható be.

Forrás és további részletek:  InfoTandem

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

Néhány adat a nőkről - infografika

Ezúttal egy magyar grafikus, Morovián Luca infografikájára bukkantam a neten. A nőkkel kapcsolatban ábrázolt néhány adatot, íme:

Forrás: http://limlomdomb.blog.hu/2012/04/22/gorlpavor
  
Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás