Mit gondolnak az arabok? II.rész (világ, identitás, iszlám, média)

Ritkán olvasni arról, hogy az arab országok lakói miként vélekednek. Az alábbiakban egy körükben készített kutatás eredményeit ismertetjük - némelyik meglepő lett. Ebben a részben a világgal, az iszlámmal és a médiával kapcsolatos kérdések.

A Marylandi Egyetem és a Zogby International „Arab közvélemény-kutatásának” keretében 2010 nyarán Egyiptomban, Jordániában, Libanonban, Marokkóban, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben összesen közel 4000 ember véleményét kérdezte meg az USA-ról, Obamáról, az arab-izraeli konfliktusról, az iráni atomfegyverkezésről, a holokausztról, a segély flottilla megtámadásáról, arról, hogy miképp vélekednek a világról, hogyan viszonyulnak az iszlámhoz, valamint médiahasználati szokásaikról. (Itt az utóbbi három témakör eredményei, a többit az első részben ismertettük.)

Világ
Ha a világon csak egy szuper hatalom lenne az arabok 35%-a azt preferálná, hogy ez Franciaország legyen. 16% választotta Kínát, 13% Németországot, 8% Nagy-Britanniát, 8% Oroszországot, 7% az USA-t, 6% Pakisztánt.
Ha ugyanezen országok egyikében kellene élniük, 51% menne Franciaországba, Kínába viszont csak 6%. Ennél is kevesebben költöznének szívesen az oroszokhoz (3%) vagy Pakisztánba (2%).
Ha viszont egy családtag tanulhatna ezekben az államokban 30% választaná a francia, 24% a német, 21% a brit, és 20% az USA beli oktatást.
A saját országaikon kívül kettő olyat nevezhettek meg a válaszadók, melyek szerintük a legkonstruktívabbak a közel-keleti régió érdekeit tekintve.

Forrás: Shibley Telhami, University Of Maryland

Szintén kettőt választhattak, amikor azt kérdezték tőlük, melyik országok azok, melyek a legnagyobb szabadságot és demokráciát biztosítják lakóiknak.

Forrás: Shibley Telhami, University Of Maryland

A három leginkább tisztelt, csodált vezető a világon Recep Erdogan török miniszterelnök (20%), Hugo Chavez venezuelai elnök (13%), Mahmoud Ahmadinejad iráni elnök (12%).  Sárközy és Oszama bin Laden 6-6 százalékot kapott, 2% pedig még mindig Szaddam Husszeint „isteníti”.

Flickr/storymary

Iszlám és identitás
A kutatók azt is megkérdezték, hogy a kérdezettek véleménye szerint amikor kormányuk döntést hoz, leginkább mit kellene szem előtt tartani, az hogy ez a legjobb legyen a muszlimok, saját országuk, az arabok, vagy a világ számára. Tízből négyen (39%) a muszlim közösség érdekeit mindennél előbbre helyezik, 31% gondolja, hogy saját országuk kellene, hogy a legfontosabb legyen, 23% tette le voksát az arabok mellett és mindössze 5% preferálta a világ érdekeit.
Országok szerint nézve messzemenőkig a marokkóiak állnak leginkább a muszlimok érdekei mellett (64%), a legkevésbé pedig a jordániaiak (15%) és a libanoniak (5%). E két ország lakóinak többsége (53% ill. 60%) azt gondolják, hazájukat kell elsősorban szem előtt tartani. Az arabok mellett a legkevesebben a marokkóiak közül szavaztak (4%), legtöbben pedig a szaúd-arábiaiak közül (36%). A világ érdekeit az Egyesült Arab Emirátusok lakói tartják a legfontosabbnak (15%) legkevésbé pedig az egyiptomiak (2%).
Az identitásuk tekintetében 39% tartja legfontosabbnak azt, hogy muszlim, 32%, hogy országának lakója, 25%, hogy arab és 4%, hogy a világ polgára. Az országok szerinti bontás az előző kérdés megoszlásához hasonlatos. Az, hogy muszlimok a marokkóiak számára a legfontosabb, az hogy saját országuknak lakóik az a jordániaiak és libanoniak számára (58% ill. 55%), az, hogy arabok a szaúdiak számára (34%), és az, hogy a világ polgárai az Egyesült Arab Emirátusokban élők számára (11%). A második legfontosabb identitásnak arabságukat tartják a kérdezettek. Összesítve az első és második identitásra vonatkozó kérdések eredményeit, a válaszadók elsősorban muszlimok, másodsorban arabok, és csak ezután jön állampolgárságuk.

Médiafogyasztás
A kutatásból az arab országok lakosainak médiafogyasztásáról  az derült ki, hogy a megkérdezettek 40%-a gyakran, 31%-a ritkán, 28%-a pedig sosem netezik. Utóbbiak aránya 2008-ban még 52% volt.
A gyakori netezők aránya az Egyesült Arab Emirátusokban a legmagasabb (90%), második a sorban Szaúd-Arábia (63%), a sor végén pedig Egyiptom (28%) és Jordánia (23%) áll. Az Egyesült Arab Emirátusokban és Marokkóban alig akadt olyan válaszadó, aki sosem látogat a világhálóra, viszont Jordániában a megkérdezettek 33%-a, Egyiptomban pedig 42%-a egyáltalán nem használ netet.
Amikor interneteznek a megkérdezettek 73%-a a legtöbb időt arab, 13%-a francia, míg 8%-a angol nyelven íródott oldalon tölti. A francia nyelvű oldalak – nem meglepő módon - elsősorban a marokkóiak körében népszerűek.
A nemzetközi hírekről az arabok elsősorban a TV-ből tájékozódnak (85%), 8% azok aránya, akik inkább a netet preferálják ilyenkor, az újságokat és magazinokat pedig 5% választja.
Amerikai vagy európai filmet, show-t, vagy zenés videót a megkérdezettek 51%-a naponta néz.

Fenti írásom eredetileg a zipp.hu-n jelent meg:

http://zipp.hu/kulfold/2010/09/26/mit_gondolnak_az_arabok_ii_vilag_identitas_iszlam_media_

2010.09.26.

Mit gondolnak az arabok? I.rész (USA, Izrael, Irán, holokauszt, segély flottilla)

Ritkán olvasni arról, hogy az arab országok lakói miként vélekednek. Az alábbiakban egy körükben készített kutatás eredményeit ismertetjük - némelyik meglepő lett. Az első részben az USA-val, a közel keleti konfliktussal, a zsidó holokauszttal és a segély flottillával kapcsolatos kérdések.

A Marylandi Egyetem és a Zogby International „Arab közvélemény-kutatásának” keretében 2010 nyarán Egyiptomban, Jordániában, Libanonban, Marokkóban, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben összesen közel 4000 ember véleményét kérdezte meg az USA-ról, Obamáról, az arab-izraeli konfliktusról, az iráni atomfegyverkezésről, a holokausztról, a segély flottilla megtámadásáról, arról, hogy miképp vélekednek a világról, hogyan viszonyulnak az iszlámhoz, valamint médiahasználati szokásaikról. (Az utóbbi három témakör eredményeit a következő részben ismertetjük.)

USA, Obama
Az arabok Obamát negatívabban ítélik meg, mint 2009-ben. Akkor a pozitív válaszok aránya 45% volt, most 20%, míg a negatív véleménnyel lévők aránya 23%-ról 62%-ra nőtt. (Semleges vélemény 2009 28%, 2010: 16%). Amikor arra kérték a válaszadókat, hogy a válasszák ki a felsoroltak közül melyik írja le leginkább Obamáról alkotott véleményüket 51% válaszolta azt, hogy kedvezőtlen véleménnyel van róla és pesszimista külpolitikáját illetően, 38%, hogy az elnök személye szimpatikus, de nem hiszi, hogy az amerikai rendszerben sikeres külpolitikát tud folytatni, míg mindössze 5% mondta azt, hogy Obama szimpatikus számára, és reménykeltőnek találja külpolitikáját is.

Flickr/Beverly & Pack

Az Egyesült Államokat viszont kevésbé negatívan ítélték meg, mint korábban, bár a változás csak abban tapasztalható, hogy a nagyon kedvezőtlen válaszok aránya csökkent, míg az inkább kedvezőtleneké nőtt.

Forrás: Shibley Telhami, University Of Maryland

A legtöbben az Obama adminisztráció külpolitikájával kapcsolatban az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos magatartást kifogásolják. Az összes megkérdezett 61%-a választotta ezt a felkínált válaszlehetőségek közül. A sorban ezután Irak jön (27%), az iszlámhoz való hozzáállás (5%), Afganisztán (4%), majd az emberi jogok, a demokrácia terjesztése, gazdasági segítség (1-1 százalék).
A válaszadók két olyan dolgot nevezhettek meg, amitől javulna véleményük az USA-ról. A válaszok több mint felét (54%) az izraeli-palesztin békekötés tette ki, a második legnépszerűbb (45%) az Irakból történő kivonulás volt, és ettől csak alig maradt el (43%) Izrael támogatásának megszüntetése.  A további válaszok megoszlása a következő volt: az Arab-félszigetről történő kivonulás (35%), erőteljesebb törekvés a demokrácia terjesztésére (13%), több gazdasági segítség a régiónak (7%), az arab kormányok támogatásának megszüntetése (2%).
Szintén két dolgot jelölhettek meg a megkérdezettek, amikor azt kérdezték tőlük, mit gondolnak mely tényezők a legfontosabbak Amerika Közel-Kelet politikájában. Izrael védelme alkotta a válaszok 49%-át, az olaj 43%-át, a muszlim világ gyengítése valamint a regionális és globális dominancia megőrzése pedig 33-33 százalékát.  A további válaszok megoszlása a következő volt: nukleáris fegyverek terjedésének megelőzése 13%, béke és stabilitás elősegítése 9%, terrorizmus elleni küzdelem 7%, emberi jogok terjesztése 6%, demokrácia elősegítése 5%.

Arab-izraeli konfliktus
Az arab-izraeli konfliktussal kapcsolatban érdekes eredmény, hogy a régióval kapcsolatos izraeli-amerikai együttműködésről a megkérdezettek közel fele (47%) úgy vélekedik, hogy Izrael határozza meg azt és Izrael befolyásolja az USA-t. (Két évvel ezelőtt még fele ennyien – 24% - vélekedtek így.) Egy harmaduk (33%) gondolja azt, hogy a két hatalomnak közös érdekeik vannak, míg 20% szerint Izrael az USA egy eszköze a külpolitikában.

Flickr/gnuckx

Az izraeliek és palesztinok közötti tartós békében a megkérdezettek 54%-a egyáltalán nem hisz, szerintük ez sosem fog bekövetkezni. 40% hiszi, hogy lesz tartós béke, de ez még sok időbe telik, 4% gondolja úgy, hogy ez öt éven belül bekövetkezik.

Segélyflotta elleni támadás
A segélyflotta elleni izraeli támadásról a megkérdezettek úgy vélekednek, hogy annak legfontosabb következményei a feszültség a török-izraeli kapcsolatokban (30%), Izrael egyhangú nemzetközi elítélése (24%), a gázai blokád fókuszba kerülése és megnövekedett esély annak megszüntetésére (24%).

Zsidó holokauszt
A zsidó holokauszttal kapcsolatban ezt kérdezték a kutatók, hogy ha egy ilyen témájú filmet vagy programot néznek, akkor leginkább mit érzenek a megkérdezettek. 59% válaszolta azt, hogy neheztel (úgy érzi ezáltal nő az izraeliekkel szembeni rokonszenv a palesztinok és az arabok kárára), 29%, hogy vegyes érzései vannak, míg 3%, hogy együtt érez a zsidókkal, akik náci uralom alatt szenvedtek. (Az eredmények három éve lényegében változatlanok.) Országok szerinti bontásban nézve Libanonban (21%) és Jordániában (16%) voltak a legtöbben, akik együtt éreztek a holokauszt áldozataival, a neheztelők aránya pedig az Egyesült Arab Emírségekben (99%) és Marokkóban (85%) volt a legmagasabb.

Irán nukleáris programja
Irán nukleáris kutatásaival kapcsolatban a megkérdezettek 35%-a vélte úgy, hogy Irán csupán békés célokra akarja azt felhasználni, míg 57%, hogy fegyverkészítés a valós cél. Két évvel ezelőtt még többen hittek abban, hogy Iránt békés célok vezérlik, akkor 46% válaszolta ezt, míg atomfegyverkezést 39%.
Ettől függetlenül 77% úgy véli, Iránnak joga van nukleáris programjához, és csak 20% gondolja, hogy nyomást kellene gyakorolni az országra, hogy ezt szüntesse be. Ez utóbbit legkevesebben – Irán céljaitól függetlenül - a jordániaiak és a marokkóiak támogatnák.
Azok körében, akik szerint Irán célja békések 92% válaszolta, hogy az országnak joga van a nukleáris kutatásokhoz, de azok körében is, akik szerint fegyvert akarnak fejleszteni magas az arányuk, 70%, akik így vélekedtek.
Ha Iránnak sikerülne atomfegyvert kifejlesztenie, annak a megkérdezettek 57%-a szerint pozitív következménye lenne a Közel-Keletre, 20% szerint viszont semmilyen, 21% szerint pedig negatív következményei lennének.

Fenti írásom eredetileg a zipp.hu-n jelent meg:

http://zipp.hu/kulfold/2010/09/23/mit_gondolnak_az_arabok_iresz_usa_izrael_iran_holokauszt_segely_flottilla_

2010.09.23.