Online kérdőívszerkesztés - már kép is beilleszthető a Google űrlapba

Újabb változást eszközölt a Google az űrlapoknál, ezentúl már képet is illeszthetünk az űrlapunkba/kérdőívünkbe. (A megújult űrlap funkciókról két hónappal ezelőtt írtam ld. ITT.)

Az egész folyamat rendkívül egyszerű. Az elemek hozzáadásánál a 3. oszlopban található Kép feliratra kattintva feljön egy új ablak.

Itt számos módon tölthetjük fel a képünket: saját gépről, URL címről, Google Drive-ból, stb.

A képnek címet adhatunk, illetve egy olyan szöveget is megadhatunk, ami akkor jelenik meg, ha az egeret a kép fölé húzzuk.

Így fog kinézni az űrlapon/kérdőívben:

A képet feltöltés előtt meg kell szerkeszteni, a ha már feltöltöttük, nem tudjuk editálni. (Azaz a méret sem módosítható, ha kisebb képet szeretnénk feltöltés előtt le kell kicsinyíteni; a nagy méretű képet  automatikusan az űrlap méretéhez igazítja a program.)

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Online kérdőívszerkesztés - megújult a Google űrlap alkalmazása

Nemrégiben némileg megújult a Google űrlap alkalmazása, a változások közül több még egyszerűbbé teszi a kérdőívszerkesztést és vannak egyéb pozitívumok is.

Letisztultabb, átláthatóbb lett a szerkesztő felület, automatikusan menti a rendszer a módosításokat. Már linkek is elhelyezhetők a kérdőívben, a rács típusú kérdéseknél többé nincs ötben maximálva a válaszlehetőségek száma, stb. A továbbiakban részletezem ezeket.

+ MÉG ÚJABB: Online kérdőívszerkesztés - már kép is beilleszthető a Google űrlapba

Téma

Új űrlap létrehozásakor azonnal feljön egy ablak, amiben témát választhatunk, igaz kevesebb verzió áll rendelkezésre, mint korábban. Az alapértelmezett téma elég semleges, jól használható - természetesen ez később is megváltoztatható.

Válaszok megjelenítése

Fontos változás, hogy bár lehet kérdőívet szerkeszteni, sőt ki is lehet tölteni azt, a válaszok egyenként csak akkor lesznek láthatóak és letölthetőek, ha megadjuk annak célpontját (egyébként csak az összegzést lehet megtekinteni).
Ezt két helyen is megtehetjük, egyrészt a Válaszok menüpont alatt Válaszok célpontjának megadása, vagy menüpontok alatt található sávban. (Alapesetben Új táblázat-ot válasszunk.)

 
Ezután a Drive-ban (régebben Dokumentumok) külön szerepel az űrlap és külön a táblázat a válaszokkal.

Éles űrlap megtekintése

Hasznos a menüpontok alatt található sávban az Éles űrlap megtekintése gomb is. Szerkesztés közben egyszerűen megnézhetjük, hogy miképp néz ki a kérdőívünk (nem kell jobb klikk, automatikusan új ablakban nyílik meg). 

Link 

Korábban nem lehetett linket tenni a kérdőívekbe, most már erre is van lehetőség. A link automatikusan új ablakban nyílik meg.

Ezt a linket szakaszfejlécben helyeztem el.

 De a kérdés címébe, vagy a súgószövegbe is elhelyezhető.

Itt megnézhető élesben is: https://docs.google.com/forms/d/1wznISz49xe7Q8oeAdM2AFDG4EKcC_-Lq_HyewbBle5o/viewform

Új elem hozzáadása

Kényelmes, hogy az új verzióban minden oldal alján van lehetőség új elem hozzáadására (ez lehet kérdés, szakaszfejléc vagy oldaltörés). Azaz ha egy új elemet akarunk hozzáadni a kérdőívhez, akkor ez nem a kérdőív legvégére kerül, hanem annak a lapnak a végére, ahol ezt választjuk.
 

Frissítés: Legújabb, hogy már tagoltan jelennek meg a lehetőségek az új elem hozzáadásakor, így néz ki:

Rács típusú kérdés

Talán a leghasznosabb változás, hogy a rács típusú kérdéseknél már nincs korlátozva (eddig öt volt a maximum) a válaszlehetőségek (azaz az oszlopok címkéinek) száma. Persze túl sok válaszlehetőséget a kérdőív szélessége miatt így sem érdemes megadni, de pl. 5 fokú skála + nem válaszol már így ebben a formátumban is használható.

Választás listából típusú kérdés

Az űrlapok korábbi verziójában hiba volt, hogy ennél a kérdéstípusnál a kész kérdőívben a legelső válaszlehetőség látszott a lenyíló ablakban. Ha a válaszadó nem jelölt semmit, akkor a program úgy vette, hogy az első lehetőséget választotta, ez jelent meg az eredményekben. Most viszont már üres cella látszik a kérdőívben, csak a legördülő sávban jelennek meg a válaszlehetőségek.

Válaszlehetőségek megadása egy másolással

Igen gyorssá és egyszerűvé vált a válaszlehetőségek megadása azáltal, hogy nem kell a válaszlehetőségeket egyenként bemásolni a kérdőívbe. Ha szerkesztett dokumentumból másoljuk és a válaszlehetőségek enterrel vannak elválasztva, akkor a program automatikusan különállóként értelmezi ezeket, tehát elég egy jobb klikk/másolás vagy CTRL V.

1. Igen
2. Nem
9. Nem tudja / nem válaszol

Megerősítő oldal

Az űrlapok szerkesztés legvégén az új verzióban egy Megerősítő oldal található. 

Újdonság az is, hogy lehetővé tehető a válaszadók számára, hogy beküldés után még szerkesszék a válaszaikat. Ezzel a funkcióval tulajdonképpen megoldhatóvá vált, hogy a kérdezett megszakítsa a kérdőív kitöltését és később folytassa, de ez csak akkor működik, ha a kérdésekre a válaszadás nem kötelező. (Ha kötelező egy vagy több kérdés, akkor nem lehet az űrlapot addig elküldeni, míg azokra nem érkezett válasz.)

 
Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

TOP 250 internetes kereskedő a közösségi médiában - infografika

A Campalyst a 250 legnagyobb internetes kereskedő közösségi médiában való megjelenéséről készített egy infografikát (ld. lentebb). (Az eredeti ábra 2012 májusában készült, de ezt frissítették 2012. 3. negyedévében. A két időszak között jelentősen változtak a Pinterest-re vonatkozó adatok.) 

Néhány adat az ábráról:

Azon internetes kereskedőknek, melyeknek legalább egy márka oldala vagy csatornája van a közösségi oldalakon 97%-a van jelen a Facebookon. Mindössze egy százalékponttal kevesebb azok aránya, akik rendelkeznek Twitter-fiókkal, a YouTubon pedig 10-ből 9 kereskedőnek van csatornája.

A Pinteresten 78%-uk, a Google+ oldalon pedig 73%-uk található meg.

A követők (követők, rajongók, lájkolók, feliratkozók) számát tekintve toronymagasan a Facebook vezet, a 250 legnagyobb e-kereskedőnek átlag több, mint egymillió-kétszázezer rajongója van (1206891). A Twitteren már csak átlag 77615-en követik ezeket a cégeket, a Google+ esetében 57052-en, a Pinteresten 50788-an, míg a YouTubon mindössze 5982-en.

Még a TOP 250-ben is széles skálán mozog az egyes kereskedők/márkák követőinek aránya. A Facebookon például a legtöbbek által lájkolt 10 oldal rajongóinak száma a 14 milliót közelíti a 11-250. helyen található oldalak esetében ez a szám nem éri el a 700 ezret sem.

Több mint egy millió követője van - a 250 oldal közül - 51-nek a Facebookon, 4-nek a Google+ -on, 3-3-nak a Twitteren és a Pinteresten.

A Facebookon a legtöbb rajongója, több mint 22 millió a Walmart-nak van, a YouTubon pedig a Nike csatornája a legkedveltebb (közel 322 ezer feliratkozó).

A Nike és a Victoria's Secret a TOP5 között szerepel 3 közösségi oldalon is: Facebook, Twitter, YouTube, valamint a Sephora is háromszor került a TOP5-be: Twitter, YouTube, Pinterest.

(Nagyobb méretben való megtekintéshez kattints az ábrára.)

Forrás: http://blog.campalyst.com/2012/11/28/top-250-internet-retailers-on-social-media-q3-2012-update/#more-1089

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

Kérdőívkészítés a SurveyGizmo-val

Azoknak, akik egy egyszerű kérdőívet szeretnének szerkeszteni, továbbra is a Google űrlapokat javaslom (útmutatók ITT), de ha valakinek, valamiért nem felel meg, érdemes a SurveyGizmo-t használni.

A Google-hoz képest ez egy komplex kérdőívkészítő online program, valamivel bonyolultabb is.

A főbb előnyei közé tartozik, hogy több kérdéstípus áll rendelkezésre, és ezek jobban szabályozhatók (pl. minimális, maximális válasz), valamint, hogy kép/videó is beágyazható (a bejegyzés publikálása óta a Google fejlesztett, kép már beilleszthető, videó még nem, az erre vonatkozó postot ld.: Online kérdőívszerkesztés - már kép is beilleszthető a Google űrlapba).

Az egész program angol nyelvű, de a fizetős csomagokban lehetőség van a gombok, hibaüzenetek stb. lefordítására - ezt nekünk saját magunknak kell megtenni.

A Google használható magyarul is, és az egyszerűség mellett gyorsabb is.

A SurveyGizmo esetében nem maga a rendszer bonyolult, a kezelhetősége ennek is egyszerű; a számtalan opció bonyolítja a dolgot és ezekhez már nem árt némi kérdőívkészítésben szerzett tapasztalat.
(Részletesebb összehasonlítás a két programról a bejegyzés végén.)

A SurveyGizmo használhatósága erősen függ attól, hogy milyen csomagot használunk. Az ingyenes (Free) csomagban sok minden korlátozott, pl. nem lehet vele ugrást készíteni, illetve nincs lehetőség a fentebb említett fordításra sem. SurveyGizmo csomag ára jelenleg 75 USD/hó, amihez van egy 14 napos ingyenes kipróbálási lehetőség (van egy professzionális csomag is Dedicated  - erre itt nem térek ki). A 14 napos teszt üzem alatt mindent lehet élesben csinálni, de a beérkezett válaszokból csak 25 lesz elérhető, addig amíg nem fizet a felhasználó. Ami jó hír viszont a tanulók számára, hogy részükre egy speciális ingyenes csomagot is (Students) biztosítanak, ami csak néhány ponton különbözik a SurveyGizmo csomagtól. Az egyik legfontosabb, hogy alapban havonta 500 válaszadót engedélyeznek, de valószínűleg ez a legtöbbeknek bőven elég (egyébként ha nem, e-mailben lehet kérni a limit módosítását.) Ez természetesen csak a tanulmányokkal kapcsolatos kutatásokra, célokra használható és ezeken a kérdőíven egy speciális logót is elhelyeznek.

Az alapcsomagok közti különbségek táblázatos formában ITT tekinthetők meg. Az ismertetőben az egyes opciókra kattintva azokról leírást is ad az oldal. Pl.:

A lehetőségek száma végtelen, mindössze néhány dolog kell a programhoz: némi angol tudás és idő/türelem. (Meg persze megfelelő ismeretek egy kérdőív összeállításához...) Az oldalon mérhetetlen mennyiségű útmutató, információs anyag áll rendelkezésre, továbbá online felületen is lehet segítséget kérni (úgy alakult, hogy ezt is kipróbáltam, gyors volt és maximálisan ügyfélközpontú).

Lehetetlenség egy bejegyzésben bemutatni, azt amit a program tud, néhány dolgot kiemelek.

Egyszerű, de viszonylag sok opciót kínáló szerkesztő felület:

Kérdéstípus kiválasztásánál előnézet, további szerkesztési lehetőségek:

Változatos lehetőségek az ugrásra:

Belépéshez név, jelszó kérhető:

És még rengeteg dolog: pl. kvóta megszabható, az adatfelvétel automatikusan lezárható, természetesen a kérdések kötelezővé tehetők, elrejthetők, a kérdéseket és az oldalakat is lehet rotálni, megadható, hogy kitöltéskor ne lehessen visszalépni a kérdőívben, megadható, hogy gyűjtse vagy ne gyűjtse a program a válaszadó IP címét, lokációját, több nyelvű kérdőív készíthető, stb.

A kérdőív letölthető pdf vagy word formátumban:

A kérdőívet többféleképpen megoszthatjuk, különböző beágyazó kódot kérhetünk hozzá, a SurveyGizmo rendszeréből egyedi azonosítóval rendelkező e-maileket küldhetünk (megkötésekkel SPAM védelem miatt), stb.

Ami nagyon tetszett, hogy lehetőség van teszteléshez adatok generálására, így még mielőtt valós válaszokat kapnánk, pl. meg lehet nézni, hogy kb. milyen lesz a riportunk, adatbázisunk stb.

Részemről nem sokra értékelem az automatikus riportkészítési lehetőséget, de biztos, hogy nem mindenki van ezzel így - és egyébként itt igényes dolgokat lehet produkálni. Itt is sok-sok opció áll rendelkezésre, rengeteg opció beállítható, személyre szabható...

Több exportálási lehetőség közül lehet választani:

Amíg mi magunk nem töröljük ki az elkészített riportokat, leexportált anyagokat, a rendszer megőrzi azokat, így bármikor újra letölthetőek.

A teljesség igénye nélkül néhány kérdéstípus képekben, a SurveyGizmo által a kérdéstípusokról összeállított ismertető pedig ITT tekinthető meg.

Itt egy a kérdőívbe beillesztett kép látható, alatta pedig olyan kérdés, ahol a válasz dátum formában adható meg.

A továbbiakat nem részletezem, a képek magukért beszélnek:

Itt látható, ha nem fordítjuk le az utasítást, akkor angolul jelenik meg a kérdezetteknek...

A lenti kérdésnél az látszik, hogy kettő választ engedélyeztem; miután a második pipát is betettem vékonyabb lett a jelölőnégyzetek kerete és nem lehet több pipát tenni, azaz csak két választ tud adni a válaszadó, nem tud többet jelölni. (A Googleban például nincs lehetőség ilyen kontrolálásra.)

Végezetül egy összehasonlítás a Google űrlapokról és SurveyGizmo-ról:

Google űrlapok

• ingyenes
• gyors
• szerkesztés és kérdőív választható nyelven
• egyszerű, nem sok mindent tud a program
• 6 féle kérdéstípus, nem szabályozható a válaszadás (kivéve, hogy kötelezővé tehető)
• logikai ugrás lehetséges, más funkció nem áll rendelkezésre
• nem illeszthető be kép/videó (a bejegyzés publikálása óta a Google fejlesztett, kép már beilleszthető, videó még nem, az erre vonatkozó postot ld.: Online kérdőívszerkesztés - már kép is beilleszthető a Google űrlapba)
• nincs lehetőség a válaszadók azonosítására
• nincs lehetőség rotálásra
• nem mérhető a kitöltési idő
• teszt válaszok nem generálhatók
• riport egyszerű, nem editálható
• adatok exportálása excelbe lehetésges, spss-be nem

SurveyGizmo

• ingyenes és fizetős is (tanulóknak egy magasabb tudású ingyenes csomag)
• nem lassú, de nem is olyan gyors, mint a Google
• szerkesztés csak angolul, kérdőív nyelve szabadon választott, a fizetős csomagokban utasítások, gombok lefordíthatók
• szerkesztő felület egyszerű, a funkciók megértése igényelhet némi tudást/gyakorlatot, sok mindent (szinte mindent) tud a program
• sokféle kérdéstípus, sokféle módon szabályozható a válaszadás
• logikai ugrás az ingyenes verzióban nem lehetséges, a fizetősben rengeteg funkció és opció áll rendelkezésre
• kép/videó beilleszthető
• lehetőség van a válaszadók azonosítására
• lehet rotálni a kérdéseket és az oldalakat is
• mérhető a kitöltési idő
• teszt válaszok generálhatók
• riportkészítési lehetőség változatos, editálható
• adatok exportálása excelbe és spss-be is lehetésges

Elemzés a külföldi munkavállalásról a Google Trends segítségével

Az MKIK GVI (Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet - Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) ismét  egy érdekes elemzést közölt. A kutatók megállapították, hogy a 2010 vége 2011 eleje óta számottevő  növekedésnek indult a külföldi munkavállalás iránti érdeklődés a magyar lakosság körében. (korábbi tanulmányuk: A Google Insight Search alkalmazhatósága gazdasági mutatók előrejelzésében)

Kutatásuk során a Google Trends alapján a kivándorlási hajlandóság változását bizonyos, a külföldi munkavállalással kapcsolatos internetes keresési kifejezések lekérdezésének gyakorisága alapján vizsgálták. Feltételezésük szerint ugyanis a migrációt megelőző tájékozódás jelentős része az Internet, illetve a Google keresőmotorja segítségével történik, így a keresési forgalmak releváns információt hordoznak a migrációval kapcsolatos tendenciák számítását illetően.

Részletek:

Bevezetés

Menni vagy maradni?

A  külföldi  munkavállalás,  az  ország  elhagyása  és  a  kivándorlás  sokrétű problémájáról  –  úgy  tűnik  -  több  hír,  tudósítás  jelenik  meg  a  magyar  sajtóban  az  utóbbi időben,  mint  korábban. Különösen  a  2008-as  világgazdasági  válságot  (a  Nagy-,  vagy Hosszú Válságot) és a 2010-es kormányváltást követően szaporodtak meg érezhetően a migrációval kapcsolatos híradások Magyarországon. De valóságos folyamatokról tudósítanak-e a hírek?
Nem  tudjuk,  hogy  a  híradásokat  mennyire  támasztják  alá  valós  adatok:  a  válság előtti évekhez képest ténylegesen mennyire nőtt meg a kivándorlás Magyarországról. Az alábbi  rövid  elemzésben  szeretnénk  olyan  tényeket felszínre  hozni,  amelyek  segítenek e kérdésre való válaszadásban. Az  országból  való  elvándorlás  az  EU  csatlakozást  követően  az  osztrák  német,  és francia munkaerőpiac megnyitása után új kontextusba került: a külföldön munkát keresők lehetőségei ugrásszerűen  megnőttek,  és  megnőtt  annak  valószínűsége  is,  hogy  a külföldön munkát találók nemcsak ideiglenesen, hanem véglegesen elhagyják az országot, külföldön telepednek le. A külföldön való boldogulás, elvándorlás másik mozgatórugója Magyarországon az elhúzódó  gazdasági  válság:  a  2009-es,  majd  a  2012-es  gazdasági  visszaesés,  a megélhetéssel,  a  munkalehetőségekkel  kapcsolatos  bizonytalanság  növekedése hozzájárulhat ahhoz, hogy egyre többen keresnek külföldön boldogulást.
A  magyar  lakosság  elvándorlási  szándékairól  viszonylag  pontos  képünk  lehet lakossági  kérdőíves  felvételek  eredményei  alapján.  Ezek  a  vizsgálatok  az  un.  “migrációs potenciál” növekedéséről tudósítanak.  A  növekvő  migrációs  szándékok  a  Nagy  Válságot  követő  társadalmi-gazdasági folyamatok ismeretében nem meglepőek. Hazai kutatások szerint a válság előtti migrációs
szándékok  és  más  rendelkezésre  álló  adatok  alapján  nem  volt  várható  komolyabb elvándorlás,  de  megfogalmazódott  az  a  feltételezés  is,  hogy  a  gazdasági  visszaesés,  az életszínvonalat illető romló kilátások mind az elvándorlást ösztönözhetik (Hárs, 2008). A  “migrációs  potenciál”  azonban  csak  a  lakosság  migrációval  kapcsolatos véleményéről  tudósít,  nem  a  migráció  valódi  mértékéről.  Ha  közelebb  akarunk  jutni  az utóbbihoz,  akkor  pontosabb  és  a  valóságos  folyamatokat  jobban  tükröző  mutatókat  kell keresnünk.
Úgy  gondoljuk,  hogy  a  külföldi  munkavállalást,  letelepedés  változását  jobban megfigyelhetjük, ha magát a munkakeresés, munkavállalás folyamatát figyeljük meg, nem pedig  az  erre  vonatkozó  szándékok  változását,  és  az  előbbiből  következtetünk  majd  a tényleges  munkavállalásra,  letelepedésre.  E  kutatási  stratégia  megvalósításában  nagy segítségünkre  lehet  az  internet,  hiszen  manapság  a  külföldi  munkavállalási  feltételekről való  tájékozódásban,  és  valamennyire  a  munkakeresésben  is  –  feltételezésünk  szerint  – az internet központi szerepet játszik.
Elemzésünkben  a  kivándorlási  hajlandóság  változását  bizonyos,  a  külföldi munkavállalással kapcsolatos internetes keresési kifejezések lekérdezésének gyakorisága alapján  mutatjuk  be  a  Google  Trends  adatai  alapján,  megpróbálván  megválaszolni  azt  a kérdést,  hogy  mi  történhetett  2008  óta  e  téren.  A  priori  feltételezésünk  szerint  ugyanis  a migrációt megelőző tájékozódás jelentős része az Internet, illetve a Google keresőmotorja segítségével  történik,  így  a  keresési  forgalmak  releváns  információt  hordoznak  a migrációval  kapcsolatos  tendenciák  számítását  illetően.  Hasonló  feltevések  alapján  a Gazdaság-  és  Vállalkozáskutató  Intézet  munkatársai  már  több  sikeres  előrejelzést készítettek.

Adatok

A Google Trends rendszere lehetőséget biztosít olyan idősoros adatok letöltésére, amelyek  a  különböző  keresési  kifejezések  lekérdezésének  gyakoriságát  jellemzik  a Google  keresőszolgáltatásában,  amennyiben  az  adott  keresési  kifejezés  forgalma meghalad  egy  bizonyos,  a  Google  által  meghatározott  küszöbértéket.  Az  adatok aggregáltsági  szintje  leszűkíthető  országokra,  sőt,  bizonyos  országokon  belül  regionális bontásban is elérhetőek. Időben a Google Trends 2004 januárjáig visszamenően képes a keresési  gyakoriságok  elemzésére,  a  forgalom  mértékétől  függően  havi  vagy  akár  heti szinten is.
A  kulcsszavak,  kifejezések  keresési  gyakoriságait  a  Google  Trends  egy  0  és  100 közötti  pontszámmal  jellemzi,  amely  kifejezi,  hogy  az  adott  kifejezést  az  összes kereséshez  képest  hányszor  kérdezték  le  a  Google  keresőjében.  A  skála  100-as  értéke jelképezi a legintenzívebb keresési gyakoriságot, míg a többi pontszám ehhez viszonyítva fejezi  ki  a  vizsgált  kulcsszavak  lekérdezésének  forgalmát.  Nullás  értéket  láthatunk  az idősorban,  ha  a  lekérdezések  gyakorisága  alulmúlja  a  Google  küszöbértékét  – amennyiben  a  keresési  mennyiségek  az  idősor  teljes  hosszán  ezen  küszöbérték  alatt maradnak, az alkalmazás egyáltalán ad ki adatokat. A nagyobb forgalmú lekérdezéseket heti  bontású,  míg  a  ritkábban  előforduló  keresési  kifejezéseket  havi  szintű  idősorokkal jellemzi  a  rendszer,  továbbá  kellően  magas  keresési  mennyiség  esetén  a  Google  a vizsgált  lekérdezéshez  kapcsolódó  legnépszerűbb  keresési  kifejezéseket  is  kilistázza. Idősoros  elemzéseinkben  2007-ig  tekintünk  vissza,  ugyanis  a  korábbi  éveket  illetően
gyakran adathiánnyal szembesültünk.
Hasonló  skálán  értékeli  a  Google  a  keresési  forgalmak  területi  megoszlását  is, amelyre  szintén  kitérünk  elemzésünkben.  100-as  értékkel  az  a  területi  egység  – Magyarországon  megye  –  jellemezhető,  ahonnan  a  legtöbb  lekérdezés  indult  a  vizsgált kifejezést  illetően.  A  térbeli  különbségek  kirajzolásához  az  online  futtatható Erőforrástérkép  programot  használtuk  fel,  amely  kifejezetten  a  területi  bontású  adatok bemutatását, elemzését, ábrázolását hivatott segíteni.

A Google Trends számos lehetőséget ad az elemzések finomítására, így akár több keresési  kifejezés  együttes  forgalmának  vizsgálata  is  kivitelezhető  különböző szűrőfeltételek  megadása  mellett.  Továbbá  a  Google  adatai  letölthetőek,  miáltal részletesebb  matematikai-statisztikai  analízis  alá  vonhatóak  a  megfelelő  szoftverekkel.
Munkánk  során  a  Google  rendszeréből  a  vizsgált  országokhoz  kötődő,  különböző,  a
munkakereséssel  kapcsolatos  keresési  kifejezések  forgalmát  jellemző  adatokat országonként töltöttük le, tehát a lehetséges elvándorlási célpontotokat egy-egy idősorral jellemezzük.  Mindemellett  a  külföldi  munkával  kapcsolatos  általános,  országokhoz  nem köthető  keresési  kifejezésekből  is  képeztünk  egy  általános  érdeklődést  reprezentáló idősort. Az adatgyűjtés és -letöltés részletes metódusát a Mellékletben ismertetjük.

Eredmények

Az utóbbi években megnőtt az általános érdeklődés a külföldi munka iránt

Az  általános,  tehát  célországokhoz  nem  köthető  külföldi  munkavállalással  kapcsolatos keresési  kifejezések  (a  kifejezések  pontos  listáját  lásd  a  Mellékletben)  lekérdezésének gyakorisága  a  vizsgált  időszakban,  2007  januárja  és  2012  szeptembere  között  2012 januárjában csúcsosodott ki, míg 2010 októberében érte el a minimumát. Matematikai  statisztikai  eszközökkel  vizsgálva  az  idősort  megállapíthatjuk,  hogy  éppen ekkor,  2010  decemberében  trendfordulás  történt: a vizsgált  időszak  eleje  óta  csökkenő tendencia  ekkor  növekedésnek  indult  (a  statisztikai  elemzés  részleteit  lásd  a Mellékletben). Ezek  szerint  2011  januárja  óta  számottevően  megnőtt  a  külföldi  munka  iránt érdeklődők, külföldön munkát keresők száma Magyarországon.
Megállapítható továbbá, hogy a vizsgált időszak során Nógrád megyéből indult a legtöbb releváns keresés, valamint Tolna és Komárom-Esztergom megyék internet-felhasználói is kiemelkedő általános érdeklődést mutattak a külföldi munkavállalás iránt (lásd a 2. ábrát).

A legkeresettebb célpontok: Ausztria, Németország és Anglia

Az idősorok aggregáltsági szintje és a számításba vehető – tehát a kiértékeléshez elégséges gyakorisággal lekérdezett – keresési kifejezések száma alapján megállapítható, hogy a külföldi munkavállalást tervezők vagy legalábbis az ez iránt érdeklődők leginkább Ausztria, Németország és Anglia felől igyekeztek tájékozódni. Mindhárom  ország  esetében  világosan  látható,  hogy  2012-re  megnövekedett  az ottani munkalehetőségek iránti érdeklődés, a keresési forgalmak idén januárjában tetőztek. A matematikai statisztikai tesztek alapján kijelenthető, hogy az idősorok trendjei  az  osztrák  munkalehetőségek  iránti  érdeklődés  esetében  2010  augusztusában, míg a németországi állások tekintetében 2010 novemberében, az angol munkák esetében pedig már 2010 júniusában sztochasztikus változást követően kezdtek növekedni. Területi  szempontból  vizsgálva  az  érdeklődést  elmondható,  hogy  az  ausztriai  munkavégzés leginkább az ország nyugati megyéiben (Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala) élők figyelmét keltette  fel,  míg  a  németországi  kilátásokat  tekintve  ugyanez  a  megállapítás  Komárom-Esztergom  és  Tolna  megyék  lakosaira  jellemző,  az  angol  lehetőségek  pedig  az  észak-keleti  országrészben  (Borsod-Abaúj-Zemplén  és  Szabolcs-Szatmár-Bereg  megyék) tartottak számot a legnagyobb érdeklődésre a vizsgált időszakban.
Kimutatható érdeklő dés: Franciaország, Olaszország, Svájc, Svédország és az USA

Az  adatgyűjtés  tapasztalatai  alapján  elmondhatjuk,  hogy  Franciaország, Olaszország,  Svájc,  Svédország  és  az  Egyesült  Államok  munkakínálatát  illetően  is  még értékelhető  mértékű  keresési  forgalom  zajlott  az  elmúlt  néhány  évben.  Látható,  hogy  a lekérdezések  gyakoriságai  2011-2012-re  megemelkedtek,  azonban  részletesebb matematikai  statisztikai  elemzéssel  ezen  állításunkat  a  ritka  forgalom  és  a  gyakori adathiány  miatt  nem  támaszthatjuk  alá.  Értékelhető  mennyiségű lekérdezést a Google csak Budapest körzetéből regisztrált ezen országok esetében.

Ausztriát kivéve a környező  országokban nem keresnek munkát a magyarok 

Megvizsgáltuk a környező országokba való munkavállalás változásait is. Szlovákia,  Ukrajna,  Románia,  Szerbia,  Horvátország  és  Szlovénia  esetében  a  Google nem  regisztrált  az  elemzéshez  szükséges  mennyiségű  munkakereséssel  kapcsolatos lekérdezést.  Ebből  arra  következtethetünk,  hogy  a  magyar  internetezők  inkább  a  nyugat-európai országok  munkaerő-piacai  felé  fordulnak,  még  ha  esetleg  azok  távolabb  is  esnek otthonuktól mind földrajzi mind kulturális tekintetben.

Összegzés

A fentieket  összefoglalva  megállapíthatjuk, hogy  a  2010  vége  2011  eleje  óta  számottevő  növekedésnek  indult  a  külföldi  munkavállalás  iránti  érdeklődés  a  magyar  lakosság körében. A statisztikai elemzések szerint 2011 januárjában trendforduló figyelhető meg a külföldi  munkavállalásban:  ezt  követően  számottevően  megnőtt  a  fontosabb célországokban (Németország, Ausztria, Angila) munkát keresők száma. Feltehető,  hogy  ez  a  tendenciaváltás  a  Magyarországról  való  kivándorlás  erősödését  is jelzi.  Azt  azonban  még  nem  tudjuk,  nem  tudhatjuk,  hogy  egy  új  magyar  exodus  elé  kell néznünk, vagy csak rövid távon érvényesülő és a jövőben tovább nem erősödő folyamatról lesz szó.

Az adatgyű jtés módszertana 

A  Google  Trends  rendszeréből  különálló  idősorokként  gyűjtöttük  le  a  lehetséges célországokhoz  kapcsolódó  keresési  kifejezések  forgalmát  a  következő  lépéseket végrehajtva minden ország esetében:
1)  lekértük  az  „[országnév]  munka”  keresési  kifejezés  forgalmát  Magyarországra szűrve, 2004 januárjától kezdve;
2)  a  lekérdezett  keresési  kifejezést  a  Google  Trends  által  kilistázott,  az  adott országhoz  és  a  munkakereséshez  köthető  legnépszerűbb  kapcsolódó kifejezésekkel  bővítettük  a  következőképpen  „[országnév]  munka  +  [1. legnépszerűbb kapcsolódó kifejezés] + [2. legnépszerűbb kapcsolódó kifejezés]...”;
3)  lekértük  a  2)  lépést  követően  összeállított  keresési  kifejezés  forgalmát  az  1) pontban ismertetett feltételekkel;
4)  amennyiben  további  releváns  kapcsolódó  kifejezéseket  listázott  a  rendszer, bővítettük  a  lekérdezésünket  a  2)  pont  szerint,  majd  újra  lekértük  az  adatokat,  és mindezt  ismételtük  egészen  addig,  amikor  már  nem  listázott  releváns  kapcsolódó kifejezéseket a rendszer;
5)  a  végleges  keresési  kifejezés  idősorát  2007  januárjától,  Magyarországra  szűrve letöltöttük.
A  célországhoz  nem  köthető  külföldi  munka  iránti  érdeklődés  vizsgálata  esetében  az országnév  helyet  a  „külföld”  szót  használtuk,  kerülve  az  országokra  utaló  kifejezések beépítését a legnépszerűbb kapcsolódó kifejezések közül.

További részletek, ábrák és módszertani ismertető a letölthető tanulmányban.

Forrás, illetve a teljes tanulmány elérhetősége: MKIK   Gazdaság-   és   Vállalkozáskutató   Nonprofit   Kft.:Új Magyar Exodus felé? Elemzés a külföldi munkavállalással kapcsolatos internetes keresések forgalmáról a Google Trends alapján

Online grafikon szerkesztés Google-val (mérőműszeres grafikon)

Vettetem néhány pillantást Google online grafikonszerkesztőjére a Google Chart Tools -ra. Ez igazából arra jó, hogy weboldalakba lehessen (interaktív) grafikonokat  beágyazni, nem pedig "egyszerű ábrázolásokhoz". Elsőre nekem a grafikonok többsége nem tűnt túl látványosnak, de azért van, ami kifejezetten tetszik, pl. ez a mérőműszeres ábrázolás.

Ezt próbaként átalakítottam, néhány internetpenetrációs adatot választottam az ábrázoláshoz. Forrás: http://www.internetworldstats.com/stats.htm, (2011. dec 31-i adatok, kerekítve).

Ha valaki ilyet szeretne, ahhoz a Google által biztosított kódokat kell kicsit megvariálnia. A kódokkal itt: Visualization Playground lehet "játszani", úgy hogy közben követhetők a grafikonon a változások, de én egyszerűen csak átírtam a kód opcionális részeit. (Persze lehet ennél bonyolultabb dolgokat is művelni vele pl. mutatót animálni.)

Az eredeti  grafikon a html kódja ez (innen kimásolható): (Kiemleve azoka részek, amelyeket át kell/lehet írni a személyre szabáshoz.)

A saját verziómé pedig ez:
(Megváltoztatva az adatok, a piros sáv zöldre, a méret és a név.)

A kódok felhasználását tekintve az alábbiakhoz kell tartani magadat: You are free to copy and use this sample in accordance with the terms of the Apache license (http://www.apache.org/licenses/LICENSE-2.0.html)

A Google Insight Search alkalmazhatósága gazdasági mutatók előrejelzésében

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) tanulmányában a munkanélküliek és a regisztrált álláskeresők számának rövidtávon várható változását becsüli meg a munkanélküliség múltbeli folyamatai és a Google Insight Search (GIS) által nyújtott információk segítségével. Ehhez olyan modelleket állítottak fel, amelyek a jelenleg rendelkezésre álló információknál pontosabban becslik a munkanélküliek, és a regisztrált álláskeresők számának következő negyedévben és következő hónapban várható alakulását.

Az eredmények szerint a Google keresési aktivitásról közölt adatainak felhasználása hozzásegít a magyarországi munkanélküliség alakulásának pontosabb előrejelzéséhez. A munkanélküliség és keresési aktivitás közti összefüggés empirikus vizsgálatánál a két idősor közötti viszony elemzése után két különböző modellt állítottunk fel. A modellek több variációjának becslése után azt mondható, hogy a GIS adatok felhasználásával becsült modellek jobb illeszkedést érnek el, mintha csak a munkanélküliség múltbeli adatait vették volna figyelembe a várható munkanélküliség becslésénél.

A tanulmányban - kísérletképpen - becslést adnak a munkanélküliek számának második negyedéves alakulására. A GVI által kialakított modellek szerint 465.000 fő és 484.000 fő között lehetett a munkanélküliek száma 2012 második negyedévében. Ez ugyan jelentős csökkenés az első negyedévhez képest, de magasabb a tavalyi második negyedéves értéknél (460.700 fő). A szezonális hatásokat is figyelembe véve, ezek az eredmények arra mutatnak, hogy egy év alatt nem tudott érdemben csökkenni a munkanélküliek száma Magyarországon, sőt, nem kizárt, hogy a tavalyihoz képest némi növekedésről lehet beszélni.

Részletek:

A koncepció

Mint  a  legtöbb  országban,  így  Magyarországon  is  a  munkanélküliségről negyedévente egyszer közöl adatokat a statisztikai hivatal, amely adatok nálunk egy a  lakosság  körében  elvégzett reprezentatív  felmérésen  (KSH  Munkaerő-felvétel) alapulnak.  Ez  az  adat  általában  a  vonatkozó  negyedévet  követő  hónapban  jelenik meg.  Gazdaságpolitikai  szempontból  azonban  kívánatos  volna  már  a  hivatalos adatok megjelenése előtt is tudni valamit a munkanélküliek számának negyedévben várható  alakulásáról.  Ehhez  olyan  megfigyelhető  jellemzőkre  van  szükségünk,
melyek  a  munkanélküliséghez  képest  előremutató  (leading)  szerepet  töltenek  be, vagyis előrejelezhetik a munkanélküliség alakulását.
A  Gazdaság-  és  Vállalkozáskutató  Intézet  (GVI)  tanulmányában  a munkanélküliek és a regisztrált álláskeresők számának rövidtávon várható változását becsüljük  a  munkanélküliség  múltbeli  folyamatai  és  a  Google  Insight  Search  (GIS) által  nyújtott  információk  segítségével.  Ehhez  olyan  modelleket  állítottunk  fel, amelyek  a  jelenleg  rendelkezésre  álló  információknál  pontosabban  becslik  a munkanélküliek, és  a regisztrált  álláskeresők  számának  következő  negyedévben  és következő hónapban várható alakulását.
A  módszer  alapja  az,  hogy  azok,  akik  fenyegetve  érzik  magukat  attól,  hogy rövidesen  elbocsátják  őket,  vagy  azok,  akikkel  ez  már  megtörtént,  illetve  azok  az inaktívak,  akik  be  kívánnak  lépni  a  munkaerő-piacra  és  állást  kezdenek  keresni, felhasználják  az  internet  nyújtotta  lehetőségeket.  Az  álláskeresés  bizonyos  lépéseit részben  az  interneten  keresztül  teszik  meg:  a  google  keresőjét  is  felhasználva tájékozódnak munkalehetőségek után.
A  munkanélküliség  várható  alakulását  becslő  hagyományos  modellek  vagy makrogazdasági  aggregátumok  (bérek,  kibocsátás,  a  munkára  rakódó  közterhek változása,  a  minimálbér  relatív  nagyságának  változása,  stb.)  alapján  kísérlik  meg becsülni  a  munkanélküliség  várható  alakulását,  vagy  vállalati  adatfelvételek segítségével  mérik  fel  a  cégek  várható  munkaerő-keresletét  és  erre  és  más demográfiai,  iskolázottsági  adatokra  alapozó  modellek  segítségével  adnak előrejelzéseket.
Az  általunk  választott  irány  azonban  teljesen  más:  nem  makrogazdasági aggregátumoknak,  illetve  a  gazdasági  szereplők  szándékainak,  hanem  magának  a munkakeresési folyamatnak, a munkát vállalni szándékozók tényleges aktivitásának megfigyelése  nyújt  információt  a  munkanélküliek  és  a  regisztrált  álláskeresők számának becsléséhez.
A  modellépítés  során  az  alábbi  szavak  GIS-ben  való  előfordulását  vizsgáltuk  és összegeztük havonként és negyedenként:
•  „állásajánlat”
•  „állásajánlatok”
•  „álláskeresés”
•  „munkalehetőség”
•  „álláshirdetés”.

Eredmények

Az eredmények szerint a Google keresési aktivitásról közölt adatainak felhasználása hozzásegít  a  magyarországi  munkanélküliség  alakulásának  pontosabb előrejelzéséhez.
A munkanélküliség és keresési aktivitás közti összefüggés empirikus vizsgálatánál a két  idősor  közötti  viszony  elemzése  után  két  különböző  modellt  állítottunk  fel.  A modellek  több  variációjának  becslése  után  azt  mondhatjuk,  hogy  a  GIS  adatok felhasználásával  becsült  modellek  jobb  illeszkedést  érnek  el,  mintha  csak  a munkanélküliség múltbeli adatait vettük volna figyelembe a várható munkanélküliség becslésénél.

Munkanélküliség 2012 második negyedévében

A  tanulmányban  –  kísérletképpen  –  becslést  adtunk  a  munkanélküliek  számának második negyedéves alakulására. A csak múltbéli adatokat felhasználó modellek szerint 2012 második negyedévében némileg  csökkent  a  munkanélküliek  száma:  479.600  fő  és  490.700  fő  közé  tehető (lásd az 1. táblázatot). Ezzel szemben az általunk kialakított – az álláskeresők internetes keresési aktivitását is  figyelembe  vevő  –  előrejelző  modell  szerint  az  álláskeresők  száma  némileg alacsonyabbra  becsülhető.  A  modellek  szerint  465.000  fő  és  484.000  fő  között
lehetett a munkanélküliek száma 2012 második negyedévében. Ez  ugyan  jelentős  csökkenés  az  első  negyedévhez  képest,  de  magasabb  a  tavalyi második negyedéves értéknél (460.700 fő). 
A szezonális hatásokat is figyelembe véve, ezek az eredmények arra mutatnak, hogy egy  év  alatt  nem  tudott  érdemben  csökkenni  a  munkanélküliek  száma Magyarországon,  sőt,  nem  kizárt,  hogy  a  tavalyihoz  képest  némi  növekedésről beszélhetünk (lásd 1. ábrát).

A regisztrált álláskeresők száma 2012 májusban 534.581 fő volt az NFSZ kimutatása szerint1.  Júniusban  csökkent  ez  a  szám:  ekkor  524.354  álláskeresőt  tartottak nyilván. A csak múltbeli adatokra épülő alapmodell szerint júniusban az álláskeresők száma 519-523 ezer közöttire becsülhető. A GVI által kialakított modell is e határok közötti becslést ad júniusra, némileg magasabb felső becslés mellett (lásd 2. táblázatot).

Az adatok arra mutatnak tehát, hogy a szezonális hatásokat is figyelembe véve 2010 óta csökkenő tendencia jellemzi a nyilvántartott álláskeresők számának alakulását. A GVI  modellt  felhasználó  becslésekben  a  ténylegesnél  legtöbbször  némileg alacsonyabb  értéket  kapunk,  csak  a  februári  és  márciusi  becsült  értékek  haladják meg  a  tényleges  értékeket.  Hosszabb  időszakot  figyelembe  véve  a  GVI  modellje alapján  számított  becslés  itt  is  pontosabb,  mintha  csak  a  regisztrált  álláskeresők számának múltbeli adatait vettük volna figyelembe az előrejelzésnél.

A  GVI  modellek  jobb  illeszkedése  alátámasztja  azt,  hogy  érdemes  a munkanélküliség  várható  alakulásánál  figyelembe  venni  a  munkavállalók  interneten keresztüli  munkakeresési  aktivitását  és  az  ebből  adódó  információkat.  Érdemes folytatni  ezt  a  kutatási  irányt  és  negyedévente  a  GIS  adatok  megjelenésével párhuzamosan  frissíteni  a  GVI  modellt,  és  felhasználásával  új  előrejelzéseket készíteni.

 1 http://www.afsz.hu/resource.aspx?ResourceID=stat_afsz_nyilvtartasok_idosorai_orszagos

Forrás: Türei Gergely – Görög Szabolcs – Tóth István János Magyar munkanélküliségi adatok előrejelzése a Google segítségével A Google Insight Search alkalmazhatósága gazdasági mutatók előrejelzésében