Milyenek a gazdagok?

Nemrégiben egy kutatási probléma kapcsán kerestem információkat arról, hogy milyenek a gazdag emberek, készült-e róluk kutatás stb. Ekkor találtam a Kiszámoló blog cikkére, melyben egy amerikai kutatás tapasztalatairól esik szó. Ebből idézek :

Ha felteszed a kérdést az embereknek, miről lehet felismerni egy milliomost, mindenki tudja a választ: luxusautó, nagy ház egy felkapott környéken, Rolex óra, krokodilbőr cipő, drága vakációk.

Thomas J. Stanley, egyetemi kutató egy nagybanktól kapott egy megbízást, hogy készítsen mélyinterjúkat milliomosokkal, mert így a bank megismerve a szokásaikat, könnyebben ki tudja őket szolgálni.

A bevált séma szerint kutatótársával együtt elment a legdrágább lakónegyedekbe, hogy interjúalanyokat találjon, megkereste a milliomos kinézetű embereket és egyáltalán megpróbált elindulni a felmérésben az ismert sztereotípiák nyomán.

Megdöbbenve tapasztalta, hogy gyakorlatilag nem talál egy milliomost sem a megkérdezettek között.

Mindnyájan magas keresettel rendelkeztek, bőven az átlag felett, drága autókkal és drága ruhákban jártak. Viszont a legtöbben közülük nem rendelkeztek komoly megtakarításokkal, sokan fizetéstől-fizetésig éltek, minden vagyontárgyuk bőségesen le volt terhelve hitellel, egyáltalán nem voltak millióik sehol.

Ez teljesen összezavarta a kutatókat, nem tudták, hol keressék akkor az igazi milliomosokat.

Aztán rájöttek, hol bujkálnak: közöttünk. Itt laknak a szomszédban, egy átlagos házban, átlagos ruhákban járnak és egy átlagos 4-5 éves, vagy még öregebb autót vezetnek. Miközben dollármillióik vannak a bankban.

Ezért adta a könyvének azt a címet, hogy Millionaire next door, azaz a milliomos szomszéd.

Az évek során több ezer milliomossal készített mélyinterjút, illetve küldött ki nekik 270 kérdésből álló kérdőíveket. Ennek a tapasztalatait dolgozza fel a könyve.

Arra jött rá, hogy a milliomosok éppen attól milliomosok, hogy nem szórják el a pénzt olyan státusz-szimbólumokra, mint a gazdagnak gondolt, ám komoly megtakarítással nem rendelkező társaik.

A válaszok szerint egy átlagos milliomos még életében nem vett százezer forintnál drágább öltönyt, 70 ezer forintnál drágább órát és még véletlenül sem a legfelkapottabb, méregdrága környéken vásárol magának házat. A legtöbbjük huszonéve vette a házat, ahol lakik, csak 10%-uk rendelkezik 10 évnél fiatalabb otthonnal. A felmérésben szereplő milliomosok mindössze 1%-a(!) adott ki legalább 150 ezer forintot egy pár cipőért.

Az átlagos milliomos 57 éves, 80%-uk legalább egy diplomával rendelkezik, 3 gyerekük van, kétharmaduk legalább heti 45-55 órát dolgozik, a háztartás nettó bevétele évi 131 ezer dollár, ami a 49 ezer dolláros amerikai átlaghoz képest nem is olyan rengeteg, főleg 57 évesen.

Forrás: http://kiszamolo.hu/honnan-lehet-felismerni-egy-milliomost/

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

A jó szándéknak is kell marketing (sajtócikk)

„Az átlagembereknek nincs fogalma a civil szféra működéséről, az önkéntesekről, a működésükről. Jelenleg az iskolákban a közösségi szolgálat is negatívan sült el, kötelező rossznak számít.” – vetette fel a Civilkomp Alapítvány felmérésének egyik válaszadója.

A Civilkomp Alapítvány a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával felmérést készített civil szervezetek körében.  A kutatás célja a civil szervezetek marketingmenedzsment tevékenységének és e területen a képzéssel történő fejlesztés lehetőségeinek feltérképezése volt.

 

Az online felmérés 2014. február 26 és március 14 között zajlott, összesen 95 szervezet válaszolta meg a kérdéseket. Bár a felmérés kis mintán készült és nem reprezentatív, az eredmények elgondolkoztató betekintés nyújtanak a szektor problémáiba. A kutatók az eredmények kiértékelése során a számszerű adatok bemutatása mellett, a megkérdezettek egy-egy jellemző, avagy érdekes válaszát is kiemelték.

A válaszadók a szektor legjellemzőbb nehézségei közt a következőket említették: a civil szervezetek az alacsony társadalmi ismertséggel (és ezáltal elfogadottsággal), a forráshiánnyal és a korrupcióval küzdenek. (Utóbbi alatt értve akár a személyes kapcsolatok jelentőségét, vagy azokat a szervezeteket – mint pl. „Gyermekrák alapítvány”-os eset – amelyek megtépázzák a civil szektor hitelességét.)

A kutatás további eredményei közül néhány:

A válaszadók az általuk képviselt civilszervezetek két legkritikusabb területének a szervezetük pénzügyi teljesítményét és szervezeten belül rendelkezésre álló marketing- és menedzsmenttudást tartják.

A nonprofit szféra képviselői úgy vélik az átlagemberek civil szervezetekről alkotott véleménye közepes (10-ből 5,1-re értékelték). A felmérés során rákérdeztek arra is, hogy amennyiben a válaszadók nem találják jónak a minősítést, mit gondolnak, hogyan lehetne ezen változtatni. A válaszok közül néhány: 

„Gyakran még azok az emberek sem tudják mi az a civil szervezet, akik rendszeresen veszik igénybe egy egyesület vagy alapítvány szolgáltatásait. Nem értik a civilség működését, mozgató rugóit. Ha ezen lehetne változtatni, az sokat segítene.”

 „Sokan valami bújtatott anyagi érdeket látnak benne, és várnak is. Nem látják a különbséget egy egyesület és egy vállalat között. Főleg az idősebb korosztály számára értelmezhetetlen a civil szektor. A fiatalok közt nagy a kontraszthatás. Vannak olyanok, akiket nem érdekelnek a társadalmi célú érdekek, és vannak olyanok is nagyon aktívak. Sajnos a közönyösek képviselik a többséget (valószínű az otthonról hozott sztereotípiák miatt).”

Egy nemzetközi példa:

„Angliában pl. STÁTUSZ az önkéntes civilkedés – ilyen jelvény van:  "A királynő önkéntese”.  Hasonlót kitalálhatnánk mi is, plusz a médiában több ingyenes civil-tevékenység ismertető műsor kéne.”

Van, aki már saját, konkrét példájukkal is előállt:

„Az átlagembereknek nincs fogalma a civil szféra működéséről, az önkéntesekről, a működésükről. Jelenleg az iskolákban a közösségi szolgálat is negatívan sült el, kötelező rossznak számít. Mi jelenleg pozitív élményprogramokkal szeretnénk ezt megfordítani.”

A kutatók egy kérdéssor segítségével feltérképezték azt is, hogy a civil szervezetek képviselői szerint melyek a civil szervezetek és a profitorientált gazdálkodók közötti kapcsolatban a legnagyobb problémák (több választ is megjelölhettek a válaszadók). Ezek alapján a „TOP3” probléma:

1.       A cégek nem látják saját érdekeiket a támogatásban.
2.       Néhány nem korrekt szervezet lejáratja az egész civil szférát.
3.       A civil szférából hiányzik a profi marketing.

A kutatók összegzésükben kiemelték: A felmérés eredményei megerősítették, hogy a szektor problémáinak megoldásához szükség van egy olyan szervezetre, amely képes – többek közt - a következő elvárásoknak megfelelni:  a civil szektor „mentorálása”, olyan fórumok szervezése, amely a civil szervezetek nagyobb elfogadtatásához vezet, a képzés és továbbképzés rendszeréhez az állami támogatásért lobbi-szerep felvállalása. Továbbá a kutatás készítői megjegyezték, hogy – miképp a megkérdezettek közül is többen megfogalmazták-, maguknak a civileknek is nagy szerepük és felelősségük van saját helyzetük megváltoztatásában: ki kellene vetni maguk közül azokat, akik csak visszaélnek mások jó szándékával, hiszékenységével, aktívabban kellene hallatni a hangjukat, akarniuk kell a változtatást, a fejődést. 

A teljes elemzés megtekinthető ITT, az eredményekből készült prezentáció ITT. 

Az eredmények a Filantrópiamarketing konferencián kerültek bemutatásra, az esemény további előadásainak prezentációi EZEN a linken érhetők el.

 

A Civilkomp Alapítvány szakmai irányításával a Magyar Marketing Szövetség által létrehozott Marketing Akadémia közreműködésével a közeljövőben indul egy marketing-, és menedzsmentképzés képzés civil szervezetek részére, mely az elméleti megalapozások mellett hangsúlyosan a gyakorlati példákra koncentrál. További részletek hamarosan a Magyar Marketing Szövetség és a Marketing Akadémia weboldalán.

Vajda Márta – Vasné Dr. Egri Magdolna – Danó Györgyi

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Nőtt a piackutatókba vetett bizalom

A GfK Hungária idén is felmérte a lakosság egyes szakmák iránti bizalmának mértékét hazánkban. Az átrendeződések ellenére az élbolyban számottevő változás nem történt 2008 óta, továbbra is a tűzoltók, a postások, valamint a pedagógusok élvezik a legtöbb válaszadó bizalmát.

A GfK Hungária a lakosság egyes szakmák iránti bizalmának mértékét 2013-ban újra felmérte. Arra a kérdésre, hogy "mennyire bízik meg Ön az alábbi szakmák képviselőiben, illetve az alábbi intézményekben?” tízből kilenc megkérdezett a tűzoltóknak, a postásoknak és a tanároknak/tanítóknak szavazott bizalmat. Ez utóbbi csoportban egyébként 2008-hoz képest (81 százalék) közel 10 százalékkal bíznak többen 2013-ban.

A lista 4-5. helyén az orvosok és a katonaság áll: nekik idén 84, illetve 79 százalék szavazott bizalmat, közel azonos arányban mint a korábbi években egészen 2008-ig visszamenőleg.

A 74 százalékkal a 7. helyen végzett rendőrök iránti bizalom pozitív irányba fejlődött a válság kezdete óta, csakúgy, mint a környezetvédők (71 százalék) és jótékonysági szervezetek (62 százalék) irányában. Ez utóbbi csoport mintegy 10 százalékkal több válaszadót volt képes megnyerni magának az elmúlt öt évben.

"Egyaránt nőtt a bizalom a szakszervezetek és a vállalatvezetők felé, így mindkét kör a bizalmi nyertesek közé tartozik” – mondta el Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója, majd hozzátette, hogy "e két szakma képviselőinek megítélése a számok tükrében gyakorlatilag teljesen kiegyensúlyozott, hiszen a válaszadók 51-51 százaléka szavazott nekik bizalmat”.

A papság továbbra is minden második (52 százalék), az újságírók pedig tízből három válaszadó bizalmára számíthatnak (34 százalék), az ő esetükben számottevő változás nem látható a 2008. évi adatokhoz képest.

Bizalmi veszteséget könyvelhetnek el az ügyvédek, akik iránt bizalommal a 2008. évi 60 százalék helyett 2013-ban már csak a válaszadók 53 százaléka fordul. A reklámszakemberekben és marketing szakemberekben bízók aránya némiképp mérséklődött. Ugyanakkor feltehetőleg a gazdasági válság eredményeképpen bizalmi válsággal küzd a bankárszakma, akik a korábbi tízből öt válaszadó helyett idén mindössze tízből három megkérdezett bizalmát élvezik.

A bizalmi lista legvégén a politikusok állnak, akiknek mindössze a megkérdezettek 16 százaléka szavazott bizalmat idén. Ez az eredmény – bármilyen alacsony – javulást mutat a 2009. és 2010. évben mért arányhoz képest és gyakorlatilag visszaállt a 2008-as szintre (17 százalék).

Az egyes szakmák képviselőinek bizalmat szavazók aránya, 2008 és 2013

Forrás: Szakmák iránti bizalom,GfK Hungária
A kutatásról: A "szakmák iránti bizalom” vizsgálat 1000 fős országosan reprezentatív mintán készült személyes megkérdezéssel a 15-69 évesek körében. Az adatok felvétele 2013. augusztusában történt.
Forrás: GfK

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Rengeteg információt megosztanak magukról a tinédzserek a közösségi oldalakon

A Pew Research Center 2012-ben 802 12-17 év közötti tinédzser körében készített kutatást a közösségi oldalakon megosztott információkról. A kutatóintézet egy hasonló felmérést végzett 2006-ban is. Öt személyes információ megosztásáról mindkét esetben kérdezték a válaszadókat.
Azon a közösségi oldalon, amit a fiatalok leggyakrabban használnak:

• 91% oszt meg magáról fényképet, (2006-ban 79% volt)
• 71% adja meg iskolája nevét, (2006-ban 49% volt*) 
• 71% adja meg a település nevét, ahol él, (2006-ban 61% volt)
• 53% adja meg e-mail címét, (2006-ban 29% volt)
• 20% adja meg mobiltelefonszámát, (2006-ban 2% volt)
• 84% adja meg érdeklődési körét (pl. milyen filmet, könyvez, zenét szeret)
• 82% adja meg születési dátumát
• 62% adja meg kapcsolati státuszát
• 24% oszt meg magáról videót

* ennek legfőbb oka, hogy Facebookot szinte minden fiatal használ, és itt az oldal szabályzata szerint valós nevet kell megadni

A kutatás kitért a következőkre is:

A Facebook használó fiatalok 70%-a mondta azt, hogy az oldalon ismerősei között szülei is megtalálhatóak, 33%-uk pedig, hogy olyan is vannak köztük, akivel még nem találkozott személyesen.
A tinédzserek 60%-ának nem publikus a Facebook profilja, ugyanakkor a fiatalok jellemzően nem szabályozzák azt, hogy kik és mit láthatnak róluk: 81%-uk nyilatkozott úgy, hogy minden ismerőse ugyanazt látja Facebook oldalán.
A válaszadók 16%-ának profilja úgy van beállítva, hogy bejegyzéseiben automatikusan látszik, hogy hol tartózkodik, honnan posztolt.

Forrás: http://www.pewinternet.org/Reports/2013/Teens-Social-Media-And-Privacy/Summary-of-Findings.aspx

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Így dolgoznak a világ legeredményesebb marketingvezetői

Az IBM által több mint ötszáz megkérdezett marketing szakember szerint munkájuk során a legjelentősebb kihívásokkal – a meglévő ügyfelek megtartásán és új ügyfelek szerzésén túl – az ügyfélkezelés és ügyfélélmény terén találkoznak. A szakmabeliek szerint alapvető, hogy a vásárló találkozása a céggel konzisztens és pozitív legyen, a közösségi médiát hatékonyan vesse be a vállalat, de a külső és belső adatok hasznosítása is versenyelőnnyé válhat - számolt be a btl.hu.

Egyéni szokásokra építenek

A felmérés szerint az átlagon felüli marketing egyet jelent azzal, hogy a szakemberek ösztönzik és javítják a vásárlói élményt, számtalan csatornán aktívak és alkalmazzák a marketing technológiáit. Többek között kihasználják a nagy mennyiségű adat nyújtotta lehetőségeket arra, hogy jobban személyre szabhassák a marketingkommunikációt, a piaci szegmensek és demográfiai adatok alkalmazásán túlmutató megoldások segítségével az ügyfélkapcsolat megfelelő szakaszában kínálnak megfelelő ajánlatokat, szolgáltatásokat és információkat. Továbbá az ügyfelek tartózkodási helye alapján, helyalapú szolgáltatásokkal, üzenetekkel célozzák meg a digitális világban jártas mobil ügyfeleket, amivel zökkenőmentes, intuitív vásárlói élményt nyújtanak.

Az integráció hiánya a legjobb ajánlatokat is blokkolhatja

A felmérés kimutatta, hogy a legeredményesebb marketingszakemberek 39 százaléka igazítja a valós idejű ajánlatokat az ügyfelek kívánságaihoz, igényeihez és preferenciáihoz.

A vezető marketingszakemberek többsége, pontosan 85 százaléka ezeket a személyre szabott üzeneteket a személyes vagy telefonos ügyfélszolgálatokon, valamint a megfelelő weboldalakon igyekszik célba juttatni. 71 százalékuk tesz közzé személyre szabott, valós idejű üzeneteket a közösségi média csatornákon, például Facebookon vagy Twitteren, különböző blogokon és fórumokon, 62 százalékuk pedig a mobilcsatornákon keresztül juttatja el azokat ügyfeleihez.

Bár a marketingvezetők nyitottak az új csatornák kihasználására, a felmérés tanúsága szerint a különböző csatornák integrálása még nem eléggé elterjedt. A legeredményesebb marketingesek 35 százaléka integrálja az összes elérhető csatornán futó kampányt, ugyanakkor az integrálás teljes hiányáról 8százalékuk számolt be. Ezzel szemben a többi, a felmérésben részt vevő marketingszakemberek csupán 12 százaléka integrálja kampányait az összes elérhető csatornán és 39 százalékuk jelezte az integrálás hiányát – vagyis ötször annyian, mint az átlagnál eredményesebb marketingesek között. Ez a hiányosság pedig közvetlen hatással van a marketingkampányok koordinálására és akadályozza a személyre szabott üzenetek közvetítését.

Szorosabb együttműködés

Az átlagon felül teljesítő marketingesek nagyobb felelősséget vállalnak az ügyfélkapcsolatokért. A felmérés adatai szerint 76 százalékuk lép közvetlenül kapcsolatba az ügyfelekkel, hogy felmérje azok elégedettségét, továbbá 75 százalékuk felügyeli és követi nyomon a teljesítéseket is. 71 százalékuk tart képzéseket az értékesítési és ügyfélkapcsolati munkatársak számára adott termék- és szolgáltatáscsoportokról.

A sikeres marketingszakemberek márkafelelőssé válnak

A marketingesek egyre inkább átveszik a brand manager feladatait. A felmérés szerint 82 százalékuk maga hozza létre és kommunikálja az ügyfelek felé a márkaüzenetet a teljes ügyfél-interakció során, miközben 84 százalékuk szisztematikusan méri a márka ismertségét és hírnevét is.

A felhasználói tartalmakra is odafigyelnek

A marketingesek a felhasználók által létrehozott tartalmakat is figyelembe veszik a hatékonyabb értékesítéshez és a vezető marketingszakemberek 63 százaléka támaszkodik az ügyfelek visszajelzéseire, értékelésekre, blogokra és bejegyzésekre is.

 

Forrás: btl.hu

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n

Faji diszkrimináció vizsgálata kísérlettel - Kit engednek ingyen utazni?

Egy rendkívül érdekes tanulmányra bukkantam a napokban. Az ausztráliai Queenslandban az IZA kutatóintézet egy kísérlet segítségével vizsgálta a faji diszkriminációt. Tulajdonképpen egyfajta próbavásárlást végeztek.

Az intézet különböző etnikumú képzett tesztelői Brisbane városában érvénytelen bérlettel szálltak fel a buszokra, majd arra kérték a sofőröket, hogy mivel nincs náluk pénz, de el kell jutniuk xy megállóig, hagy utazzanak ingyen.

(Itt a buszok elején lehet felszállni, a buszsofőrök mellett elhelyezett készüléken kell leolvastatni a bérletet - pontosabban kártyát -, illetve tőlük lehet venni jegyet. A kártyán megfelelő összegű pénznek kell lenni az utazáshoz. Amennyiben a leolvasáskor az egyenleg kevesebb a szükségesnél ezt fény és hangjelzés adja a buszvezető és az utazó tudtára.)

A tesztelők olyan megálló nevét mondták, ami kiindulópontjuktól kb. 2 km-re volt, hogy elkerüljék a túl kicsi vagy túl nagy távolság miatti visszautasítást. A próbavásárlók egy része a kísérlet során volt, hogy katonai egyenruhában szállt buszra, egyes esetekben pedig jobb anyagi helyzetet/társadalmi státuszt sugalló üzletember kinézetet öltöttek magukra. A többi esetben átlagos ruházatban végezték munkájukat (nadrág és póló).

A tesztelők nem ismerték a kutatás célját. Az eredményeken túl (felengedték-e őket a buszra vagy sem) fel kellett jegyezniük több paramétert is (pl. időpont, időjárás, buszvezető etnikuma/bőrszíne, sokan vagy kevesen utaznak a buszon, stb.). A kísérlet 2011 májusától 2012 júniusáig tartott.

A vizsgálat résztvevői összesen 1552 esetben próbáltak feljutni a buszokra - az esetek 64%-ában sikerrel tették ezt.

A felmérés rámutatott arra, hogy a buszsoförök diszkriminatívak a feketékkel és az indiaiakkal szemben. Az összes esetet vizsgálva, az eredmények:

A kutatás tapasztalatai szerint a buszvezetők - a feketéket kivéve -  engedékenyebbek voltak a velük azonos etnikumú/bőrszínű tesztelőkkel, továbbá a sofőrök nagyobb arányban engedték még az ingyenes utazást éjszaka és esős időben, valamint ha kevesebb utas volt a buszon. Mindent egybevetve - az utazók etnikumától függetlenül -, a fekete buszvezetők voltak a legmegengedőbbek, az indiaiak pedig a legkevésbé.

A katonai egyenruha viselése és az üzletember kinézet javította a feketék és az indiaiak esélyeit, de a fehérekkel szemben így is hátrányban maradtak. 

Az alábbiakban a megjelenés és az etnikum szerinti eredmények. (Megjegyzés: egyes esetekben az elemszámok alacsonyak voltak, a részletes statisztikai eredményeket ld. az eredeti tanulmányban.)

Forrás: Redzo Mujcic, Paul Frijters: Still Not Allowed on the Bus: It Matters If You’re Black or White!, 2013. március

A teljes tanulmány elérhető itt.

Szerzői jogok és a korrekt információ-felhasználás

További kutatási eredmények, érdekességek Magyarországról és a világról a ZIPP.hu-n