Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nemek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nemek. Összes bejegyzés megjelenítése
2015. febr. 2.
TOP 10 ország, ahol legmagasabb a női vezetők aránya - grafikon
A Statista grafikonján az a 10 ország látható, ahol - az ILO statisztikái alapján - a legmagasabb a nők aránya a vállalatok, közintézmények és szervezetek menedzsmentjében (beleértve a magán- és a közszférát is).
You will find more statistics at Statista
Magyarország a lista 28. helyén áll, a női vezetők átlagos aránya a menedzsmentben: 38,6%. (Összesen 126 országot rangsoroltak, az egyforma értékek miatt összesen 108 helyezést meghatározva. A teljes táblázat az ILO kiadványának 14. oldalán tekinthető meg.)
Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás
További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n
2014. szept. 23.
2014. márc. 3.
Nemek közötti bérszakadék az uniós tagállamokban - grafikon
Nemek közötti bérszakadék az uniós tagállamokban
Forrás: Eurostat 2012, EL kivételével (2010)
Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás
További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n
2013. nov. 23.
Nemek közti egyenlőség - interaktív térképpel
A World Economic Forum 2006 óta évente elkészíti a nemek közti egyenlőségről szóló tanulmányát (The Global Gender Gap Report). 2013-ban 136 országot vizsgáltak gazdasági, oktatási, egészségügyi és politikai jellemzőket figyelembe véve. A ranglista elkészítéséhez országonként megvizsgálták, hogy az egyes mutatók milyen értéket vesznek fel a nők és milyet a férfiak esetében. Ebből képeztek egy 0 és 1 közé eső pontszámot, ahol az 1-es jelenti a nemek közti teljes egyenlőséget, a 0 a teljes egyenlőtlenséget.
Az eredmények értelmezésekor figyelembe kell venni azt, hogy a vizsgálat nem tér ki arra, hogy az egyes országokban milyen minőségű életet élnek az emberek, kizárólag a nemek közti különbségekre fókuszál. A rangsort az egy-egy országra vonatkozó nemek közti különbségek határozzák meg (a rangsor elején azok az államok szerepelnek, ahol a legkisebbek a nők és férfiak közti rés vagy "szakadék", míg a végén azok, ahol a legnagyobbak).*
Az eredmények szerint a vizsgált országok többségében az évek folyamán valamelyest szűkült a nők és férfiak közti különbség, de ez a folyamat lassú. Magyarország esetében közel változatlanok maradtak a két nem közötti eltérések (az évek során kisebb ingadozások voltak tapasztalhatók, de nem lényegesek).
2013-ban - ahogy az elmúlt öt év mindegyikében - a nemek közti egyenlőség tekintetében Izland áll az élen. A skandináv országok mindegyike az élmezőnyben található. A TOP 10 ország:
1. Izland
2. Finnország
3. Norvégia
4. Svédország
5. Fülöp-szigetek
6. Írország
7. Új-Zéland
8. Dánia
9. Svájc
10. Nicaragua
Magyarország csupán a 87. helyre került a rangsorban, a maximálisan szerezhető 1 pontból 0,674-gyel. Az egyes területeken meglehetősen eltérő eredmények születtek. Az egészségügyi helyzetet jellemző mutató esetében a 34. helyen állunk, az oktatás, képzettség terén a 62. helyen, a gazdasági részvétel és lehetőségek terén a 68-on, míg a nők politikai szerepvállalását illetően (nők a parlamentben, női miniszterek, államfő) hazánk a 120. lett. Ez utóbbi eredményezi azt, hogy az összesített rangsorban a 87. helyre "csúszott" az ország.
Az elmúlt nyolc év pontszámait (nem rangsorát) tekintve, azt látható, hogy gazdaság, oktatás, egészségügy mutatói közel azonos szinten mozogtak (többnyire század eltérések), és míg a gazdaság területén a nők valamelyest hátrányban vannak (elsősorban eltérő fizetések és a vezető pozíciókban lévők alacsony aránya miatt), addig a másik két területen lényegében nincs különbség a nemek között.
| gazdaság | oktatás | egészségügy | politika | |
| 2013 | 0,668 | 0,993 | 0,979 | 0,057 |
| 2012 | 0,659 | 0,992 | 0,979 | 0,057 |
| 2011 | 0,654 | 0,993 | 0,980 | 0,031 |
| 2010 | 0,689 | 0,990 | 0,978 | 0,031 |
| 2009 | 0,674 | 0,992 | 0,979 | 0,106 |
| 2008 | 0,669 | 0,993 | 0,979 | 0,106 |
| 2007 | 0,653 | 0,991 | 0,979 | 0,069 |
| 2006 | 0,640 | 0,991 | 0,979 | 0,069 |
Az alábbi interaktív térképen megtekinthető az összesített pontszám alapján kalkulált rangsor. Az egyes országokra kattintva a térkép alatt a négy fő vizsgált terület esetében elért pontszám és rangsor is látható.
A térkép "Explore the report" menüpontjára vagy IDE kattintva lehet elérni az egyes országokra vonatkozó részletes eredményeket (Country Profiles). Különösen érdekesek a további információk (Additional Data), amiket ugyan megadnak a tanulmányban, hogy minél jobban megismerhető legyen az adott ország, de a rangsor készítése során ezeket nem vették figyelembe - ilyen például a női nemi szervek megcsonkítása.
(* Megjegyzés: Személy szerint az
összesített rangsort torznak tartom, például ahogy fentebb említettem hazánk nem éppen kimagasló helyezése alapvetően a nők politikai döntéshozatalban való alacsony
szerepének köszönhető, ugyanakkor a nők megcsonkításának gyakorlata - ami meglátásom szerint mégiscsak az egyik legdurvább tényező a témában - nem befolyásolja az eredményeket.
Összességében tehát a rangsort a korlátok figyelembevételével kell vizsgálni, ugyanakkor a részeredmények, indexek között lehet találni érdekességeket. )
Forrás: World Economic Forum: The Global Gender Gap Report 2013
Ld. még a témában:
Nemek közötti nyugdíjszakadék Európában - grafikon
Nők bére Magyarországon - grafikon
Nők és férfiak fizetése közötti különbség - infografika
Nők a magyar parlamentben - grafikon
Nők foglalkoztatása: lemaradva az unióban - infografika
Nők a felsővezetők körében - infografika
A válság nők helyzetére gyakorolt hatása
Az európaiak véleménye a nemek közötti egyenlőségről a fejlődő országokban
Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás
További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n
2013. jún. 30.
Nemek közötti nyugdíjszakadék Európában - grafikon
A nemek közötti nyugdíjszakadék
(%, 65 év feletti nyugdíjasok)
© European Union, 1995-2013
Országok nevének rövidítései :
LU Luxemburg, DE Németország, UK Egyesült Királyság, NL Hollandia , CY Ciprus, FR Franciaország, GR Görögország, IE Írország, AT Ausztria, ES Spanyolország , PT Portugália , BG Bulgária , SE Svédország , RO Románia , IT Olaszország, NO Norvégia, BE Belgium, SI Szlovénia, FI Finnország, IS Izland, PL Lengyelország, MT Málta,
DK Dánia, LT Litvánia, HU Magyarország, CZ Csehország, LV Lettország, SK Szlovákia, EE Észtország
Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás
További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n
2013. márc. 16.
Nők bére Magyarországon - grafikon
Nők bére Magyarországon, 2010-2012
Forrás: MTI
További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n
2013. márc. 8.
A válság nők helyzetére gyakorolt hatása
A gazdasági válság tovább növelte a férfiak és nők keresete közti különbséget, és megnehezítette a munka és magánélet közti egyensúly megteremtését - ez derül ki az Eurobarométer nemzetközi nőnap alkalmából készített felméréséből, amely a válság nők helyzetére gyakorolt hatását is elemzi.
Az összes EU-s válaszadó is, és a magyar megkérdezettek is úgy érzik a válság a legnagyobb hatással a fiatal végzősök munkaerőpiacra való lépésére (nehézségek az első munkahely megtalálásában, elhúzódó tanulmányok) volt. A válaszlehetőségek közül maximum hármat jelölhettek meg a válaszadók. Az összes Európai Uniós állampolgár közül 46% választotta ezt, a magyarok közül ennél több: 57%. A legtöbben Spanyolországban (68%), a legkevesebben Németországban (20%) vélekedtek így.
A második legtöbbször említett válasz a magyarok esetében a nem hivatalos és nem bejelentett munka volt (42%), az összes uniós lakosnak viszont csak 29%-a mondta, hogy a válságnak erre volt az egyik legnagyobb hatása. Az összes válaszadót tekintve a második leggyakrabban említett válasz a bizonytalan munka növekedése volt (42%), nálunk ezt 36% választotta.
A lista harmadik helyére az összes válaszadót és csak a magyarokat tekintve is, az a válasz került, hogy a válság miatt néhányan olyan munkahelyen dolgoznak, amely nem felel meg képzettségüknek (EU: 37%, Mo.: 38%). A legnagyobb arányban a litvánok osztják ezt a véleményt (52%), a legkisebb arányban a finnek (16%).
A legnagyobb különbség a magyar és az összes válaszadó véleményében a tekintetben mutatkozott, hogy a válság mennyire sújtotta a munka és a magánélet összeegyeztethetőségét. Hazánk lakosainak 30%-a véli úgy, hogy ez nehezebbé vált, az összes válaszadó körében ez az arány csupán 16%.
A megkérdezettek négy olyan területet jelölhettek meg, amelyet szerintük elsőbbségben kellene részesíteni a válságra tekintettel. Az összes válaszadó 2/3-a (66%), a magyaroknak 3/4-e (76%) véli úgy, hogy a legnagyobb hangsúlyt a munkanélküliség elleni harcra kellene fordítani. A legtöbben Litvániában értenek ezzel egyet (81%), a belgáknak viszont csak 55%-a vélekedik így.
A prioritási sorban második helyre került, mind az EU teljes lakosságánál, mind a magyaroknál az oktatásba és képzésbe való befektetés (mindkét esetben 42% választotta). Legtöbben Nagy-Britanniában és Észtországban (55%-55%) támogatják ezt, míg Görögországban és Szlovéniában a legkevesebben (28%-28%).
A teljes mintát nézve, az harmadik legfontosabb területnek az újításba és K+F tevékenységbe történő befektetés bizonyult (27%) említette, a magyarok ezt viszont kevésbé tartják lényegesnek, csak 16% említette. Ez a terület leginkább a spanyolok szívügye, 39% választotta.
Nálunk 26% mondta, hogy a vásárlóerőre, az infláció elleni harcra kellene koncentrálni, az összes uniós lakosnak 25% vélekedett így. Nálunk ez így a 3. legfontosabb terület lett holtversenyben a lakásüggyel, az EU egészét nézve pedig a negyedik legfontosabb.
Míg a lakásügyet hazánkban a válaszadók 26%-a jelölte meg a top prioritások között, az összes válaszadónak csak 16%-a.
A nemek közötti egyenlőtlenségek területén a vizsgáltak közül a három legfontosabbat jelölhették meg a kérdezettek. A férfiak és nők keresete közti különbséget (38%), a nők elleni erőszakot (34%) valamint, a nők munkájának és magánéletének nehéz összeegyeztethetőségét (34%) tartják legfontosabbnak az uniós polgárok. A fizetések közti különbséget a franciák, az osztrákok és a svédek sérelmezik leginkább (51% említette mindegyik ország esetében), a legkevésbé pedig a románok (23%). A nők elleni erőszakot a portugálok tartják a legfontosabbnak (52%), a lengyelek és a hollandok a legkevésbé (20%-20%). A nők munkájának és magánéletének nehéz összeegyeztethetőségét a németek kritizálják a leginkább (48%), a román válaszadók viszont ezt nem tartják fontos egyenlőtlenségnek (16%).
A felmérés során a kutatók rákérdeztek arra is, hogy a válaszadók szerint a nemek közötti egyenlőtlenség egyes területeit tekintve a válság melyek esetében rontott leginkább a helyzeten. (Ezúttal három választ jelölhettek meg a kérdezettek.)
Legsúlyosabb problémának az EU egészét tekintve, és Magyarországon is azt tartották a válaszadók, hogy a nők számára nehezebbé vált összeegyeztetni a magánéletet és a munkát (EU: 30%, Mo.: 35%). Az EU 27 országában szintén 30% említette, hogy érzi úgy, a válság miatt nőtt a férfiak és nők keresete közti különbség, nálunk 26% mondta ezt. Az EU-ban ez így a két leggyakrabban említett válasz egyike, Magyarországon viszont még két másik problémát is valamivel súlyosabbnak éreztek a válaszadók. A nők elleni erőszak romlását a magyarok 30%-a jelölte meg, a családon belüli felelősségek és feladatok egyenlőtlen eloszlásának romlását a nemek között 29%. Az EU egészét nézve ezek az arányok: 23% és 20%.
A 27 országban megkérdezett válaszadók szerint a munkaadók különböző tényezőket mérlegelnek az
állásinterjún attól függően, hogy a jelentkező férfi vagy nő.
Közel minden második ember (49%, Magyarországon 61%) gondolja úgy, hogy női jelentkező esetén az számít a
leginkább, hogy van-e gyermeke a pályázónak, míg 40% (Magyarországon 55%) szerint a
férfiaknál elsősorban a szakmai tapasztalatot veszik figyelembe.
Ezzel szemben a megkérdezetteknek csupán ötöde gondolta úgy, hogy a női
jelentkezők esetében a szakmai tapasztalat lenne a legfontosabb szempont
a döntésnél.
Az, hogy egy nőnek van-e gyereke a csehek szerint számít a leginkább (62%), a románok szerint a legkevésbé (23%). A férfiak szakmai tapasztalata a ciprusiak szerint nyom a legtöbbet a latba (58%), a dánoknak viszont csak 32%-a gondolja ezt.
A munkahelyteremtést és munkahely megőrzést célzó vizsgált intézkedések közül ötből négyet (képzés, gyermekgondozási lehetőségek megfizethetősége és hozzáférhetősége, vállalkozás indításának támogatása) lényegesen hatékonyabbnak tart az uniós lakosság, mint a magyar. Egyedül a külföldi munkavállalás megkönnyítésének megítélésében nem különbözik erősen a két csoport véleménye.
A dolgozók rendszeres képzését a máltaiak közül tartják a legtöbben nagyon hatékonynak (81%). Ezt a legnegatívabban mi magyarok ítéljük meg, csupán a lakosság 19% gondolja nagyon hatékonynak. A magyarok véleménye jelentősen eltér a többiekétől, a második legkevésbé pozitívan vélekedő lengyeleknek is 30%-a mondta, hogy ezek a képzések nagyon hatékonyak.
A gyermekgondozási lehetőségek jobb megfizethetőségét és könnyebb hozzáférhetőségét is a magyar lakosság találta a legkevésbé jó eszköznek, legjobbnak pedig a máltai lakosság. Mindkét esetben a magyarok 13%-a mondta, hogy ez nagyon hatékony. Az EU-s átlag 44%, illetve 45%. A könnyebb hozzáférhetőség esetében Magyarországon kívül egyetlen országban sem volt 20% alatti a nagyon hatékony választ adók aránya.
A saját vállalkozás indítását legjobban az olaszok preferálják (69% szerint nagyon hatékony), legkevésbé pedig mi magyarok (14% szerint nagyon hatékony).
A külföldi munkavállalás megkönnyítésének hatékonyságát legpozitívabbnak a spanyolok ítélték (31% szerint nagyon hatékony), legnegatívabbnak a finnek (8% szerint nagyon hatékony).
A felmérés az Európai Unió 27 országában, összesen 25556 fő telefonos
megkérdezésével készült 2013. február 4 és 7 között. Magyarországon
1005 lakost kérdeztek meg.
Forrás: http://www.europarl.europa.eu/pdf/eurobarometre/2013/femme/synth_en.pdf és http://www.europarl.europa.eu/pdf/eurobarometre/2013/femme/FL371%20Women%20and%20gender%20inequalities%20in%20the%20context%20of%20the%20crisis%20HU%20(HU).pdf
Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás
További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n
Az európaiak véleménye a nemek közötti egyenlőségről a fejlődő országokban
A nemzetközi nőnap alkalmából az Európai
Bizottság Eurobarométer felmérést tett közzé az európai polgároknak a
fejlődő országokban a nemek közötti egyenlőséggel és a nők
felemelkedésének szükségességével kapcsolatos nézeteiről. A 27
tagállamban több mint 25 000 állampolgárt kérdeztek meg a felmérés
során.
A felmérés szerint az európaiak 78%-a véli
úgy, hogy a politikai hatalommal rendelkező nők számának növelése
pozitív hatást eredményezne a fejlődő országokban. A válaszadók több mint
háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy minél több nő vezető szerephez
juttatása a fejlődő országokban javítaná az emberi jogok tiszteletben
tartását, 72%-uk szerint ez az életkörülményeket is javítaná, és 65 %
véli úgy, hogy ez a konfliktusok és háborúk kialakulását is megelőzné. Főként a svéd, finn és ír válaszadók vélték úgy, hogy a befolyásos
pozíciókban dolgozó nők pozitív hatást eredményeznének.
Arra vonatkozóan, hogy a fejlődő
országokat jellemző problémák milyen hatást gyakorolnak a férfiakra és a
nőkre, a válaszadók többsége úgy gondolta, hogy a nők nagyobb mértékben
válnak a fizikai erőszak áldozataivá, mint a férfiak (83%), ugyanez
igaz az oktatásban való részvétellel kapcsolatos problémákra (63%), az
alapvető emberi jogok tiszteletben tartásának és a jövedelem/munkahely
hiányára (mindkettő 61%). Csupán az éhségről és az
alultápláltságról (50%), valamint a HIV/AIDS–ről (59 %) vélték úgy az
uniós válaszadók, hogy hozzávetőlegesen egyenlő arányban érinti a
férfiakat és nőket.
Tíz európai
válaszadóból több mint 9 van azon a véleményen, hogy a nemek közötti
egyenlőség általában véve javítja a társadalmak működését, és hogy
valamennyi támogatási programnak kiemelt figyelmet kell fordítania a nők
jogaira. A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos vélemények az
EU-n belül meglehetősen kismértékben különböztek, a legmagasabb érték
Svédországban, Hollandiában és Romániában született (96%), a
legalacsonyabbak pedig Lettországban, Szlovéniában (mindkét országban
87 %), valamint Észtországban (86 %).
A magyarok véleménye
A fejlődő országokban a politikai hatalommal rendelkező nők számának növekedését az EU-s átlagnál valamivel
pozitívabbnak ítélték a magyar válaszadók. Négy-négy százalékponttal magasabb a magyarok körében azok aránya, akik szerint ez javítana az emberi jogok tiszteletben tartásán, valamint a konfliktusok és háborúk megelőzésén.
A nők szerepét a konfliktusok és háborúk megelőzésében másképp ítélik meg az egyes demográfiai csoportba tartozók. Mind az összes EU-s válaszadót, mind a magyarokat tekintve megállapítható, hogy az életkorral nőtt azok aránya, akik szerint a nők pozitív hatással lennének a kérdésre. Ugyanakkor érdekesség, hogy a 24 évesen felüliek körében minden korcsoportban nagyobb arányban mondták a magyar válaszadók, hogy a hatalomban lévő nők számának növekedése javítana a helyzeten, a 15-24 évesek körében viszont a magyarok pesszimistábbnak bizonyultak a kérdésben.
Azzal kapcsolatosan, hogy a fejlődő
országokat jellemző problémák milyen hatást gyakorolnak a férfiakra és a
nőkre több ponton is eltér az Európai Unió teljes lakosságának és a magyaroknak a véleménye.
Az összes válaszadó 63%-a, míg a magyaroknak csak 42%-a vélekedett úgy, hogy az oktatáshoz való hozzáférés problémái nagyobb hatást gyakorolnak a nőkre. Hasonló különbséget mértek a kutatók az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását illetően is. A teljes európai uniós lakosság 61%-a szerint ennek hiánya problematikusabb a nők esetében, a magyarok közül viszont csak 42% vélekedett így.
A jövedelem/munka hiányát tekintve az összes megkérdezett 6/10-e (61%) véli úgy, hogy ez jobban sújtja a nőket, közel 1/3-uk (28%) szerint a nőkre és a férfiakra is azonos hatást gyakorol, míg 1/10-ük (9%) szerint inkább a férfiakra nézve jelent problémát. Ezzel szemben a magyar válaszadók közül közel ugyanannyian (38% illetve 40%) mondták, hogy a nőkre gyakorol nagyobb hatást gyakorol, illetve hogy mindkét nemre egyformán hat a jövedelem és a munka hiánya. A magyarok 21%-a nyilatkozott úgy, hogy inkább a férfiak ennek az elszenvedői - az összes a kutatásban résztvevő ország közül nálunk mondták ezt a legtöbben.
A fejlődő országokban a jövedelem/munka hiányának hatásával kapcsolatosan erősen különbözik az egyes országok lakosságának véleménye. A legtöbben a szomszédos Ausztriában (76%) gondolják, hogy ez a nőket jobban érinti, a legkevesebben pedig a szintén szomszédos Romániában (31%).
A magyarok és az európai unió lakosságának véleménye lényegében megegyezik a tekintetben, hogy a fejlődő országoknak nyújtott támogatásoknál kiemelt figyelmet kellene fordítania a nők
jogait és az esélyegyenlőséget, valamint az illetően is, hogy a nemek közötti
egyenlőség javítja a társadalmak működését.
A felmérés az Európai Unió 27 országában, összesen 25559 fő telefonos megkérdezésével készült 2013. február 7 és 9 között. Magyarországon 1001 lakost kérdeztek meg.
Forrás: http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_372_fact_hu_hu.pdf és http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_372_en.pdf
Ld. még a témában (szintén eurobarométer felmérés): A magyar lakosság véleménye a legszegényebb országok iránti szolidaritásról
Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás
További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n
Nők a felsővezetők körében - infografika
A munkaerőpiacon sosem volt könnyű helyzetük a nőknek, a válság pedig tovább súlyosbította azt. A vállalatvezetők között sokkal kevesebb a nő mint a férfi, és a keresetek sem egyenlőek.
Az infografikából az is kiderül, hogy bár a nők körében magasabb a diplomások aránya, a munkaerőpiacon mégis alulreprezentáltak. Különösen nehéz helyzetben vannak akkor, ha kiskorú gyermeket nevelnek.
Forrás:„© Európai Unió, [2013] - EP”
Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás
További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n
2013. febr. 26.
Nők a magyar parlamentben - grafikon
Nők a magyar parlamentben, 1990-2010
Forrás: MTI
Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás
További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n
2012. okt. 9.
Nők és férfiak fizetése közötti különbség - infografika
Az OECD-országok közül csupán Szlovéniában (7%) és Spanyolországban (12%) kisebb 25–64 éves nők kereseti hátránya a
férfiakhoz képest, mint hazánkban (15%).
Az átlag 22%, ettől messze elmarad a 39%-os
leszakadást felmutató Dél-Korea, de például Csehország, Szlovákia,
Észtország és az Egyesült Államok is a mínusz 27–30 %-os sávba
esik.
Forrás és további részletek: http://ado.hu/rovatok/munkaugyek/alig-keresnek-kevesebbet-a-nok-infografika
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)