Kutatható a Tömegkommunikációs Kutatóközpont iratanyaga

Kutathatóvá tette az 1969-ben alakult, a Kádár-rendszerben pártállami irányítás alatt működött, majd 1991-ben jogutód nélkül megszűnt Tömegkommunikációs Kutatóközpont iratanyagát a Nyílt Társadalom Archívum (OSA) - jelentette be Székely Iván, az intézmény főtanácsadója hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Elmondta: a kutatók többsége egyetért abban, lehetett úgy kérdezni a közvélemény-kutatások során a pártállami időkben is úgy, hogy őszintén feleljenek a megkérdezettek. Kitért arra, hogy tabuk azonban voltak a korabeli rendszerben: nem lehetett megkérdezni egyebek mellett azt, hogy mennyire volt szimpatikus Kádár János pártfőtitkár az embereknek, de ugyanígy az antiszemitizmusról vagy a keleti blokk országait katonailag összefogó Varsói Szerződés működésének megítélése iránt sem lehetett érdeklődni.
Hozzátette: a korabeli felmérések eredményei többnyire nem kaptak teljes társadalmi nyilvánosságot, azok elsősorban a szakértői vagy állampárti fórumokra jutottak csak el. Rámutatott, a szocialista országok közül máshol nem jöhetett létre hasonló kutatóintézet.
Vásárhelyi Mária szociológus, a Tömegkommunikációs Kutatóközpont korabeli munkatársa, akinek gyűjtőmunkája eredményeként tehették közzé az OSA-ban a kutatóközpont iratait, kiemelte: több mint 500 kutatásuk során vizsgálták egyebek mellett a társadalmi kommunikációt, a médiát, a tömegkommunikációs eszközök elterjedtségét, illetve közvélemény-kutatásokat is tartottak, utóbbiakat 1000-1200 ember bevonásával, ezek pedig a rendszerváltás felé haladva egyre gyakoribbak lettek.
Szólt arról, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió, valamint az akkori állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának agitációs és propaganda osztálya rendelte meg a kutatásokat, s ők finanszírozták az intézmény működését is. Mint mondta, a párt a kutatók felett közvetlen politikai kontrollt nem gyakorolt, a hatalom megrendeléseit az intézményvezetők közvetítették.
Az iratanyagot felbecsülhetetlen történeti értéknek nevezte azért is, mert szerinte a mai társadalmi reflexiókat jobban meg lehet érteni a hetvenes-nyolcvanas évek kutatási eredményeiből kiindulva.
A szociológus közölte, felméréseik szerint 1985-től romlott gyorsuló ütemben az ország gazdasági helyzetének társadalmi megítélése, ebben közrejátszott az is, hogy akkor az információ már szabadabban áramolhatott az országba és a magyar állampolgárok is szabadabban mondhattak véleményt. Felidézte, kutatásaik szerint 1988-ra a politikai változást követelők aránya már majdnem elérte a 70 százalékot.
Vásárhelyi Mária kitért arra: 1989-ben a társadalom 70 százaléka találta károsnak Rákosi Mátyás volt pártfőtitkár tevékenységét, Horthy Miklós kormányzó esetében ez az arány alig több mint 40, Kádár János esetében pedig mindössze 15 százalék.
Az MTI kérdésére elmondta: számos televíziós és rádiós műsort véleményeztettek az emberekkel, de voltak felméréseik az akkoriban éppen induló sorozatokról is. Megkérdezték a korabeli közvéleményt a Stúdió című kulturális műsorról is, amely akkoriban forradalmi volt tartalmilag és formailag egyaránt - jegyezte meg.
Megemlítette, hogy ugyanígy készítettek felméréseket nemzetközi politikai fórumokról, a Képújságról és A Hét című televíziós hírműsorról is. A határ menti külföldi tévéadások nézettségét külön is vizsgálták, illetve a Szabad Európa Rádió nyolcvanas évekbeli hallgatottságára is rákérdeztek, ebből kiderült, hogy a lakosság egynegyede hallgatta akkor az alternatív rádióadókat.
Krekó Péter, a Political Capital elemző cég kutatási igazgatója a Tömegkommunikációs Kutatóközpont adatait is felhasználva rámutatott: a roma emberekkel kapcsolatos előítéletek már 1989-ben is nagyjából ugyanolyan mértékben léteztek, mint manapság. A cigányság többlettámogatását 1989-ben 6 százalék, napjainkban pedig mintegy 15 százalék támogatja, ez az adat azonban nem kirívóan alacsony a nyugati államokhoz képest, ahol hasonlóak az arányok - állapította meg.
Mint mondta, 1989-ben a cigányság integrált oktatását a társadalom 70 százaléka támogatta, 2000-ben ez több mint 80 százalékra emelkedett, ami alig csökkent a legutóbbi időszakban. A romák felelősségét saját sorsuk alakulásában a társadalom 70 százaléka mondta döntőnek 1989-ben, míg 2011-ben 80 százalékra emelkedett ez az arány - fűzte hozzá.

Forrás: MTI

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

A kanadaiak többsége visszaállítaná a halálbüntetést

Az Angus Reid márciusban készült felmérése szerint öt kanadaiból három támogatná a halálbüntetés visszaállítását gyilkosságok esetében.

Az észak-amerikai országban 1976 júliusában törölték el a halálbüntetést. Az Angus Reid felmérésében megkérdezettek 63%-a nyilatkozott úgy, hogy gyilkosok estében támogatná ennek a büntetési formának a visszaállítását, 30%-uk viszont ellenezné a lépést (6% nem tudott vagy akart dönteni a kérdésben).

A halálbüntetést támogatók 58%-a azzal érvelt a legsúlyosabb büntetés mellett, hogy ez elrettentő lenne a potenciális gyilkosok számára. 57%-uk gondolja úgy, hogy ezáltal pénzt spórólnának az adófizetőknek, kevesebb lenne az elítéltek börtönben tartásának költsége, 53%-uk véli úgy, hogy ez az a büntetés, amit a gyilkosok megérdemelnek.

Azoknak, akik a halálbüntetés ellen foglaltak állást, 77%-a tart attól, hogy előfordulhat, hogy ártatlanul ítélnek el és végeznek ki valakit. 53%-uk gondolja azt, hogy nem helyes büntetésként kioltani a gyilkos életét, és 50%-uk úgy véli a halálbüntetés nem rettentené el a potenciális gyilkosokat.

Amikor azt kérdezték a válaszadóktól, hogy gyilkosságért elítéltek esetében büntetésként az életfogytiglani börtönt szabadlábra helyezés lehetősége nélkül vagy a halálbüntetést preferálnák: 45% a börtön, 39% a kivégzés mellett foglalt állást, 15% nem tudott, vagy akart választani.

A kutatásról: Az Angus Reid online felmérése 2013 március 10-11-én készült 1514 kanadai felnőtt megkérdezésével. A minta nem, kor, iskolai végzettség és régiók szerint reprezentálja a kanadai felnőtt lakosságot, a minta torzulásait súlyozással korrigálták. A mérés mintavételből eredő hibahatára 95%-os valószínűségi szint mellett +/- 2,5%.

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Közvélemény-kutatók a politikai mérésekről: más módszerek, egyező trendek

Az utóbbi időben egyre többször jelentek meg az internetes portálokon olyan írások, melyek a közvélemény-kutatások hitelességét támadták, kérdőjelezték meg. A politikusok előszeretettel hivatkoznak a kutatási eredményekre, ugyanakkor nem ritkán fordul elő, hogy más eredményeket meg támadnak. (Néhány cikk a témában: itt, itt, itt, itt és itt. )

Nemrégiben egy konferencián négy magyarországi közvélemény-kutatással foglalkozó szervezet képviselője arról beszélt, hogy a cégek eltérő módszertana ellenére a pártok támogatottságában mért trendek, kisebb eltérésekkel ugyan, de megegyeznek.

Az Ipsos, a Medián, a Nézőpont Intézet és a Tárki képviselőinek részvételével megtartott rendezvényen a cégek ismertették adatfelvételi módszereiket, és arról is vitáztak, melyik adhat hitelesebb és pontosabb eredményt: a személyes vagy a telefonos megkeresés, illetve a nyitott vagy a zárt kérdezés. (Az utóbbiak közötti különbség lényege, hogy a nyitott esetében a megkérdezett például megkötöttség nélkül említhet pártot, míg a zártnál egy listáról választhatja ki a számára szimpatikus pártot a "kire szavazna, ha most vasárnap lennének a választások?" kérdésre.)

Többen is arra hívták fel a figyelmet, hogy az adatfelvételnél már a kérdések sorrendje is befolyásolhatja a megkérdezettet, ezért a közvélemény-kutatók - különböző szakmai indokok alapján - a más témákat is tartalmazó kérdőív közepén, illetve végén helyezik el a pártokra vonatkozó kérdéseiket.

Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója elmondta, 1991 óta végeznek havonta pártpreferencia-méréseket 1500 ember megkérdezésével, személyes interjúban, laptoppal (illetve korábban papíron, kérdőívvel). Jelezte, minden felmérésüknél negyedikként kérdeznek rá a pártpreferenciára. Kitért arra, nyitott és zárt kérdésekkel is végeztek már kutatásokat, továbbá személyesen és telefonon is. Elmondta, azt tapasztalták, hogy telefonon általában aktívabbak az emberek, mint a személyesen, továbbá azt, hogy a nyitott kérdések esetén azok a pártok vannak előnyben, amelyek az adott időszakban gyakrabban szerepelnek a tömegkommunikációban.

Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy 1989-ben alakult meg a cég, és már akkor ősszel elvégezték az első pártpreferencia-mérésüket. Elmondta, a mintavételnél az úgynevezett "véletlen séta" módszert választották. Ekkor egy számítógépes programmal választják ki az úgynevezett kiinduló pontokat - például egy utcasarkot, egy templomot vagy éppen egy kocsmát - ahonnan megkezdik egy adott rend szerint a "sétát". Közölte, az adatfelvételnél csak a "bemelegítő" kérdések után kérdeznek rá a pártpreferenciára, mert az emberek idegenkednek a politikától. Így előbb a médiafogyasztási szokásokról kérdeznek, aztán arról, mennyire érdekli őket a politika, és csak ez után kerül szóba a választás. Elmondta azt is, hogy 2005 óta egy szavazólappal szimulálják az igazi választást. Hann Endre úgy látja, befolyásoló lehet nemcsak a kérdések sorrendje, hanem az is, milyen kérdések előzik meg a politikai szimpátiára vonatkozókat. Véleménye szerint telefonon, nyitott kérdéssel nehéz megbízható választ kapni.

Molnár Csaba Gábor, a Nézőpont Intézet kutatásvezetője arról beszélt, hogy vezetékes és mobiltelefonon végzik kutatásaikat, 1000 felnőtt megkérdezésével, nyitott kérdésekkel. Közölte, szerinte azért jobb a telefonos megkeresés, mert csak 10-15 percig tart, és nem befolyásolja a válaszadót a kérdező megjelenése, illetve jelenléte "nem késztet azonosulásra". Elmondta, a kérdőív végén kérdeznek rá a választási aktivitásra, a pártpreferenciára, mert szavai szerint addigra bizalmi viszony alakulhat ki a kérdező és a kérdezett között, és így őszintébb lehet a válasz. Jelezte azt is, felméréseik során nem találtak jelentős eltérést a zárt és nyitott kérdések módszere között. A telefonos kérdezésekkel kapcsolatban ugyanakkor jelezte azt is, tapasztalataik szerint a legszegényebbeket és a leggazdagabbakat minden módszerrel nehéz elérni, utóbbiakat például azért, mert a villákban a vezetékes telefont gyakran a "takarítónő veszi fel", a csengetésre pedig nem nyitnak ajtót.

Sík Endre, a Tárki vezető kutatója arról beszélt, hogy kutatásaikat havonta, ezer ember megkérdezésével végzik, a véletlen séta módszerével.

Forrás: MTI

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Közvélemény-kutatás az Európai Bizottság munkájáról - grafikon

Közvélemény-kutatás az Európai Bizottság munkájáról (2012)

  Forrás: MTI

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

Így vélekedik egy laikus a közvélemény-kutatásokról...

Véletlen akadtam a neten egy a "Lehet-e hinni a közvélemény-kutatásoknak?" címet viselő cikkre. Számomra teljesen elképesztő volt, amit olvastam, ugyanakkor tanulságos és elgondolkoztató - még akkor is ha egy bulvár oldalon található az iromány. Sajnos vannak, akik így vélekednek, sőt annyira hisznek saját tudásukban (jelen esetben helyesebb volna tudatlanságot említeni), hogy ezt a "nagyközönséggel" is megosztják...

Az írásból lentebb idézek, de akit teljes terjedelmében érdekel IDE kell, hogy kattintson (a korrekt forrásmegjelölés kedvéért a link szövegesen is: http://www.ricsajok.hu/hirek/belfold/lehet-e-hinni-a-kozvelemeny-kutatasoknak/).
Ennek oka a felhasználási feltételekben, keresendő, amelyből szintén muszáj idéznem:
"Az e kiszolgálón megtalálható oldalak kizárólag az ismeretszerzés megvalósíthatóságát szolgálják."

Itt tehát a szerző gondolatai:

"Közhely azt állítani, hogy a magyar a világ legmelankolikusabb embere. Természetes, ha valamely kutatáshoz ez az alapfeltevésünk, akkor ezt is fogjuk kihozni eredményként."

"Kezdjük ott, hogy nagyon sokféle kutatást végezhetünk. (...) Bárhogy is csináljuk, valószínűleg egyáltalán nem lesz a kutatási anyagunk reprezentatív (vagyis nem lesz minden korosztályból közel azonos számú emberről adat), ami már dönti valamerre a kutatás eredményét."

"Tehát nagyrészt kik fognak válaszolni? A személyes és a telefonos verziónál: nyugdíjasok, kismamák, munkanélküliek tehát, aki napközben ráér. Internetesnél viszont több lesz a fiatal, aki heccből, komolytalankodva tölti ki a kérdéssort. "

"Talán jobb is, ha véleményünket nem közvélemény-kutatásokra, hanem a magunk mindennapi tapasztalataira támaszkodva alkotjuk meg."

A románok szívesebben adományoznak pénzt, mint a németek

Ötből egy német ad minden évben pénzt jótékony célra a román lakosoknak viszont egy harmada - derül ki a GfK Verein a Wall Street Journal Europe jótékonykodással és adományozással kapcsolatos nemzetközi kutatásából.

 

Flickr/ timsnell

Ötből egy német ad minden évben pénzt jótékony célra és nagyjából ugyanennyien vannak, akik inkább tárgyakat adományoznak, vagy szabadidejüket áldozzák jótékonykodásra. A németek közel fele viszont egyáltalán nem jótékonykodik.

A pénzadományokat tekintve a román lakosok ennél bőkezűbbek, 1/3-uk fordít erre minden évben, ugyanakkor valamivel magasabb azok aránya is, akik egyáltalán nem jótékonykodnak. A románok körében nem annyira népszerű az önkénteskedés, mint Európa más országaiban, különböző tárgyakat 7%-uk szokott adományozni.

Pénzadományozási hajlandóságukat tekintve a németek a ranglista alsó felén, a románok a közepén találhatók. A legnagylelkűbbek e tekintetben a hollandok, a britek és a svédek. A hollandok 2/3-a, a brit és a svéd lakosoknak pedig a fele szokott minden évben pénzt fordítani jótékonykodásra. Németországban viszont valamivel nagyobb azok aránya, akik bár pénzt nem adományoznak, de szabadidejük feláldozásával támogatnak jó ügyeket, továbbá 13% állítja, hogy szokott élelmiszert, ruhát vagy egyéb tárgyakat adományozni (az európai átlag 10%).

A németek közel fele egyáltalán nem szokott semmit sem adományozni. Arra a kérésre, hogy miért nem, 35% azt felelte, hogy nem engedheti meg magának, míg 14%, azt mondta, hogy nem érdekli a jótékonykodás. A románoknak több mint fele nem jótékonykodik, esetükben 36% aki azt mondta, hogy nem engedheti meg magának ezt és 16%, aki azt válaszolta, hogy azért mert nem érdekli.

A legtöbb európai lakos (közel 40%) gyerekekkel kapcsolatos ügyet támogat, 34% szegénységellenes, 26% pedig egészségkutatással kapcsolatos projektekre áldoz pénzéből.

Azon németeknek a 3/4-e, a románoknak pedig a 2/3-a, akik szoktak pénzt adományozni évi 1 és 200 euró közötti összeget fordítanak jótékonykodásra. A németek 11%-a, a románok 6%-a ad 200 és 500 euró közötti összeget. Az USA-ban a pénzt adományozók 19%-a nyilatkozott úgy, hogy évente 200 és 500 dollár közötti összeget áldoz e célra. 500 eurónál többet az európaiak 4%-a, a németek 2%-a , a románok 0,55%-a és az amerikaiak 17%-a szokott adni.

A válaszadók alapvetően vallási okokból, vagy személyes meggyőződésük miatt támogatnak egy-egy ügyet, csupán 2% válaszolta azt, hogy az adókedvezmények miatt adakozik.


A kutatásról: A GfK Verien és a Wall Street Journal Europe (WSJE) kutatása 2011 tavaszán zajlott 13950 személy megkérdezésével 14 országban. 

Fenti írásom eredetileg a zipp.hu-n jelent meg: 
http://zipp.hu/kulfold/2011/07/04/kutatas_a_romanok_szivesebben_adomanyoznak_penzt_mint_a_nemetek, 2011.07.04.

Közel-Kelet és Észak-Afrika biztonságosabb, mint Európa

Közel-Kelet és Észak-Afrika biztonságosabb, mint Európa – ez derült ki a Gallup intézet a világ 105 országában készített felméréséből. A lista legvégén Dél-Afrika áll, de Oroszország és a szomszédos Ukrajna is az utolsó 5 között foglal helyet, ezzel veszélyesség szempontjából megelőzve Irakot és Afganisztánt is.

A Gallup nemrég publikált, 2009. február és december között 105 országban készített kutatásában azt vizsgálta, hogy az emberek mennyire érzik biztonságosnak lakhelyüket. A kutatók kérdése így szólt: biztonságban érzi magát, ha egyedül sétál éjszaka a városban/környéken ahol él?
Az összes válaszadót tekintve 60% érzi magát biztonságban, abban a városban, illetve azon a környéken, ahol él. 36% egyértelmű nemmel válaszolt a kérdésre, míg 4% nem tudott vagy nem akart érdemben válaszolni.
A világ régióit tekintve a legbiztonságosabbnak az USA-t és Kanadát tartották a megkérdezettek, a legveszélyesebbnek pedig a latin-amerikai országokat.
Európa némiképp meglepően, csak a negyedik helyre került a hét régióból álló listán. A második és harmadik helyre majdhogynem azonos eredménnyel Közel-Kelet és Észak-Afrika, valamint Ázsia került. Európa után a listán Afrika szub-szaharai térsége áll. Ennél is kevésbé találták biztonságosnak lakhelyüket a volt Szovjetunió országainak lakosai, és ezzel a lista utolsó előtti helyére kerültek.



A régiókon belül az egyes országok megítélése természetesen igencsak eltérő. Afrika szub-szaharai részén található a világon legkevésbé biztonságosnak ítélt Dél Afrika, a válaszadók mindössze 20% válaszolt igennel a kutatás kérdésére. Ugyanebben a régióban a dzsibouti-i lakosoknak viszont 84%-a nem érez félelmet, ha egyedül sétál éjszaka a városban/környéken ahol él - és ezzel a térség legbiztonságosabbnak tartott állama.
A biztonság szempontjából legnegatívabbnak ítélt latin-amerikai országok között is vannak jelentősebb eltérések. Legrosszabb a helyzet Venezuelában, ahol a lakosok 23%-a megy ki nyugodt szívvel egyedül az utcára éjszaka.
Közel-Kelet és Észak-Afrika, valamint Ázsia összességében pozitív képében - érthető módon – van néhány „sötét pont”.  Míg a kutatás kérdésére igennel válaszolók aránya Szingapúrban 98% volt – az összes vizsgált ország között a legmagasabb – addig a Palesztin Autonóm Területeken 47%, Nepálban 43%, Pakisztánban 42%, Afganisztánban 37%, Irakban 34%.

Flickr/xJasonRogersx

Ahogy várható volt a nők általában kevésbé érzik magukat biztonságban. A vizsgált 105 országból 93 esetében szignifikánsan kevesebben voltak a kutatás kérdésére igennel válaszoló nők, mint a férfiak. 21 ország esetében az igen válaszok különbsége a két nem képviselőinek körében legalább 20% volt. Érdekes, hogy ezek között számos fejlett ország is szerepel.



A legbiztonságosabbnak, és a legveszélyesebbnek ítélt országok listája (az ország nevek mellett a kutatás kérdésére igennel válaszolók százalékos aránya):

Legbiztonságosabbak:
1.       Szingapúr, 98%
2.       Katar, 87%
3.       Hong Kong, 85%
4.       Jordánia, 84%
5.       Szíria, 84%
6.       Dzsibuti, 84%
7.       Indonézia, 83%
8.       Dánia, 83%
9.       Banglades, 82%
10.     Tunézia, 81%

Legveszélyesebbek:
1.       Dél Afrika, 20%
2.       Venezuela, 23%
3.       Litvánia, 29%
4.       Oroszország, 31%
5.       Ukrajna, 31%
6.       Irak, 34%
7.       Kenya, 35%
8.       Bolívia, 37%
9.       Afganisztán, 37%
10.     Moldova, 37%

Hazánk nem, viszont régiónkból több ország részt vett a kutatásban. A vonatkozó eredmények (igen %): Szlovénia79%, Ausztria 75%, Lengyelország 61%, Csehország 60%, Románia 51%, Ukrajna 31%.

Fenti írásom eredetileg a zipp.hu-n jelent meg:

http://zipp.hu/velemeny/2010/11/18/kozel-kelet_es_eszak-afrika_is_biztonsagosabb_mint_europa

2010.11.18.

Kik tartanak leginkább a terrorizmustól?

Az Angus Reid közvélemény-kutató intézet november elején azt vizsgálta, hogy a britek, az amerikaiak és a kanadaiak mennyire tartják valószínűnek, hogy országukat terrortámadás fogja érni.

A britek 74%-a azt gondolja (biztosan, vagy inkább), hogy a következő egy évben lesz terrortámadás az Egyesült Királyságban. 15% véli úgy, hogy ez biztosan vagy inkább nem fog bekövetkezni. (A többi válaszadó nem tudott, vagy nem akart a kérdésre érdemben válaszolni.)
Az amerikaiak valamivel optimistábbnak bizonyultak, 59% valószínűsíti (biztosan, vagy inkább), hogy fogja országukat támadás érni, 29% hogy nem (biztosan vagy inkább nem).
A legkevésbé a kanadaiak tartanak ilyen veszélyektől. Mindössze 38% gondolja, hogy ez biztosan vagy inkább bekövetkezik országukban a következő évben, míg 54% nem valószínűsíti. (Megj.: Kanadát ez idáig még nem érte terrortámadás.)

A kutatás során 1024 kanadai, 2129 amerikai és 2001 brit lakost kérdeztek meg. A mérés hibahatára a kanadai felmérés esetében +/- 3,1%, a másik két ország esetében +/- 2,2%.

Fenti írásom eredetileg a zipp.hu-n jelent meg:

http://zipp.hu/kulfold/2010/11/14/kutatas_kik_tartanak_leginkabb_a_terrorizmustol

2010.11.14.

A britek szakszervezet pártiak

Az Angus Reid közvélemény-kutató a szakszervezetekről kérdezte a brit lakosokat. Többségük egyet ért azzal, hogy a szakszervezetek szükséges és fontos részei a társadalomnak és úgy vélik, képesek hatékonyan fellépni a dolgozók fizetésének és munkakörülményeinek érdekében.

A megkérdezettek 31%-a úgy véli a szakszervezeteknek túl nagy befolyása van Britanniában, 33% gondolja, hogy éppen megfelelő befolyással rendelkeznek, míg 21% úgy véli túl kevéssel.
A britek 2/3-a (67%) egyet ért azzal, hogy a szakszervezetek szükséges és fontos részei a társadalomnak és 64% úgy gondolja, hogy a szakszervezetek képesek hatékonyan fellépni a dolgozók fizetésének és munkakörülményeinek érdekében. (16% nem tudott vagy nem akart a kérdésre válaszolni.)
A kutatás során a válaszadókat megkérdezték nyolc szakszervezettel kapcsolatban, arról is, hogy vélekednek ezek sztrájkhoz való jogáról. A legtöbben (54%) a sürgősségi dolgozók (pl. mentősök) esetében mondták azt, hogy sosem lenne szabad sztrájkot hirdetniük, az egészségügyi dolgozók esetében 43% válaszolta ezt. Ugyanakkor a megkérdezettek 11 illetve 12%-a esetükben is úgy véli, hogy jogukban áll bármikor munkabeszüntetést hirdetni.

A reprezentatív kutatás 2010. október 27-28-án készült 2015 felnőtt megkérdezésével. 95%-os valószínűségi szint mellett a hibahatár maximum +/- 2,2%.

Fenti írásom eredetileg a zipp.hu-n jelent meg:

http://zipp.hu/kulfold/2010/11/07/a_britek_szakszervezet_partiak

2010.11.07.

Az amerikaiak több mint fele haragszik a politikusokra

Az Angus Reid közvélemény-kutató felmérésében az Egyesült Államok lakosait egyes politikai szereplőkkel kapcsolatban arról kérdezte, hogy személy szerint mérgesek-e rájuk.

Közel ötből négy válaszadó mondta azt, hogy nagyon mérges, vagy inkább mérges, amikor a szövetségi kormányról (78%) és a kongresszusról (78%) kérdezték a véleményét. A szenátorokra az amerikaiak 63%-a haragszik, a saját kongresszusi képviselőjére 56%, az elnökre pedig 54%.
Barack Obama elnökre a legdühösebbek az Államok déli és észak-keleti részén lakók (57%-57%) és az 55 év felettiek (60%).
Pártállást tekintve a demokratáknak mindössze 28%-a mondta, hogy haragszik Obamára, a republikánusoknak viszont 87%-a. A függetlenek esetében ez az arány 62%.

A reprezentatív kutatás 2010. október 20-21-én készült 1011 felnőtt megkérdezésével. 95%-os valószínűségi szint mellett a hibahatár maximum +/- 3,1%.

Flickr/marcn

Fenti írásom eredetileg a zipp.hu-n jelent meg:

http://zipp.hu/kulfold/2010/11/06/az_amerikaiak_tobb_mint_fele_pipa_a_politikusokra

2010.11.06.

A thaiok elégedettek országuk demokráciájával

Az angliai születésű, tanult miniszterelnök Abhisit Vejjajiva a legnépszerűbb politikus a thai szavazók körében és többségük elégedett azzal, ahogy a demokrácia működik Thaiföldön – derült ki az Angus Reid kutatásából.

A kutatás során 1350 olyan thai-t kérdeztek meg, akik szavaztak a 2007-es választáson. Az ország demokratikus berendezkedésével 16% nagyon elégedett, 42% inkább elégedett, 29% inkább elégedetlen, míg 9% nagyon elégedetlen (5% nem tudott válaszolni).

54% úgy vélekedik, hogy a jelenlegi parlamenti rendszer, a miniszterelnökkel és kabinetével a legjobb politikai rendszer Thaiföld számára. 21% viszont azt preferálná, hogy legyen egy elnök, aki a külügyekkel foglalkozik és egy miniszterelnök, aki a belügyekkel.

Öt thai politikus népszerűségét is vizsgálták a kutatás során. Az eredményekben egyértelműen tükröződik a válaszadók pártszimpátiája. Azok körében, akik a PPP-re szavaztak 2007-ben Thaksin Shinawatra a legnépszerűbb, őt 59% kedveli, a jelenlegi miniszterelnököt Abhisit Vejjajiva-t 31%.

Az összes megkérdezett körében bár Abhisit Vejjajiva vezet 50%-kal, de Thaksin népszerűsége is igen magas: 40%.

Az Angus Reid közvélemény-kutató intézet 1350 thai-t kérdezett meg, akik szavaztak a 2007-es parlamenti választáson. A kutatás reprezentatív a 2007-es választókra nézve.

 

Fenti írásom eredetileg a zipp.hu-n jelent meg:

http://zipp.hu/kulfold/2010/10/23/a_thaiok_elegedettek_orszaguk_demokraciajaval

2010.10.23.

Mit gondolnak az arabok? II.rész (világ, identitás, iszlám, média)

Ritkán olvasni arról, hogy az arab országok lakói miként vélekednek. Az alábbiakban egy körükben készített kutatás eredményeit ismertetjük - némelyik meglepő lett. Ebben a részben a világgal, az iszlámmal és a médiával kapcsolatos kérdések.

A Marylandi Egyetem és a Zogby International „Arab közvélemény-kutatásának” keretében 2010 nyarán Egyiptomban, Jordániában, Libanonban, Marokkóban, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben összesen közel 4000 ember véleményét kérdezte meg az USA-ról, Obamáról, az arab-izraeli konfliktusról, az iráni atomfegyverkezésről, a holokausztról, a segély flottilla megtámadásáról, arról, hogy miképp vélekednek a világról, hogyan viszonyulnak az iszlámhoz, valamint médiahasználati szokásaikról. (Itt az utóbbi három témakör eredményei, a többit az első részben ismertettük.)

Világ
Ha a világon csak egy szuper hatalom lenne az arabok 35%-a azt preferálná, hogy ez Franciaország legyen. 16% választotta Kínát, 13% Németországot, 8% Nagy-Britanniát, 8% Oroszországot, 7% az USA-t, 6% Pakisztánt.
Ha ugyanezen országok egyikében kellene élniük, 51% menne Franciaországba, Kínába viszont csak 6%. Ennél is kevesebben költöznének szívesen az oroszokhoz (3%) vagy Pakisztánba (2%).
Ha viszont egy családtag tanulhatna ezekben az államokban 30% választaná a francia, 24% a német, 21% a brit, és 20% az USA beli oktatást.
A saját országaikon kívül kettő olyat nevezhettek meg a válaszadók, melyek szerintük a legkonstruktívabbak a közel-keleti régió érdekeit tekintve.

Forrás: Shibley Telhami, University Of Maryland

Szintén kettőt választhattak, amikor azt kérdezték tőlük, melyik országok azok, melyek a legnagyobb szabadságot és demokráciát biztosítják lakóiknak.

Forrás: Shibley Telhami, University Of Maryland

A három leginkább tisztelt, csodált vezető a világon Recep Erdogan török miniszterelnök (20%), Hugo Chavez venezuelai elnök (13%), Mahmoud Ahmadinejad iráni elnök (12%).  Sárközy és Oszama bin Laden 6-6 százalékot kapott, 2% pedig még mindig Szaddam Husszeint „isteníti”.

Flickr/storymary

Iszlám és identitás
A kutatók azt is megkérdezték, hogy a kérdezettek véleménye szerint amikor kormányuk döntést hoz, leginkább mit kellene szem előtt tartani, az hogy ez a legjobb legyen a muszlimok, saját országuk, az arabok, vagy a világ számára. Tízből négyen (39%) a muszlim közösség érdekeit mindennél előbbre helyezik, 31% gondolja, hogy saját országuk kellene, hogy a legfontosabb legyen, 23% tette le voksát az arabok mellett és mindössze 5% preferálta a világ érdekeit.
Országok szerint nézve messzemenőkig a marokkóiak állnak leginkább a muszlimok érdekei mellett (64%), a legkevésbé pedig a jordániaiak (15%) és a libanoniak (5%). E két ország lakóinak többsége (53% ill. 60%) azt gondolják, hazájukat kell elsősorban szem előtt tartani. Az arabok mellett a legkevesebben a marokkóiak közül szavaztak (4%), legtöbben pedig a szaúd-arábiaiak közül (36%). A világ érdekeit az Egyesült Arab Emirátusok lakói tartják a legfontosabbnak (15%) legkevésbé pedig az egyiptomiak (2%).
Az identitásuk tekintetében 39% tartja legfontosabbnak azt, hogy muszlim, 32%, hogy országának lakója, 25%, hogy arab és 4%, hogy a világ polgára. Az országok szerinti bontás az előző kérdés megoszlásához hasonlatos. Az, hogy muszlimok a marokkóiak számára a legfontosabb, az hogy saját országuknak lakóik az a jordániaiak és libanoniak számára (58% ill. 55%), az, hogy arabok a szaúdiak számára (34%), és az, hogy a világ polgárai az Egyesült Arab Emirátusokban élők számára (11%). A második legfontosabb identitásnak arabságukat tartják a kérdezettek. Összesítve az első és második identitásra vonatkozó kérdések eredményeit, a válaszadók elsősorban muszlimok, másodsorban arabok, és csak ezután jön állampolgárságuk.

Médiafogyasztás
A kutatásból az arab országok lakosainak médiafogyasztásáról  az derült ki, hogy a megkérdezettek 40%-a gyakran, 31%-a ritkán, 28%-a pedig sosem netezik. Utóbbiak aránya 2008-ban még 52% volt.
A gyakori netezők aránya az Egyesült Arab Emirátusokban a legmagasabb (90%), második a sorban Szaúd-Arábia (63%), a sor végén pedig Egyiptom (28%) és Jordánia (23%) áll. Az Egyesült Arab Emirátusokban és Marokkóban alig akadt olyan válaszadó, aki sosem látogat a világhálóra, viszont Jordániában a megkérdezettek 33%-a, Egyiptomban pedig 42%-a egyáltalán nem használ netet.
Amikor interneteznek a megkérdezettek 73%-a a legtöbb időt arab, 13%-a francia, míg 8%-a angol nyelven íródott oldalon tölti. A francia nyelvű oldalak – nem meglepő módon - elsősorban a marokkóiak körében népszerűek.
A nemzetközi hírekről az arabok elsősorban a TV-ből tájékozódnak (85%), 8% azok aránya, akik inkább a netet preferálják ilyenkor, az újságokat és magazinokat pedig 5% választja.
Amerikai vagy európai filmet, show-t, vagy zenés videót a megkérdezettek 51%-a naponta néz.

Fenti írásom eredetileg a zipp.hu-n jelent meg:

http://zipp.hu/kulfold/2010/09/26/mit_gondolnak_az_arabok_ii_vilag_identitas_iszlam_media_

2010.09.26.

Mit gondolnak az arabok? I.rész (USA, Izrael, Irán, holokauszt, segély flottilla)

Ritkán olvasni arról, hogy az arab országok lakói miként vélekednek. Az alábbiakban egy körükben készített kutatás eredményeit ismertetjük - némelyik meglepő lett. Az első részben az USA-val, a közel keleti konfliktussal, a zsidó holokauszttal és a segély flottillával kapcsolatos kérdések.

A Marylandi Egyetem és a Zogby International „Arab közvélemény-kutatásának” keretében 2010 nyarán Egyiptomban, Jordániában, Libanonban, Marokkóban, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben összesen közel 4000 ember véleményét kérdezte meg az USA-ról, Obamáról, az arab-izraeli konfliktusról, az iráni atomfegyverkezésről, a holokausztról, a segély flottilla megtámadásáról, arról, hogy miképp vélekednek a világról, hogyan viszonyulnak az iszlámhoz, valamint médiahasználati szokásaikról. (Az utóbbi három témakör eredményeit a következő részben ismertetjük.)

USA, Obama
Az arabok Obamát negatívabban ítélik meg, mint 2009-ben. Akkor a pozitív válaszok aránya 45% volt, most 20%, míg a negatív véleménnyel lévők aránya 23%-ról 62%-ra nőtt. (Semleges vélemény 2009 28%, 2010: 16%). Amikor arra kérték a válaszadókat, hogy a válasszák ki a felsoroltak közül melyik írja le leginkább Obamáról alkotott véleményüket 51% válaszolta azt, hogy kedvezőtlen véleménnyel van róla és pesszimista külpolitikáját illetően, 38%, hogy az elnök személye szimpatikus, de nem hiszi, hogy az amerikai rendszerben sikeres külpolitikát tud folytatni, míg mindössze 5% mondta azt, hogy Obama szimpatikus számára, és reménykeltőnek találja külpolitikáját is.

Flickr/Beverly & Pack

Az Egyesült Államokat viszont kevésbé negatívan ítélték meg, mint korábban, bár a változás csak abban tapasztalható, hogy a nagyon kedvezőtlen válaszok aránya csökkent, míg az inkább kedvezőtleneké nőtt.

Forrás: Shibley Telhami, University Of Maryland

A legtöbben az Obama adminisztráció külpolitikájával kapcsolatban az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos magatartást kifogásolják. Az összes megkérdezett 61%-a választotta ezt a felkínált válaszlehetőségek közül. A sorban ezután Irak jön (27%), az iszlámhoz való hozzáállás (5%), Afganisztán (4%), majd az emberi jogok, a demokrácia terjesztése, gazdasági segítség (1-1 százalék).
A válaszadók két olyan dolgot nevezhettek meg, amitől javulna véleményük az USA-ról. A válaszok több mint felét (54%) az izraeli-palesztin békekötés tette ki, a második legnépszerűbb (45%) az Irakból történő kivonulás volt, és ettől csak alig maradt el (43%) Izrael támogatásának megszüntetése.  A további válaszok megoszlása a következő volt: az Arab-félszigetről történő kivonulás (35%), erőteljesebb törekvés a demokrácia terjesztésére (13%), több gazdasági segítség a régiónak (7%), az arab kormányok támogatásának megszüntetése (2%).
Szintén két dolgot jelölhettek meg a megkérdezettek, amikor azt kérdezték tőlük, mit gondolnak mely tényezők a legfontosabbak Amerika Közel-Kelet politikájában. Izrael védelme alkotta a válaszok 49%-át, az olaj 43%-át, a muszlim világ gyengítése valamint a regionális és globális dominancia megőrzése pedig 33-33 százalékát.  A további válaszok megoszlása a következő volt: nukleáris fegyverek terjedésének megelőzése 13%, béke és stabilitás elősegítése 9%, terrorizmus elleni küzdelem 7%, emberi jogok terjesztése 6%, demokrácia elősegítése 5%.

Arab-izraeli konfliktus
Az arab-izraeli konfliktussal kapcsolatban érdekes eredmény, hogy a régióval kapcsolatos izraeli-amerikai együttműködésről a megkérdezettek közel fele (47%) úgy vélekedik, hogy Izrael határozza meg azt és Izrael befolyásolja az USA-t. (Két évvel ezelőtt még fele ennyien – 24% - vélekedtek így.) Egy harmaduk (33%) gondolja azt, hogy a két hatalomnak közös érdekeik vannak, míg 20% szerint Izrael az USA egy eszköze a külpolitikában.

Flickr/gnuckx

Az izraeliek és palesztinok közötti tartós békében a megkérdezettek 54%-a egyáltalán nem hisz, szerintük ez sosem fog bekövetkezni. 40% hiszi, hogy lesz tartós béke, de ez még sok időbe telik, 4% gondolja úgy, hogy ez öt éven belül bekövetkezik.

Segélyflotta elleni támadás
A segélyflotta elleni izraeli támadásról a megkérdezettek úgy vélekednek, hogy annak legfontosabb következményei a feszültség a török-izraeli kapcsolatokban (30%), Izrael egyhangú nemzetközi elítélése (24%), a gázai blokád fókuszba kerülése és megnövekedett esély annak megszüntetésére (24%).

Zsidó holokauszt
A zsidó holokauszttal kapcsolatban ezt kérdezték a kutatók, hogy ha egy ilyen témájú filmet vagy programot néznek, akkor leginkább mit érzenek a megkérdezettek. 59% válaszolta azt, hogy neheztel (úgy érzi ezáltal nő az izraeliekkel szembeni rokonszenv a palesztinok és az arabok kárára), 29%, hogy vegyes érzései vannak, míg 3%, hogy együtt érez a zsidókkal, akik náci uralom alatt szenvedtek. (Az eredmények három éve lényegében változatlanok.) Országok szerinti bontásban nézve Libanonban (21%) és Jordániában (16%) voltak a legtöbben, akik együtt éreztek a holokauszt áldozataival, a neheztelők aránya pedig az Egyesült Arab Emírségekben (99%) és Marokkóban (85%) volt a legmagasabb.

Irán nukleáris programja
Irán nukleáris kutatásaival kapcsolatban a megkérdezettek 35%-a vélte úgy, hogy Irán csupán békés célokra akarja azt felhasználni, míg 57%, hogy fegyverkészítés a valós cél. Két évvel ezelőtt még többen hittek abban, hogy Iránt békés célok vezérlik, akkor 46% válaszolta ezt, míg atomfegyverkezést 39%.
Ettől függetlenül 77% úgy véli, Iránnak joga van nukleáris programjához, és csak 20% gondolja, hogy nyomást kellene gyakorolni az országra, hogy ezt szüntesse be. Ez utóbbit legkevesebben – Irán céljaitól függetlenül - a jordániaiak és a marokkóiak támogatnák.
Azok körében, akik szerint Irán célja békések 92% válaszolta, hogy az országnak joga van a nukleáris kutatásokhoz, de azok körében is, akik szerint fegyvert akarnak fejleszteni magas az arányuk, 70%, akik így vélekedtek.
Ha Iránnak sikerülne atomfegyvert kifejlesztenie, annak a megkérdezettek 57%-a szerint pozitív következménye lenne a Közel-Keletre, 20% szerint viszont semmilyen, 21% szerint pedig negatív következményei lennének.

Fenti írásom eredetileg a zipp.hu-n jelent meg:

http://zipp.hu/kulfold/2010/09/23/mit_gondolnak_az_arabok_iresz_usa_izrael_iran_holokauszt_segely_flottilla_

2010.09.23.

Az amerikaiak iszlám ellenesek, negyedük azt gondolja Obama is muszlim

Az amerikaiak közel negyede azt gondolja, hogy Barack Obama elnök muszlim vallású, és tízből hárman vélik úgy, hogy az iszlám követőinek nem szabadna megengedni, hogy induljanak az elnöki székért - derül ki egy a Time magazinban publikált kutatásból.

• Annak ellenére, hogy Obama keresztény templomba jár, és nem egyszer hangoztatta már vallási nézeteit, a megkérdezettek 24%-a véli úgy, hogy elnökük muszlim vallású.
• A válaszadók 46% véli azt, hogy az iszlám, hogy jobban buzdít az erőszakra, mint a többi vallás, 39% szerint nincs különbség e téren, 6% pedig ennek ellenkezőjét állítja.
• 32% szerint nem szabadna engedni, hogy az elnöki székért muszlim hitű ember indulhasson, 28% szerint igaz ez a Legfelsőbb Bíróságon feladatot ellátókra is.
• 25% azt gondolja, a muszlim amerikaiak nem hisznek az amerikai értékekben.
• A nagy vihart kavart, New Yorkban a 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadás helyszínénél megépíteni akart mecsettel kapcsolatban, 23% azt mondta a mecset a vallási toleranciát szimbolizálná, 44% szerint sértés lenne a Szeptember 11-i áldozatokkal szemben, míg 27% szerint mindkét állítás igaz. Összességében a megkérdezettek 26%-a támogatja a mecset felépülését, 61% szerint pedig nem szabadna megépíteni.
• 34% ellenezné azt, hogy otthonától két háztömbön belül muszlim közösségi központ jöjjön létre, de más vallási központokat sem feltétlen szeretnének lakhelyük közelében az amerikaiak. 24% ellenezné a mormon, 18% a zsidó, 14% a katolikus vallási intézményeket.

Fenti írásom eredetileg a zipp.hu-n jelent meg: http://zipp.hu/kulfold/2010/08/22/az_amerikaiak_iszlam_ellenesek_negyeduk_azt_gondolja_obama_is_muszlim
2010.08.22, kép: Flickr/echiner1

Felmérés: legnépszerűbb elnökök

Az amerikaiak körében népszerű Reagan és Clinton, Bush és Obama viszont nem. Az Angus Reid piackutató a leginkább és a legkevésbé kedvelt amerikai elnökökről készített felmérést.

Angus Reid piackutató felmérése szerint az amerikaiak Ronald Reagan-t és Bill Clinton-t találták a legjobb elnöknek 1969 óta. A megkérdezettek 32%-a jelölte meg Reagan-t, 30%-a Clintont. A legrosszabb elnöknek 33% George W. Bush-t, 23% pedig a jelenlegi elnököt Barack Obama-t találta.

A legjobb elnökök rangsora:

1. Ronald Reagan, 32%
2. Bill Clinton, 30%
3. Barack Obama, 7%
4. Jimmy Carter, 5%
5. George W. Bush, 3%
6. Gerald Ford, 2%
7. George H. W. Bush, 2%
8. Richard Nixon, 2%

Nem tudott választani, 16%
A legrosszabb elnökök rangsora:

1. George W. Bush, 33%
2. Barack Obama, 23%
3. George H. W. Bush, 9%
4. Richard Nixon, 7%
5. Bill Clinton, 7%
6. Jimmy Carter, 4%
7. Ronald Reagan, 3%
8. Gerald Ford, 1%

Nem tudott választani, 13%.
A felmérés 1004 amerikai felnőtt megkérdezésével készült június közepén.

Fenti írásom eredetileg a zipp.hu-n jelent meg: http://zipp.hu/kulfold/2010/07/10/felmeres_legnepszerubb_elnokok
2010.07.10

Itália: egy bevándorló beszéljen és gondolkozzon olaszul

Aki olasz állampolgárságra vágyik azt tanulja a nyelvet, ismerje az olasz értékeket és éljen is aszerint – nyilatkozta a taljánok 8/10-e egy nemrég készült közvélemény-kutatás során - írta az Angus Reid.

Itália lakosságának döntő többsége (80%) azt szeretné, hogy az összes bevándorló, aki olasz állampolgárságért folyamodik, végezzen el egy olasz nyelvi és egy a polgári értékekről szóló kurzust. Továbbá úgy vélik, hogy azoktól a bevándorlóktól, akikről kiderül, hogy nem osztják értékeit, avagy bűnelkövetőkké válnak, meg kell vonni az állampolgárságot (79% értett egyet az állítással).

A választói jogok tekintetében már engedékenyebbnek mutatkoztak az olaszok. Ha egy bevándorló éveken keresztül „jól viselkedik”, hozzájárul új lakhelyének gazdaság fejlődéséhez, akkor a megkérdezettek 77%-a biztosítana szavazati jogot neki a helyhatósági választásokon.

Az eredmények Arnaldo Ferrari Nasi kutatásából származnak. A 2009. decemberében készült felmérés során 800 olasz felnőttet kérdeztek meg telefonos interjú keretében.

Fenti írásom eredetileg a zipp.hu-n jelent meg:
http://zipp.hu/kulfold/2010/01/28/italia_egy_bevandorlo_beszeljen_es_gondolkozzon_olaszul
2010.01.28. 

Válság

A gazdasági válság kapcsán egyre több, a témával foglalkozó kutatás lát napvilágot. Az alábbiakban a Gallup az USA-ban végzett két kutatásából néhány eredmény.

2009. februárjában végzett kutatás során arra a nyitott kérdésre*, hogy "Az Ön családjának manapság mi jelenti a legnagyobb pénzügyi problémát?", az amerikaiak 16%-a válaszolta, hogy a pénzhiány/alacsony fizetés és 15%-uk azt, hogy a túl nagy adósság/nincs elég pénz fizetni az adósságokat. Ezt a két választ most tehát az összes megkérdezett 31%-a említette. 2008 áprilisában, júliusában és októberében ez az arány (sorban) 24-17-20% volt.
A 2008-as eredményekhez képest szignifikánsan nőtt a munkanélküliséget/munka elvesztését valamint a befektetéseket/tőzsdét említők aránya, míg csökkent a magas megélhetési költségeket/inflációt és a energia/olaj, gáz árat válaszolók száma.

Érdekesség még, hogy a négy legutóbbi felmérésél az egészségügyi költségek említése mindössze 8-10%-ot tett ki, míg 1 évvel ezelőtt az egyik legjelentősebb probléma volt. 2007 januárjában a megkérdezettek 14%-a, 2007 októberében pedig 19%-a említette.

*nyitott kérdés: nincsenek válaszlehetőségek a megkérdezettek saját szavaikkal válaszolnak a kérdésre

A főbb eredmények táblázatosan:

Szürke mezők: a három legmagasabb százalékos említés.

Részletek és további információk itt.

Egy másik kutatásban (január végén -február elején) a Gallup arról kérdezte a válaszadókat, hogy az elmúlt hat hónapban visszafogták-e kiadásaikat amiatt, mert aggódtak a háztatásuk anyagi helyzete miatt.

Továbbá, hogy amennyiben csökkentették a kiadásaikat, azt milyen mértékben tették, jelentősen, avagy csak kicsit. A válaszok megoszlása a következő volt:

• 38% jelentősen csökkentette
• 36% kis mértékben csökkentette
• 25% nem fogta vissza a kiadásait
• 1% nem válaszolt
  

További részletek itt.

http://www.gallup.com/poll/116452/Debt-Money-Woes-Top-Family-Financial-Problems.aspx, 2009.03.08. http://www.gallup.com/poll/114616/Americans-Reported-Spending-Down-Last-Year.aspx, 2009.03.08.

Tökéletes ünnep

Ahogy az előző bejegyzésben ígértem, jöjjön az LG kutatás.

Az LG Electronics 2008 novemberében a karácsonnyal, ünnepi szokásokkal kapcsolatban online kutatást végzett hat országban. (Ausztrália, Nagy-Britannia, Malajzia, Szingapúr, Hong-Kong, Brazília.)
A kutatás célja az volt, hogy megismerjék az egyes régiókban élők karácsonyi ünnepekkel kapcsolatos preferenciáit és a helyi sajátosságaihoz igazítsák az ünnepi kampányokat. (A kutatásra 15743 fő válaszolt.)

Főbb eredmények:

• A megkérdezetteknek nemzetiségüktől függetlenül az ünnepekkel kapcsolatban az okozza a legnagyobb problémát (stresszt), hogy nincs annyi pénzük, mint amennyit szeretnének elkölteni. Mindezek ellenére az ausztrálok és a hong-kongiak közül a legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy a karácsonyi vásárlásokkor több, mint 500 USD-t fognak költeni . A britek, a szingapúriak és a brazilok körében a 100-300 USD volt a leggyakoribb válasz, míg a malájok többsége 50-100 USD-t jelölt meg a vonatkozó kérdésnél.
• A leginkább vágyott karácsonyi ajándékok között a vakáció és a legújabb elektronikus készülékek szerepeltek. Az Ausztrálok és a Brazilok közül a legtöbben az utóbbit választották, a másik négy országban a vakáció szerepelt az első helyen. (Megjegyzés: a válaszlehetőségek skálája nem volt túl széles. ld. lentebb.)
• Nagy-Britanniát és Brazíliát kivéve a válaszadók az ünnepi jókívánságok közvetítésének eszközeként az SMS-t preferálják. Előbbiek a képeslapot, utóbbiak a telefonhívást részesítik előnyben.
  
• Arra a kérdésre, hogy kit csókolnának meg a fagyöngy alatt (ez egy legenda szerint örök szerelmet eredményez) az ausztrálok, a szingapúriak és a malájok a nők közül Jessica Albát, választották, a brazilok és a britek Angelina Jolie-t, a hong-kongiak pedig Nicole Kidmant. A férfiak közül Brad Pitt bizonyult a legnyerőbbnek, de David Beckham sem szomorkodhatna az eredmények hallatán.
  
• A legkedveltebb karácsonyi zene Hong-Kong-ban, Brazíliába és Ausztráliában a "Jingle Bells", Szingapúrban Dean Martin "Let it Snow"-ja, Malájziában Bing Crosby "White Christmas" című műve, míg a britek Slade "Merry Christmas Everybody"-jára voksoltak.
  

A következőkben az egyes kérdések és válaszlehetőségek. (Érdemes megnézni, részemről pár helyen hiányolok több/más opciót.)

1. A következők közül kivel töltenéd legszívesebben az ünnepeket?
Amerikai Elnök, Angol Királnyő, Mikulás, Pápa, Szőke Herceg (egész pontosan "Prince Charming", illetve a brazil verzióban hercegnő is volt), Más
2. A következők közül számodra mi jelentené az "álom" ünnepet?
grill parti/barbecue a parton, hófedte lejtők az Alpokban, tengeri luxushajóút, kandalló körül a családdal, egy elegáns hotel ingyen pezsgővel, kalandozás az Amazonason
3. A következők közül melyik ajándékot szeretnéd a legjobban?
divat cucc, zene/dvd/könyv, nyaralás, legújabb elektronikus készülék, jegy moziba/színházba/galériába, jegy sporteseményre
4. A következők közül melyik celebet csókolnád meg legszívesebben a fagyöngy alatt?
nők: Angelina Jolie, Jessica Alba, Beyonce, Paris Hilton, Britney Spears, Nicole Kidmann, Cate Blanchett, Gisele Bundchen
férfiak: Jud Law, Bred Pitt, Orlan9do Bloom, David Beckham, Jusitn Timberlake, Lewis Hamilton, Hugh Jackman, Rodrigo Santoro
5. Többnyire hogyan fogsz kellemes ünnepeket kívánni azoknak, akikkel nem töltöd együtt az ünnepeket?
telefonhívás, SMS, MMS, képeslap, e-mail
6. A következők közül melyik a kedvenc karácsonyi zenéd?
Bing Crosby: White Christmas, Band Aid: Do They Know Its Christmas, Slade: Merry Christmas Everybody, Wham!: Last Christmas, Dean Martin: Let it Snow, Jingle Bells, Silent Night
7. Az elkövetkező ünnepekkel kapcsolatban mi okozza neked a legtöbb problémát? (ha szó szerint akarjuk venni mi okozza neked a legnagyobb stresszt)
nehogy kínos helyzetbe hoz magad a munkahelyi partin, nincs megfelelő ruha a munkahelyi partira, nincs elég pénz az ünnepi vásárlásokra, határidők (munka), kivel tölteni az ünnepet, otthon-egyedül, család)
8. Ebben az évben mennyit fogsz költeni a karácsonyi vásárlások során?
(50-100 USD, 101-300 USD, 301-500 USD, több mint 500 USD)

Itt pedig néhány érdekesebb eredmény országok szerint:
(megj.: az 1. kérdésnél a "Más" válaszokat nem ismertetem)

Nagy-Britannia


1. Mikulás 44%, Szőke Herceg 14%, Amerikai Elnök - Angol Királnyő 9-9%
2. családdal a kandallónál 23%, grill parti - elegáns szálloda 20-20%
3. nyaralás 45%, zene/dvd/könyv 19%, legújabb elektronikus készülék 16%
4. Angelina J. 14%, Jessica A. 12%, utána Cate B. és Giselle B.-en kívül mindenki 5% (ők 3 illetve 2%)
Brad P. 13%, David B. 12%, Orlando B. 9%
5. képeslap 36%, SMS 30%, telefonhívás 24%, e-mail 9%, MMS 2%

Szingapúr



1. Mikulás 36%, Szőke Herceg 18%, Amerikai Elnök 10%
2. luxushajóút 34%, Alpok 28%, családdal a kandallónál 15%
3. nyaralás 49%, legújabb elektronikus készülék 38%, divat cucc 6%
4. Jessica A. 18%, Angelina J. 10%, Nicole Kidman 5%
Brad P. 18%, Orlando B. 9%, David B. 8%
5. SMS 63%, telefonhívás 24%, képeslap 10%, e-mail 8%, MMS 6%

Malájzia



1. Mikulás 20%, Szőke Herceg 18%, Amerikai Elnök 9%
2. luxushajóút 34%, Alpok 24%, családdal a kandallónál 15%
3. nyaralás 54%, legújabb elektronikus készülék 25%, divat cucc 11%
4. Jessica A. 29%, Angelina J. 16%, Nicole Kidman 8%
Brad P. 18%, Orlando B. 9%, David B. 8%
5. SMS 52%, telefonhívás 21%, e-mail 12%, MMS 10%, képeslap 5%

Brazília



1. Szőke Herceg 38% (DE! itt külön nőnemű alak is meg volt adva) , Mikulás 14%, Amerikai Elnök 6%
2. családdal a kandallónál 51%, luxushajóút 21%, elegáns szálloda 11%
3. legújabb elektronikus készülék 46%, nyaralás 44%, divat cucc - zene/dvd/könyv 4-4%,
4. Angelina J. 16%, Giselle B. 125, Jessica A.-Beyonce 5-5%
Brad P. 16%, Rodrigo S. 13%, David B. 5%
5. telefonhívás 51%, SMS 36%, képeslap 9%, MMS 4%, az e-mail nem szerepel az eredményekben (nincs infó arról, hogy miért)

Hong-Kong (ez némi fenntartással kezelendő és okozott is némi fejtörést, ugyanis az eredményeket csak kínaiul találtam meg; mivel viszont az összes többi kutatásban megegyezett a válaszok sorrendje és sorszáma, továbbá egy cikk is a segítségemre volt elvileg ezek az eredmények... - de azért az LG szégyellhetné magát...)

1. Mikulás 39%, Szőke Herceg 19%, Amerikai Elnök 7%
2. Alpok 41%, luxushajóút 21%, , családdal a kandallónál 17%
3. nyaralás 43%, legújabb elektronikus készülék 30%, divat cucc 13%
4. Nicole Kidman 15%, Jessica A. 11%, Angelina J. 8%
David B. 18%, Brad P. 17%, Orlando B. - Jude Law 4-4%
5. SMS 53%, telefonhívás 28%, képeslap 10%, MMS 7%, e-mail 2%

Ausztrália
Sajnos a részletes ausztrál eredményeket kénytelenek vagyunk nélkülözni. Legalábbis egyelőre...


http://www.lowyat.net/v2/latest/lg-reveals-findings-from-holiday-survey.html, 2009.01.10
http://www.lgholiday.com/inter/, 2009.01.10
http://www.lgholiday.com/br/, 2009.01.10
http://sg.lgholidaygift.com/sg/, 2009.01.10
http://my.lgholidaygift.com/my/, 2009.01.10
http://hk.lgholidaygift.com/hk/, 2009.01.10

Kedvenc ünnep

Az ünnepek környékén számtalan, a legkülönfélébb weboldalon volt szavazás, körkérdés stb. arról, hogy kinek mi a kedvenc ünnepe.
Ez adta az ötletet, hogy keressek a témával foglalkozó kutatásokat. Kíváncsi voltam (lettem volna), vajon a világ különböző részein, milyen eredmények születtek. De alig-alig találtam releváns infót - igaz nem voltam túl kitartó, néhány óra keresgélés után feladtam...

Amit találtam az egy 2007-es USA beli és egy 2003-as kanadai felmérés. Ráadásul míg az előbbi esetben 16, utóbbinál mindössze 7 válaszlehetőség volt. Azért megmutatom az eredményeket:

USA

1. Karácsony
2. Hálaadás
3. Függetlenség Napja
4. Halloween
5. Szilveszter

Kanada

1. Karácsony
2. Szilveszter
3. Húsvét
4. Halloween
5. Anyák napja

Viszont találtam egy másik érdekes kutatást. Az LG Electronics 6 országban végzett online kutatást a karácsonyi ajándékozással kapcsolatban. Részletek a következő bejegyzésben.

http://www.bsu.edu/news/article/0,1370,-1019-56377,00.html, 2009.01.10
http://www.legermarketing.com/documents/SPCLM/031201ENG.pdf, 2009.01.10

A többség a globalizáció mellett

Az alábbiakban egy Chicago Council of Global Affairs és a WorldPublicOpinion.org által végzett felmérés eredményeiből emelek ki néhányat. A kutatás a globalizáció megítéléséről szól. Az adatfelvétel 2006-2007-ben folyt 18 országban, melyek a világ lakosságának 56%-árt reprezentálják. (Kína, India, Usa, Indonézia, Franciaország, Oroszország, Thailföld, Ukrajna, Lengyelország, Irán, Mexikó, Dél-Korea, Fülöp-szigetek, Ausztrália, Argentína, Peru, Izrael, Örményország és Palesztinia területe.) Az USA-ban online, Franciaországban, Ausztráliában és Izraleben telefonon, a többi helyen személyesen kérdezték meg a válaszadókat.

Az összes megkérdezett ország lakossága a globalizáció mellett foglalt állást. Arra a kérdésre vonatkozólag, hogy a globalizáció, különösképpen a növekvő gazdasági kapcsolatok a világ más országaival többnyire jó vagy többnyire rossz az országának, mindenhol magasabb lett a pozitív válaszok aránya. A globalizációt legnagyobb arányban az export orientált országok lakossága támogatta: Kína (87%), Dél-Korea (86%), Izrael (82%).

A többnyire jó válaszok aránya mindössze három országban volt alacsonyabb, mint 50%, ugyanakkor itt is több volt a pozitív válasz mint a negatív. Többnyire jó/ többnyire rossz: Mexikó 41%/22%, Oroszország 41%/24%, Fülöp-szigetek 49%/32%. (A fennmaradó válaszadók nem tudtak, avagy nem akartak válaszolni, illetve semleges választ adtak.)

A témában a legszkeptikusabbnak a franciák voltak. Itt a legmagasabb a negatív válaszok százalékos aránya, 42% (többnyire jó: 51%), a második a sorban pedig az USA ( többnyire rossz: 35%, többnyire jó: 60%). A franciák körében éles a véleménykülönbség a fiatalabb és az idősebb generációk tagjai között. Az 50 év felettieknek 40%-a, a 16-29 éveseknek 71%-a álla globalizáció mellett.

A nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatban a többség úgy vélekedik, hogy az hasznos a nemzetgazdaságnak, a vállalatoknak és a vevőknek, ugyanakkor sokan aggodalmukat fejezték ki a környezetre gyakorolt hatás és a munkahelyek veszélyeztetettségének tekintetében (kiemelkedően magas ez az arány Franciaországban és az USA-ban.)

További részletek és egyéb érdekes tanulmányok a http://worldpublicopinion.org/ oldalon találhatók.

http://www.worldpublicopinion.org/pipa/articles/home_page/349.php?nid=&id=&pnt=349&lb=hmpg1, 2008.07.19.