A napokban a ZIPP.hu beszámolt arról, hogy az Eurobarométer felmérésének eredményei szerint az uniós polgárok 85%-a vélekedik úgy, hogy Európának a gazdasági válság ellenére továbbra is segítenie kell a fejlődő országokat. Magyarországon kevesebben tartják ezt fontosnak: a válaszadók 73 százaléka.
A
z alábbiakban részletesebben is bemutatjuk "Az európaiak nézetei a fejlesztési segély politikáról" című kutatás Magyarországra vonatkozó eredményei
t, összehasonlítva az uniós átlagokkal.
A fejlődő országok támogatásának fontosságát a magyar válaszadóknál csak a szlovénok értékelték kevéséb fontosnak (72%).
A lista végén velünk azonos eredménnyel még az észtek állnak, elején
pedig a svédek, akiknek 97%-a tartja fontosnak ezt. Svédország után a
sorban Dánia (94%), valamint Németország és Lengyelország áll (mindkettő esetében 90%).
A magyarok közül minden ötödik ember (20%)
gondolja azt, hogy a válság ellenére is nagyon fontos a fejlődő országok
támogatása, ennél kisebb arányban csak a portugál válaszadók
nyilatkozatak így (17%). A másik végletet Svédország és Ciprus
képviseli, ahol a válaszadók 70%-a, illetve 63%-a véli nagyon fontosnak.
A felmérés egy kérdése arra vonatkozott, hogy az
EU igéretett tett arra, hogy a fejlődő országoknak szánt támogatásokat
növelni fogja. A válaszadóknak arról kellett véleményt nyilvánítaniuk,
hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben, ebben az ügyben hogyan kellene
eljárnia az EU-nak. Az EU polgárok 49%-a, a magyarok 44%-a válaszolta
azt, hogy az ígéretet be kellene tartani, azt pedig, hogy még ennél is
jobban kellene növelni a támogatást 12%, illetve 7% mondta. Az összes
válaszadó 17%-a szerint az ígéret ellenére sem kellene növelni a fejlődő
országoknak nyújtott segélyeket, a magyarok 21%-a vélekedik így.
Vannak, akik szerint mivel már nem tudjuk megengedni magunknak,
csökkenteni kellene a támogatásokat, az EU lakosságának 18%-a, a
magyarok 26%-a gondolja ezt. A csökkentés mellett legtöbben Bulgáriában foglaltak állást (38%), de sokan gondolkodnak így Szlovéniában (32%) és Görögországban (30%) is. Legkevesebben a svédek közül értenek egyet ezzel (6%).
Míg az összes válaszadó esetében tízből három vélekedik úgy, hogy az
EU-nak segíteni kell a fejlődő országokat, tekintet nélkül arra, hogy
nehéz helyzetben vannak-e vagy sem, a magyarok közül csak tízből két
megkérdezett mondta ezt. A többség mindkét csoport esetében úgy vélte,
hogy a nehéz helyzetekben lévő országokat kellene jobban segíteni (EU
átlag: 61%, Magyarország: 72%).
Bár minden országban azok vannak többségben, akik szerint
segélyezéskor előnyben kell részesítni a nehéz helyzetben lévő
államokat, jelentős az eltérés egyes nemzetek véleménye között. A
máltaiak (79%) és az észtek (76%) nálunk is nagyobb arányban szavaztak
amellett, hogy szükséges a megkülönböztetés. A romániai lakosoknak
viszont csak 38%-a és a lett válaszadóknak is kevesebb, mint a fele
(48%) gondolja ezt. A legmagasabb azok aránya, akik szerint nem
szükséges vizsgálni, hogy milyen helyzetben vannak az országok, a svédek
(42%), a dánok (41%) és a görögök (40%) körében.
A magyar lakosság véleménye nem tér el jelentősen az összes EU-s
állampolgárétól atekintetben, hogy szükséges-e segélyezni azokat az
országokat (pl. Kína, India, Brazília), ahol a gazdaság gyorsan
növekszik ugyan, de a lakosság egy része még mindig szegénységben él. Az
összes megkérdezett 39%-a folytatná ezen országok segélyezését, 55%-a
nem. A magyarok körében ezek az arányok: 40% és 58%. A legnagyobb
arányban szlovének (73%) és a hollandok (71%) utasítják el ezeknek az
államoknak a támogatását.
Azzal kapcsolatban, hogy a fejlesztési politikának elsősorban mire
kellene helyeznie a hangsúlyt, a válaszadók az általuk három
legfontosabbnak ítélt területet jelölhették meg. Az összes EU lakos
körében a lista élén a következők állnak: emberi jogok (34%), oktatás
(33%), egészség (32%). A magyarok közül legtöbben a mezőgazdaság és
élelmiszerellátás biztonságát (43%), a gazdasági növekedést (41%) és az
egészséget (28%) választották.
Érdekes
különbség, hogy míg az unió teljes lakosságának véleménye szerint a
szegény országok fejlődését elsősorban a korrupció hátráltatja, addig
Magyarországon a legtöbben a pénzügyi források hiányát jelölték meg
mint legfőbb akadályt.
Igen nagy a különbség az összes válaszadó és a magyarok közt
atekintetben, hogy hajlandóak lennének-e többet fizetni olyan
élelmiszerekért vagy termékekért, amelyekkel fejlődő országok lakóin
segíthetnek. Az egész Európai Unióban átlagosan 44 % lenne hajlandó
erre, míg Magyarországon mindössze 25 %. A legnagyobb a fizetési
hajlandóság a svédek (76%), a hollandok (76%) és a luxemburgiak (70%), a
legalacsonyabb a lettek (19%), bolgárok (16%) és a portugálok (12%)
körében.
A válaszadók kora szerint vizsgálva az eredményeket, az látható, hogy
mind az unió teljes lakosságának, mind a magyarok körében csökken a
fizetésre való hajlandóság az életkor növekedésével, de a magyarok
esetében lényesen nagyobb mértékben, azaz összes válaszadó és a magyarok
véleménye között az életkor növekedésével egyre nagyobb a differencia. A
különbség a 15-24 évesek esetében 15 százalékpont, az 55 éven felüliek
estében viszont már 23 százalékpont.
Sem az unió teljes lakossága, sem pedig a magyar lakosság nem túl
tájékozott atekintetben, hogy hova kerülnek a nemzeti, illetve az EU-s
fejlesztési segélyek. Az előbbi esetében az unió lakosainak 44%-a
nyilatkozott úgy hogy semmit nem tud róla, a magyaroknak pedig 68%-a. Az
EU-s segélyek esetében ezek az arányok: 53% és 69%. Azok aránya, akik
azt válaszolták, hogy sokat tudnak, egyik esetben sem haladta meg a 4
%-ot.
A felmérés 2012. június 2. és június 17. között zajlott, melynek keretében 26622 legalább 15 éves uniós lakost kérdeztek meg személyesen, ebből Magyarországon 1009 főt.
Forrás:
http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_392_en.pdf,
http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_392_fact_hu_hu.pdf
Ez az írásom eredetileg a zipp.hu-n jelent meg.
Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás
