A világ leggazdagabb országai (2014) Gyerekvállalás az EU országaiban: szabadságok és járandóságok - infografika Infografika a 0-8 éves gyermekek médiafogyasztási szokásairól Mámor és Instagram - infografika

Megosztás

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szekunder információ. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szekunder információ. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. aug. 3.

Leginkább globalizált országok - grafikon

A Statista ábráján a 2013-ban a világon leginkább globalizált (legmagasabb globalizációs index-szel rendelkező) 25 ország látható. A TOP3-ban (sorban): Belgium, Írország, Hollandia. Érdekesség, hogy hazánk a 9. helyen szerepel és a TOP10-be egyetlen nem európai ország, Szingapúr került. 
Az index készítése során három területet vettek figyelembe: gazdasági-, társadalmi-, politikai integráció. Bővebben az indexről: ITT (angolul).

Globalization Index - top 25 countries 2013
You will find more statistics at Statista

A teljes lista megtekinthető: ITT.

A KOF Index of Globalization weboldalán saját érdeklődésünknek megfelelő ábrát vagy táblázatot is készíthetünk négy opció (tábla/diagram; index típus ; év; terület) kombinálásával: ITT
(Megj.: jelen pillanatban a 2010-es adatok az elérhető legfrissebbek.)

Példaként a Magyarországra vonatkozó adatok, grafikonon:

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

2013. júl. 21.

Letölthető a GVI 2005 és 2011 közötti KKV Körkép adatfelvételeinek főbb változóit tartalmazó adatbázis

A GVI Magyarországon először teszi elérhetővé egy vállalati konjunktúra vizsgálat elemi adatait.
A KKV Körkép az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2005 januárja óta tartó kutatássorozata a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére. E vizsgálat során negyedévente összesen 300, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő céget kérdezünk meg. A minta negyedévről negyedévre azonos szerkezetű marad, a megkérdezett vállalatok reprezentálják a kis- és közepes cégek csoportjának gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását. A 2005 és 2011 közötti adatfelvételek főbb változóit tartalmazó adatbázis mindenki számára elérhető az alábbi linkeken.

Az adatbázis ismertetése (pdf, 393 KB)
Az adatbázis SPSS formátumban (sav, 291 KB)
Az adatbázis értékcímkékkel CSV formátumban (csv, 2 MB)
Az adatbázis értékcímkék nélkül CSV formátumban (csv, 448 KB)

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

2013. febr. 23.

Pew Research Center - szekunder adatok

A Pew Research Center weboldala kitűnő szekunder adatforrás, számtalan hírrel, elemzéssel, ábrával, adatbázissal. Elsősorban közvélemény- és társadalom-kutatási eredmények találhatók az oldalon, de a témák skálája széles. Nagyon jól használhatók az internetes kutatási eredményeik is, és számos érdekességgel is szolgálnak: interaktív ábrák, grafikonok, illetve kvízek (utóbbiak igen szórakoztatóak is).

Egy ilyen interaktív ábra - mely a Carnegie Endowment és a Pew Research Center közreműködésével készült - az amerikaiak véleményét mutatja be különböző országokról és egyes témákról:

 © 2012, Pew Research Center

Az oldalon többségben vannak az Egyesült Államokban készült kutatásokról szóló anyagok, de a globális adatok közt számos országban készült felmérés eredményei közt böngészhetünk. Az eredmények között témánként és régiónként is lehet keresni. Sajnos Magyarországon - ezidáig - mindössze egy alkalommal, 2009 őszén készített kutatást a szervezet. (A kérdések és az eredmények ITT megtekinthetőek.)

Példaként  nézzük a "Mit gondol a világ az USA-ról?" kérdést.

Pew Research Center adatai szerint 2012-ben a vizsgált 21 ország közül a jordániai, a pakisztáni és az egyiptomi lakosság véleménye volt a legkedvezőtlenebb az USA-ról. Ezekben az országokban a megkérdezettek legalább 3/4-e vélekedett így (sorban 86%, 80%, 79%). Az Amerikáról rossz véleménnyel lévők TOP5-ös listájában található még Törökország és Görögország (72%, illetve 61%).
A legkevesebben Indiában vannak negatív véleménnyel az Amerikai Egyesült Államokról, mindössze a megkérdezettek 12%-a, de a lakosság kevesebb mint 1/4-e nyilatkozott így magában USA-ban és Itáliában is.
A válaszadóktól azt kérdezték, hogy nagyon kedvező, inkább kedvező, inkább kedvezőtlen, vagy nagyon kedvezőtlen véleménnyel vannak-e az Amerikai Egyesült Államokról. A fenti eredmények a nagyon kedvezőtlen, és az inkább kedvezőtlen válaszok együttes összegére vonatkoznak.

Az adatokat három féle módon (grafikon, térkép, táblázat) mutatják be az oldalon, mindegyik esetben választható, hogy a kedvező, vagy a kedvezőtlen válaszokat szeretnénk látni, továbbá a vizsgált éve is. Íme:

 © 2012, Pew Research Center
 © 2012, Pew Research Center

 © 2012, Pew Research Center

Egyes országokra kattintva pedig megtekinthető egy ábrán, hogy ott az elmúlt években hogyan alakultak a kérdésre adott válaszok:

 © 2012, Pew Research Center

A  Pew Research Center oldalain található tartalom megfelelő forrásmegjelöléssel felhasználható többek közt személyes és oktatási célokra is. Részletek ITT.

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

2012. okt. 17.

Ipsos Socialogue - szekunder adatok

Az Ipsos Open Thinking Exchange és az Ipsos Global @dvisor ez év tavasza óta hetente beszámolnak egyes kutatási eredményeikről (Socialogue). A dolog különlegessége, hogy nem csak egyszerűen bemutatják az eredményeket, hanem a nemzetközi adatok (24 országra vonatkozó*) részletes táblázataihoz (súlyozott, súlyozatlan adatok, gyakoriság, százalékos megoszlás, demográfiai bontásban, régiónként, országonként) is hozzáférést biztosítanak, továbbá egy-egy infografikát is csatolnak hozzájuk.
(*24 ország, de Kína és Hong Kong külön szerepel, ezért 25 ország/terület)

Részlet egy ilyen táblázatból:

Az infografikák egyszerűek, könnyen érthetőek, átláthatóak. 
Íme egy, a barátság/karrier témában (ha választani kellene az emberek 61%-a inkább a remek barátságok, mintsem egy nagyszerű karrier mellett tenné lenne voksát):

Ezen pedig azt az eredményt ábrázolták, miszerint az emberek 3/4-e szívesebben értesül a promóciókról e-mailben, mint SMS-ben.


Az Ipsos további Socialogue kutatási eredményei az alábbi linken érhetők el: http://www.ipsos-na.com/news-polls/socialogue/

Az eredményekről (a hazai véleményeket is bemutatva) a magyarországi Ipsos is be szokott számolni, ezek közül pár:
http://www.ipsos.hu/site/mag-n-let-vagy-karrier/
http://www.ipsos.hu/site/nyitott-arck-pes-k-nyv-az-let-nk/
http://www.ipsos.hu/site/kinek-kell-a-luxus-nyaral-s/
http://www.ipsos.hu/site/itthon-is-ink-bb-buliba-j-rnak-a-fiatalok/

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

2012. okt. 15.

Erőforrástérkép - szekunder adatok és adatvizualizáció

Az Erőforrástérkép egy magyar kezdeményezés, egy lekérdezési rendszer, amelyben több száz társadalmi, gazdasági és szociális indikátort tudunk lekérni számszerűen, vagy ábrázolni térképen, illetve grafikonon, valamint lehetőség van az adatok többféle csoportosításra is.

Nagyszerű, hogy Magyarországra vonatkozóan létezik ilyen program, a rendszer logikus, jól használható, csak sajnos sok adat - legalábbis jelenleg - nem túl friss.
Az Erőforrástérkép egyébként az oldalon található leírás szerint nemcsak Magyarországra, hanem az Európai Unió összes országára (EU-27) nézve tartalmazhat társadalmi és gazdasági indikátorokat megyei, regionális, nagyrégiós (NUTS3, NUTS2, NUTS1), vagy akár országos aggregáltsági szinteken. Ennek megfelelően ilyen területi bontásokban képes térképeket is rajzolni.
Nekem több próbálkozás ellenére sem sikerült adatokat elővarázsolnom csak egy országra (és csak Magyarországra) vonatkozóan (még olyan alap mutató esetében sem, mint az állandó lakosság száma), de valószínűleg csak türelem kérdése az egész és tovább kellett volna próbálkozni más mutatókkal - a rendszerben található pár ilyen térkép/grafikon.

A program használható angol és magyar nyelven is. Mindkét nyelven elérhetők ugyanazok a dolgok (funkciók, menüpontok, mutatók stb.).

Lehetőség van arra, hogy mi maguk töltsünk fel a rendszerbe területi jellemzőket tartalmazó adatokat az EU-27 országok bármelyikére, vagy akár mindegyikére, az általunk kiválasztott területi szinten és utána azokat ábrázoljuk a rendszer segítségével.



A program használatához egy egszerű regisztráció szükséges. Sajnos ismertetők jelenleg nem állnak rendelkezésre, de elég logikus ahhoz a rendszer, hogy enélkül is könnyen elboldoguljunk.

A Területi adatok, a Térképek és a Grafikonok menüpont alatt kérhetünk le adatokat vagy választhatunk a már más felhasználók által generált ábrák közül.

Lehetőség van tehát arra, hogy a már kész anyagok között keresgéljünk:


Mindemellett a rendszer segítségével lekérhetünk a saját igényeinknek megfelő adatokat is.  A szisztéma mindenhol ugyanaz, itt a Térképek verziót választottam.

Megválaszthatjuk, hogy az adatokat egy vagy több EU-s országra szeretnénk-e lekérni, és hogy a mutatók közül milyen megbízhatósági szinthez tartozóakat mutasson a rendszer.



A jelenleg elérhető mutatók 6 csoportba vannak sorolva. Ebben az esetben az Elérhetőség, infrastruktúrást, azon belül a Közlekedés, hírközlés kategóriát választottam, majd a rendelkezésre álló mutatók közül a 100 lakosra jutó személygépkocsik számát.


A következő lépésben megadhatjuk, hogy milyen területi egységekben (országok, régiók, megyék stb.) készüljön a térkép, milyen időpontot ábrázoljon a térkép (jelen esetben a legfrissebb adatok 2008-asak), az adatok hány csoportba legyenek bontva, és a megosztás milyen szempontok szerint történjen (saját magunk is megadhatjuk a tartományokat), végül pedig, hogy milyen színű legyen a térkép (jelenleg négy szín közül lehet választani és minden térkép egy színű; a színek különböző árnyalatai jelzik az egyes csoportokat).


Ezután területi szűrőfeltételt állíthatunk be. Majd egy ellenőrzés után elkészül a térképünk, amit letölthetünk és el is menthetünk, ezáltal elérhetővé téve mások számára is.

 http://www.regionaldata.org/maps/show/id/58

A Grafikonok menüpont alatt az egy lakosra jutó jövedelem függvényében ábrázoltam a 100 lakosra jutó személygépkocsik számát 2000-2008 között, ez esetben is megyénként. A grafikon linkjére kattintva mindez animáltan látható, a képen a 2008-asé.

http://www.regionaldata.org/animated_charts/show/id/24

A területi adatok menüpont alatti lekérés eredménye így néz ki:
Mutató csoport: Közlekedés, hírközlés
Mutató: 100 lakosra jutó személygépkocsik száma (darab/100 lakos)
Mutató leírás: A személygépkocsik 100 állandó lakosra jutó száma (év végén)
Területi szint: Országok
Szűrés: Magyarország
Időpont: 2008. év
Magyarország: 30,06
Forrás: Erőforrástérkép, MTA KTI

ÚJ: A bejegyzés elkészítése óta megújult a grafikonrajzoló alkalmazás. Az újabb funkciók, változások:
- Új vezérlő felület, a grafikon alatt
- Adatpontok jellemzői kattintás nélkül, az egér "ráhúzásával" elérhetőek lesznek
- Jelmagyarázatok továbbfejlesztett megjelenítése
- Területi szintek szerinti csoportosítási (színezési) lehetőség (maximum 10 területi egységig)
- Lineáris regressziós egyenes felrajzolásának a lehetősége
- Lineáris regressziós egyenes képletének és az illeszkedési hibájának megjelenítése

2012. aug. 28.

Valós idejű statisztikák - szekunder adatok

A worldometers.info oldalon jó pár valósidejű statisztikát találhatunk, melyek több nyelven, köztük magyarul is elérhetőek.


Az oldal olyan megbízható adatforrásokból dolgozik, mint pl.  ENSZ, WHO, FAO, OECD, ILO, UNICEF stb. statisztikái, a pillanatnyi adatokat algoritmusokkal generálja.
A témák közt szerepel pl.: népesség, gazdaság, média, egészség, környezet. 

A számlálók weboldalakra beépíthetők, de sajnos ingyenes verzió nincs. Viszont az adatok felhasználhatók - persze a megfelelő hivatkozással.

Néhány statisztika az oldalról 2012.08.28-án dél körül:
A világon ma a bejegyzés elkészültéig már több mint 180 ezer gyermek született, közel 16 ezren viszont éhen haltak. Ez idő alatt világszerte több, mint két és félmillió mobiltelefont adtak el, és több mint 200 milliárd e-mailt küldtek. Mindeközben pedig a dohányosok közel 8 milliárd szál cigarettát szívtak el.

Születések idén: 87 227 544
Mai születések: 184 636
Ma eladott mobiltelefonok: 2 667 693
Ma küldött e-mail-ek száma: 202 192 770 833
A ma éhenhaltak száma: 15 595
A Földet ma érő napenergia (MWh): 1 491 369 006 774
Ma szívott cigaretták: 7 718 719 414  
 
Forrás: Worldometers - real time world statistics, 2012.08.28., http://www.worldometers.info

Az olasz adatok iránt érdeklődőknek készült az italiaora.org valósidejű statisztikát szolgáltató oldal. (jelenleg csak olaszul)


Egy igazi olasz specialitás is található az adatok között, eszerint ma (2012.08.28-án dél körül) eddig több, mint két millió kg tésztát ettek meg Itáliában.
Forrás: ItaliaOra, 2012.08.28., http://www.italiaora.org

2012. jún. 27.

Eurobarométer interaktív kereső rendszer - szekunder adatok

Eurobarométer interaktív kereső rendszeréből egyszerűen lehet adatokat lehívni.
A kiválasztott témát különböző regionális bontásokban, illetve időszakokra is is le lehet kérni.
Az adatokat táblázatos formában vagy grafikonként (nem túl látványos) is megkaphatjuk, továbbá térképen is meg lehet jeleníteni.


56 kérdésből lehet választani (jelenleg), némelyik esetében vannak alkérdések is, illetve kulcsszó alapján is lehet keresni. (Be lehet állítani, hogy az oldal milyen nyelven jelenjen meg, de a kérdések akkor is angolul szerepelnek.)

Példának azt választottam, hogy a válaszadók mit gondolnak arról, hogy jó-e országuk számára az, hogy az EU tagjai (4-es kérdés). Válaszlehetőségek: jó/rossz/se nem jó, se nem rossz/nem tudja.
Az országok közül pedig Magyarországot és Görögországot jelöltem ki. (Mivel a legfrissebb adatok 2011. májusiak, sajnos azt még nem láthatjuk, hogy a jelenlegi görög probléma milyen mértékben jelenik meg az eredményekben, de már egy évvel ezelőtt sem volt rózsás a helyzet...)


Íme az eredmények különböző választható formátumban:






Egy igazán jó hír: az adatok és a grafikonok is letölthetők és felhasználhatók a forrás megjelölésével.
© Európai Unió, 1995-2010
Sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett.

2012. ápr. 8.

Európai sör statisztikák (2)

Négy évvel ezelőtt már írtam az európai sörstatisztikákról. Most ismét az Európai Sörgyártók szervezetének honlapjára tévedtem. Az oldal sokat változott, pl. egy interaktív térkép segítségével is infóhoz juthatunk.


Néhány érdekesség az oldalról:
Az EU mind a 27 országában készítenek sört, összesen több, mint 3500 sörfőzdében.
Hozzávetőlegesen 40000(!) különböző sör létezik az EU-ban és kb.130 sörfajta.

A Beer statistics 2010-es kiadványából néhány adat (a sörstatisztikák kiadványból frissebb nincs, de egyéb publikációkban lehet találni újabb infókat is):

  • Az EU 27 országában 2003-ban az egy főre eső éves sörfogyasztás 76,5 liter volt, 2009-ben már csak 69,5 liter. A 2003-2009 közötti időszakban a legtöbb sör 2007-ben fogyott, fejenként 78,1 liter.
  • Magyarország "rontja az átlagot", nálunk 2003-ban 73,3 liter, 2009-ben 65,0 liter folyékony kenyér csúszott le az emberek torkán (egy éve alatt és fejenként). A csúcs szintén 2007-ben volt: 73,4 liter/fő fogyasztással.
  • 2009-ben a legtöbb sört a csehek itták, fejenként 159,3 litert fogyasztottak. Száz liternél több aranyló nedűt ittak még a németek (109,6) és az osztrákok (106,2).
  • A legkevésbé az olaszok rajonganak a sörért, 2009-ben egy itáliai lakos átlagosan mindössze 28 litert ivott meg. 
  • A nem EU tag Törökországról is közöl adatot a kiadvány, náluk fejenként 12,7 liter sör fogyott 2009-ben.
Magyar vonatkozású "sör adatok" találhatók még a Magyar Sörgyártók Szövetsége honlapján is, illetve ezen a blogon (a fenti oldalon található The Contribution made by Beer to the European Economy (Ernst&Young, 2011) publikációból közöl adatokat magyarul).

Frissítés: ezen bejegyzésem óta a  Magyar Sörgyártók Szövetsége közzé tette a 2011-es évre vonatkozó jelentését. Eszerint öt év óta először 2011-ben növekedett a  hazai sörpiac, az értékesítés 3,8 %-kal volt nagyobb az előző évhez képest. A hazai eladások növekedése mellett az export is emelkedett 35,5%- kal. A forgalom 92 %-a a belföldi forgalomból származik. 

Forrás: sorszovetseg.hu

2012. jan. 20.

Chartsbin.com - szekunder adatok és adatvizualizáció

A Chartsbin.com-on található számos hasznos és számos kevésbé hasznos, de érdekes grafikon, továbbá lehet készíteni saját ábrát is. Egyelőre csak térképen lehet ábrázolni az adatokat (bár az oldalon már egy jó ideje azt írják, hamarosan más formátum is elérhető lesz) és ez erősen korlátozza a használhatóságát...
A térképek alatt megtalálhatók táblázatos formában a számadatok és azok forrása is (általában).


via chartsbin.com
via chartsbin.com
A térképek interaktív és nem interaktív (static)változata is letölthető/beágyazható:
via chartsbin.com Population

2011. nov. 4.

Google Public Data Explorer- szekunder adatok és adatvizualizáció

A Google "Public Data Explorer" szolgáltatása két szempontból is hasznos lehet (piac)kutatáskor. Egyrészt szekunder információs forrásként is szolgálhat, másrészt lehetőséget nyújt a saját adatok vizualizációjára (animálva is). Jelenleg nem túl látványos ábrákat lehet vele készíteni, de számos egyéb pozitívuma van, pl. amennyiben a nyilvános adatkészletből dolgozunk, a beágyazott diagramok és linkek automatikusan frissülnek, így mindig a legújabb rendelkezésre álló adatok látszódnak.

A szolgáltatás az alábbi linken érhető el: http://www.google.com/publicdata/home

Bal oldalt a Címtár vagy a kék mezőben lévő "Explore the data" feliratra kattintva található a nyilvános adatkészlet.


Itt a Minimális munkabér Európában  (Eurostat) adatokat választottam a bemutatáshoz. Ennél a diagramnál több nyelv is választható (vannak, amik csak angolul érhetők el.)


Itt a "Minimálbér" linkre kattintva jutunk tovább. Jelenleg négy féle diagram típusból választhatunk, illetve az adatkészlet paramétereinek függvényében lehetőség van különböző összehasonlításokra, szűrők alkalmazására. Az időbeállításoknál kiválasztható az ábrázolni kívánt időszak is. Számos lehetőség van az adatok ábrázolására, az alábbiakban egy példa nem EU-s országokra szűrve (sávdiagram).


Egy másik példa, ahol az összes vizsgált országra vonatkozó adat látható oszlopdiagramon, vásárlóerőben kifejezve, kiemelve Magyarország és Görögország.

Ugyanez euróban és térképen ábrázolva:

Buborékdiagramon pedig csak a két kiemelt országra vonatkozó adatok:

2011. szept. 4.

Gallup WorldView - szekunder adatok

A hasznos dolgok közt érdemes megemlíteni a Gallup WorldView szolgáltatását - kitűnő szekunder infó forrás. A szolgáltatás egy része (alap verzió) ingyenes, de regisztráció szükséges hozzá.


Sokféle kutatás eredménye (indexek) megtalálható benne. Az alkalmazás lehetőséget biztosít arra, hogy országonként/régiónként keressünk adatotokat (több mint 150 országra vonatkozóan), illetve összehasonlítsuk azokat. Nem minden esetben, de van ahol nem és kor szerinti bontásban is megtekinthetőek.

Sokáig "el lehet játszadozni" az alkalmazással, itt néhány példa: 
Jobb oldalt lehet kategóriákban keresni, vagy kulcsszóra.Ezután lentebb megjelennek a vonatkozó indexek/kérdések és az azokhoz tartozó válaszlehetőségek. A kérdés (pontosabban annak rövid megnevezése) fölé húzva az egeret elolvasható, hogy az adatfelvétel során pontosan hogy hangzott a kérdés (persze angolul).
Jelen esetben a pénz szóra kerestem, majd a "Nem volt elég pénz ételre" kérdést választottam.

A középső oszlopban lehet kiválasztani, hogy melyik országra vonatkozóan szeretnénk részletesebb adatokat látni.
Majd az oszlop három mezőjében nem, illetve kor szerinti bontásban megtekinthetjük az adatokat akár táblázatos formában, akár oszlopdiagramon ábrázolva, továbbá egy rangsort is lekérhetünk. (Természetesen a fizetős verzióban több lehetőség van.)
A rangsort kérhetjük az egész világra, vagy régiókra. A listát megtekinthetjük szövegesen is (ld. fent) vagy diagramon ábrázolva. A diagramon zölddel jelölve a kért országra vonatkozó adat, ha az egeret pedig a vonal felé visszük kiírja az egyes pontokhoz tartozó országot/eredményt.
A képernyő baloldalán egy hőtérképen tekinthető meg az eredmények. A kérdés rövid elnevezése fölé húzva az egeret itt is látható, hogy miként szólt a pontos kérdés, az egyes országok fölé navigálva pedig látható a megoszlás, valamint hogy ez melyik évre vonatkozik.
A térképet lehet nagyítani/kicsinyíteni és különböző régiókra lekérni (pl. lehet NATO országokra is, nem csak földrajzi régiókra). Lementeni, nyomtatni csak a fizetős verzióval lehet.
A térkép feletti skála a kért régióra vonatkozóan mutatja a legalacsonyabb és legmagasabb eredményt. Tehát pl. fentebb az egész világot tekintve volt olyan ország, ahol csak a válaszadók 2%-a nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt egy évben volt, hogy nem tellett neki (vagy családjának) ételre, míg volt olyan is, ahol a megkérdezettek 87%-a állította ezt. Az EU esetében (ld. lent) a két szélsőérték: 3% és 48%. 

Bár a Gallup WorldView nagyon szuper szolgáltatás, azért nem minden esetben/csak korlátozottan használható. Az ingyenes verzióban pl. 2011-es eredményeket alig találtam, bár nem néztem meg mindent...
A nem aktuális adatokból egy példa: A magyarországi számítógéppel rendelkező háztartások arányára vonatkozó legfrissebb adat 2009-es.(Ukrajna esetében 2008-as, Szlovákia esetében pedig - hacsak nem elütés - 2006-os.)


A jobb oldalt legfelül található menüsor "Resources" -> "Citation" pontjára kattintva pedig megkapjuk, hogy miként hivatkozhatunk az adatokra.
Érdekességként itt egy hír - magyarul - egy olyan kutatásról, melyhez az Gallup WorldView adatatit használták fel.